Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-02-15 / 4. szám
6-1K OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1965. február 15. zésében boldog házaságuk 50-ik évfordulóját, vasárnap este. Megható látvány volt, amint 4 fiúk és 3 lányuk 14 unokával vonultak be a templomba. Testvéreink sok hosszú és nehéz éveken keresztül hűséges tagjai a gyülekezetnek; Kinda testvér a férfiak oldalén, Kinda testvérnő pedig a nők között teljesített értékes szolgálatot. Az utóbbi több éven keresztül volt a Nőegyletnek szorgalmas elnöknője. Tehát mind a ketten közszeretetnek örvendenek és a gyülekezet kicsije-nagyja összefogott ünneplésük sikerének elérésére. Az aranyos házaspár tiszteletére a következők járultak a műsorhoz: Mális Istvánná alkalmi szólót énekelt, Bertalan Árpádné és Béres József duett éneket adtak elő. Azután Bertalan Vilmos az énekkar jelenlévő tagjaiból egy rögtönzött énekkart szervezett és szépen énekeltek. Özvegy Balogh Pálné e célra készített saját költeményét szavalta el. Rév. Bertalan István válogatott szavakkal köszöntötte az ünnepeiteket. Az ünnepi beszédet a gyülekezet pásztora, Rév. Morask Imre tartotta. Rév. Kovács Miklós imát mondott, melyben hálákat adott Istennek Kinda testvérek értékes életéért, s kérte rájuk továbbra is az Ö megtartó kegyelmét. Mátyás Kálmán Petőfi egyik humoros és alkalmas költeményével gazdagította a műsort. Még említésre méltó, hogy Panellal Dénesné, a Nőcgylet jelenlegi elnöke dicsérő szavakkal köszöntötte inkább az 50 éves menyaszszonyt, mint az elődjét és a Nőegylet nevében egy nagy, szép rámázott és szobát ékesítő képet nyújtott át neki. Míg jó hangulatban a frissítőt fogyasztottuk, egyesek sok szép és értékes ajándékot adtak át ünnepelt testvéreinknek. Ezúton is kívánunk még több boldog esztendőt Kinda testvéreknek, hogy szolgálhassák tovább itt az Urat a gyülekezetben gyermekeik és unokáikkal együtt. Egy örvendező • NEW YORK, N. Y. Mennyei Atyánk áldása kíséri magyar misz- 6zió munkánkat. Alig egy év leforgása alatt, 1965 január 31-én harmadszor volt beinerítési ünnepségünk. Ez alkalommal három lélek követte az Urat a hullámsírba, kettő közülök az utóbbi hónapokban érkezett Amerikába, úgyhogy az egész estét magyarországi módszer szerint tartottuk. Az egész este igen áldásos volt. Fülöp Árpád préd. testvér hirdette az igét és kérész telte meg a megtérteket. Áldásosán működött az énekkar Bányai Sándorné testvérnő vezetésével. Sok szavalat és két magán zongoraszám hangzott el Gaal Zsuzsána és Bánkuti Barnabás részéről. Mindketten tudásuk legjavát adták. Szólót énekeltek Bányai Sándorné és Adison Henrik testvéreink, a közönség nagy örömére. A gyermekkar éneke, Olson Krisztina furulya-szólója és a zenekar fátéka tette változatossá az estét. Műsor közben bizonyságtevők voltak Gárdonyi és Kováts testvérnőink. Három államból (New York, New Jersey és Connecticut) voltak vendégeink és persze a városból, úgyhogy nagyszámú hívő és érdeklődő magyar volt jelen az estén. Az Úré a dicsőség. New Yorki Figyelő * CAMPBELLI (O.) KARCOLATOK Az itteni gyülekezet ismét kimutatta szeretétét vezetője iránt születésnapja alkalmából, okt. 25-én. Hogy ne bizonyuljon mégsem egészen egyoldalúnak az esemény, Major testvérék szívesen látták az esti tisztelet után a gyülekezeti rsoportot lakásukon, ahol kellemes társalgás mellett mindenki jól érezte magát. Egyben “kézzelfogható” áldások voltak felszolgálva. Ezúton is köszönetét óhajt mondani az ünnepelt a testvéri figyelmességért. Nov. 8-án, vasárnap este áldásos női program zajlott le Majomé nővér vezetése mellett. A nőegylet tagjai közül többen közreműködtek alkalmi szerepekkel. Az úgynevezett “World Baptist Woman’s Day of Prayer” címen nagyban bővült a közönség látóköre a világmissziónkat illetőleg, s egyben fokozódott a lelkesedés a szent ügy iránt. Gyülekezetünk egyik női szomszédja is résztvett és jelezte örömét a látottak és hallottak felett. Az esti gyűjtést a fent nevezett hívő női egyesület fontos és üdvös munkájára fordították. Mivel a helyi porto ricoi baptista gyülekezet egyideig vezető nélkül volt, néhányszor pásztorunkat kérték fel az Úrvacsora kiszolgálásához, amit ő szívesen meg is tett. Persze angol nyelven, mert nem beszél spanyolul. Az ohioi baptista ifjúsági konvenciót a szomszédos Younstown egyik gyülekezetében tartották, melyre valami 700 ifjú delegátust és vendéget vártak. Kérték gyülekezetünket is, hogy segédkezzen az elszállásolásban. Ebben a szolgálatban Modák Mihályné és Bonnie lánya és Vasa Dezsőné és Eleanor leánya nővéreink vállalták a vezető szerepet körünkben. Jó munkát végeztek. Tizenegyet sikerült elhelyezni aránylag kis körünkben. Jól esik megjegyezni, hogy ebből kivette részét az áldott lelkű Bülgözdy-pár is nagy készséggel. Az utóbbi időben “a szederfák tetején indulásnak zaját” sejtettük (Kir. II. 5:24.). Kívüli gyermekek jelentkeztek vasárnapi iskolánkban. Sőt más jelenség is mutatkozott, de hogy mire alakul, az Úrnál van. Karácsonyunk szomorúan kezdődött, mert hírét vettük, hogy Nagy Sándor testvérünk hirtelen megbetegedett, amint készültek az imaházba. Nyomban kórházba kellett szállítani. De bánatunk pár nap múlva örömre változott, mert sorsa jobbra fordult és hamarosan hazakerült. Azóta egészen jobban van, noha egyenlőre orvosi tanácsra szünetelni kell neki a kocsivezetéssel. E sorok írásakor kilátás van arra, hogy majd folytathatja. Karácsonyi programmunk egyébként áldásosabbnak bizonyult, mint hinni reméltük volna, amit megbocsát az Úr nekünk, Akié vegyünk és Akit szolgálunk. Több olyan gyermek szavalt, akik azelőtt soha sem tették ezt se nálunk, se másutt. Egyik aranyos lelkű csöppség — Váradi Rebeka — annyira fel volt buzdulva, hogy saját versén kívül megtanulta és előadta még más két félénkebb szívű apróságnak is szavalatát. Imádkozzunk, hogy előbb-utóbb kikeljen az elhintett mag úgy a felnőttek, mint a gyermekek lelkében. Imahetünk rendesen áldásos szokott lenni. Hasonlóan történt ismét. Került pár látogató is, akik figyelmesen hallgatták velünk együtt az Igét és közösen épültünk. Köszönjük a szívességét azknak, akik kedves otthonukat megnyitották a szent célra és egyébként is igazolták szeretetüket, noha előre be volt jelentve, hogy vendégségre nem pályázunk, — mert fő célunk volt az Ige és az ima. Záró karcolatul hadd álljon itt, hogy eddigi munkánk “nem volt hiábavaló az Úrban” (Kor. I. 15:58.), s jövőnket szintén az Ő szent kezébe tesszük, s legyen meg szent akarata mindenben. Campbelli Krónikás * BUENOS AIRES, ARGENTINA Az itteni éghajlat szerint október hó az a szép tavaszi hónap, ami Európában, vagy É- szak-Amerikában a május hónap. Azért itt az Édesanyák napját október 3-ik vasárnapján tartják. Október 18-án tartottuk mi is az Édesanyák napját. A szépszámú hallgatóság előtt elhangzott Urunk szent neve dicsőítésére, az Édesanyák tiszteletére és mindnyájunk lelki épülésére 11 alkalmi szavalat, két zeneszám, amit harmóniumon előadott Állítási Szilárd orgonaművész, egy karének és egy szóló ének zenekísérettel. Az alkalmi Igét alulírott szólta. Az igehirdetés után zárt borítékban Kábán Júlia tcstvérnőnk meleg szavakkal átadta gyülekezetünk legidősebb tagjának, Jójárt Anna testvérnőnknek a Nőegylet ajándékát. Ezután Schaeffer Fülöpné és Pintér Sándorné testvérnők kiosztották az ünnepélyen megjelent Édesanyák számára elkészített emlék szallagokat. Az egész idő alatt mindnyájan éreztük Urunk gazdag áldását. Áldjon meg az Ur minden hívő Édesanyát, hogy szeretett gyermekeiket az Úr kedves akarata szerint nevelhessék. Az ünnepély után a mellékteremben Nőegyletünk nagy szeretettel szolgálta ki a jelenlévőket ízletes süteményekkel és teával, amit ezúton is hálásan köszönünk meg kedves testvérnőinknek. Áldozatkész szolgálatukért jutalmazza meg őket az Úr gazdagon. MENNYEGZŐ. — November 21-én, szombat délután, fehér szekfü virággal nagyon szépen feldíszített imatermünkbe mennyegzői ünnepélyre gyűltünk össze, amikor Novákovity Miri testvérnő és ifj. Pintér Sándor test
