Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-12-15 / 24. szám
1965. december 15. EVANGÉLIUMI HIRNÖK 5-IK OLDAL készséggel továbbítunk kedves olvasóinkhoz: STEINER ISTVÁN született 1887. julius 10-én, evangélikus német családban. Atyia iparosmester volt. de tönkrement, Pestre költözött a század eleién. A családra azonban ez tragikus következményt hozott, az elszegényede't atya villamosszerencsétlenség következtében életét vesztette. Az özvegy megpróbáltg a lehetetlent, élni, boldogulni özvegyi iogon, hét gyermekkel. Istvánnak is ió lett volna a keresete, amit 1904-től kapott volna, hiszen felszabadult a nyomdász munkában. Munka nehezen, pénz pedig még keservesebben akadt. A fiatalember hideg téli napokon az úíszélen kószált, olcsó könyvtárakban melegedett, így vetődött el az egyik baptista gyülekezetbe, maid a Wesselényi utcai imaházba. A gyülekezet jelentette Steiner István minden örömét. Új élet derült reá, megelégedetség, boldogság. Akadtak természetesen bántó epizódok is, egy ilyen azután átvitte a "magyarok táborába". 1904, julius 8-án itt merítkezett be Udvarnoki András által. Steiner testvér egész életén át a békességet szerette. Nem bírt beleilleszkedni a katonamundérba, a harctéri vitézkedésbe, s a lapban mindig hangot adott annak a krisztusi békességnek, amejv "szebbet beszélt''. mint a kaini átok. O vette át Csopiák Attilától a lapszerkesztés munkáiáf' és nagy szorgalommal végezte. A volt szerkesztők közül ő az egyedüli, akit ma lapunk olvasótábora nevében személyesen is szeretettel köszönthetünk. Ez a leírás megjelent a Békehírnök 1965. március 15. számában, amikor ez a lap fennálása 70. évét ünnepelte. M. A. resztül karmester és orgonista volt a Nap utcai Gyülekezetben. Később a kispesti Gyülekezetben a fúvós zenekar karnagya volt, valamint a Vasárnapi Iskola tanítója volt. Habár nem volt felavatott prédikátor nagyon sok gyülekezetben és konferenciák alkalmával hirdette az Isten Igéjét. Külföldi utazásai alkalmával megfordult Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Németországban és Oroszországban. 1936-ban a magyarországi baptisták képviseletében résztvett a berlini Baptista Világkonferencián. Az 1950-es évek végén a Baptista Theologiai Szemináriumban nyelvtanár volt. Fordítói munkássága során lefordította Adoniram Judson burmai misszionárus élettörténetét. Billy Graham hires evangélista prédikációiból is sokat magyarra fordított. Ezen kívül lefordított még egy néhány könyvet. Az 1940- es évek végén megszervezte az "Áhitat" cimü napi elmélkedési olvasmányt. 78 évet élt és ez alatt az idő alatt hűséges maradt Teremfőjéhez, Akit mindig nagyon szeretet. Felesége Csopják Ida, hűséges élettársa és társa a hivő életben 7 évvel ezelőtt meghalt. Steiner István nemcsak prédikálta a hivő életet, hanem azt az életével is bebizonyította. A II. Világháborúban üldözés alatt álló zsidókat bujtatott el a saját padlásán. Ezekben az években több Gettóban szenvedő zsidót is meglátogatott és ahogy tudott segített rajtuk. A békességet nagyon szerette és arra többek figyelmét is igyekezett felhívni. Természete alázatos volt. Egy dologban különleges volt; az Urat mindig és mindenhol kész volt dicsérni, tehát nem csoda, ha kedvenc éneke a: "Dicsérd az Urat én lelkem, dicsérjed Ot> hála telten. .. " cimü ének volt. Valóban Rá illik az a vers. amelyet János Jelenésekről Írott könyv 14. rész 13. versében találunk megírva: "Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket". Hogyan keletkezett A “Csendes éj” c. karácsonyi ének? Folytatás a 3-ik oldalról talra. Milyen jó, hogy pár percre egyedül hagyták! Gondolkodva írni kezd ... Már szól is a csengő. Feltárul a szomszéd szoba ajtaja. Mindenki ád, mindenki kap. S ekkor a fiatal lelkész is oda lép a ház urához: “Üres kézzel, de tele szívvel jöttem, hogy ezt a karácsonyt veletek ünnepeljem. Utamban ezt találtam. Fogad tőlem ajándékul!” Ezzel egy kis gyorsan átfirkált, igénytelen papírlapocskát adott át. Gruber olvassa. Arca egyszerre ragyogni kezd: “De hisz ez egy csodaszép ének! Ezt adod nekem? Óh, igazán nagyon köszönöm”. Majd még egyszer hangosan olvasni kezd: Csendes éj, szentséges éj, Mindennek nyugta mély... Nincs fent csak a szent szülepár, Drága kisdedük álmainál; Szent Fiú aludjál, Szent Fiú aludjál! Csendes éj, szentséges éj, Angyalok hangja kél... Halld az égi haleluját, Szerte zengi e drága szavát: Krisztus megszabadít, Krisztus megszabadít! Csendes éj, szentséges éj, Szív örülj, higgy remélj! Isten szent Fia hinti reád Ajka vigaszt adó mosolyát, Krisztus megszületett, Krisztus megszületett! A lelkész az út fáradalmait kipihenni kis időre a vendégszobába tér. Nincs kedve feküdni. Az ablakhoz áll s ámulva nézi a téli napsütés után a téli éjszakát. Gondolatai újból a betlehemi jászol körül járnak. Elsűttogja a kis versikét, amely szívében útközben született: “Csendes éj, szentséges éj, Mindennek nyugta mély, Nincs fent, csak a szent szülepár...” De haliga! Mi az? — Mi hangzik fel a lakó szobából? — Figyelmét feszítve hallgat oda. Óh mily kedves, óh mily lágy hangok. Ki lehet venni jól a szöveget. De hisz ez az ő saját éneke, amit pár órája szerzett. Mily szép így zongorakisérettel! Mély megindultság vesz rajta erőt, nem türtőzteti magát tovább, sietve lefut, átöleli barátját csoda szép szerzeményéért. Gruber azonban a köszönetét elhárítja: “Versed már magában kész muzsika. A dallam szinte magától jött amíg az imént együtt olvastuk, szívemben már kész volt a melódia úgy, ahogy most hallod”. Újból és újból elénekelték a családban s még aznap este a karácsonyesti istentiszteleten. Érdekes, A napokban STEINER JÓZSEF Testvértől a következő riportot kaptuk: Kedves Molnár Testvérem az Urban! Ez csak egy rövid levél, amelyben egy fontos dolgot kívánok közölni a Testvérrel. November 8.-án nővérem telefonon közölte, hogy édesapánk, Steiner István 1965 november 7.-én, vasárnap este 7 6- rakor elköltözött az Úrhoz. Temetése nagy részvét mellett november 16.-án a rákoskeresztúri temetőben volt. A gyász Isten- Baranyai Mihály a baptista theologiai Szehirnök jelenlegi szerkesztője prédikált és tisztelet alkalmával Nagy József a Békeminárium volt igazgatóia imádkozott. Édesapánk az Egyesült Államokban élő magyar baptisták által is nagyon ismert volt. A néhai Csopják Attila halála után átvette a Békehirnök szerkesztését, amelyet hosszú éveken át végzett. Éveken ke
