Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-11-15 / 22. szám
8-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1965. november 15. lel őséggel terhel meg a saját életedre nézve. Ezért volna most a legfontosabb, hogy elintéznéd az Űr Jézus Krisztussal a visszajutás nagy tényét! Szerintem és minden hívő értelem szerint is nincs ennél előbbrevaló dolog a földön! Engedni bennem munkálkodni Jézust! Hiszen Istennek van ehhez joga, de megvár téged amig te szólasz erről neki. És akkor de csak akkor lesz ez az ige beteljesedve benned. “Mert Isten az, aki munkálja bennetek, mind az akarást, mind a végrehajtást jó kedve szerint!” Fii. 2. 13. Ehhez az szükséges, hogy te ezentúl mindig csak a küszöbön, a kapukon belül tartózkodjál. Ez a nagy bukás hasson rád kijózanítólag. Egyiktől szabadulnod kell. Az Úr Jézust pedig befogadnod szükséges. “Mert valakik befogadák őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiai legyenek!” Ján. 1. 12. Ha az életünk egész területén arról tudunk vallomást tenni, hogy teljesen befogadtuk az Urat., akkor ő a bűnök mesgyéjéről visszahozza az életünket egy soha nem álmodott boldog állapotba. Azért állítom ilyen határozottan, mert még eddig mindenki, aki Krisztus mellett döntött, egyenként tud erről a csodálatos átélésről bizonyságot tenni minden hitre jutott ember. (Folytatjuk) MISSZIÓ-MEZŐKRŐL MENNYEI HAZA Fülöp Árpád igehirdetése Susan Budish testvérnőnk ravatala előtt. Zsid. II, 13-16. Gyászoló Gyülekezet, szeretett Testvéreim! A felolvasott Ige előtt és után hithősökről van szó. Ez igékben látjuk, hogy mire képesíti az embert a hit. Hit által Ábel becsesebb áldozatot mutat be Istennek, mint Kain, hit által Énok mennybe vitetik; Noé bárkát épít; Ábrahám kész feláldozni fiát; hit által nyer vénségében gyermeket Sára; hit által áldja meg Jákob unokáit; rejtegetik Mózest szülei... Hit által átkelnek a Veres tengeren; leomlanak Jerikó falai; Nem vesz el Róhál... Hit által országokat győznek le; oroszlánok száját befogják; a tűz erejét megoltják stb. .., stb. Megcsúfoltattak, megostoroztattak, kinpadra vonattak, megköveztettek, szétfürészeltettek, kardra hányattak, kecskéknek, juhoknak bőrében bujdostak ..., mert: “jobb után vágyódtak, tudniillik mennyei után, azért nem szégyeli őket Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nekik várost.” Az Úr Jézus e szavakkal búcsúzik: “Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek...” A hely tehát el van készítve. Krisztus Urunk feltámadása garancia arra, hogy mi is feltámadunk. Az Ige szerint hasonlatosak leszünk Őhozzá. így Krisztus Urunk szellemi testben támadt fel, mi is így fogunk feltámadni: Krisztus Urunk erőteljes testben támadott fel; mi is erőteljes testben fogunk feltámadni. Krisztus Urunk halhatatlan testben támadott fel, mi is halhatatlan testben fogunk feltámadni. Krisztus Urunk dicsőült testben támadt fel; mi is dicsőült testben fogunk feltámadni. A hívőnek két hazája van: földi és mennyei. Testvérnőnk itt élt, de leikével állandóan a jobb, a mennyei hazába vágyódott. Élete el volt rejtve Krisztussal az Istenben. Ha elmentünk, hogy imádkozzunk vele, ő imádkozott velünk; ha vigasztalni akartuk ő vigasztalt minket. E földön volt, de az Úr közelében. Anna próféta asszony a templomban volt Isten közelében, Budish testvérnőnknek a szívében volt a templom és így volt Isten közelében. Mikor utoljára láttuk, mondta: “Az Űr itt van velem mindig. Legkedvesebb énekét énekeltük, “Oh mily hü barátunk Jézus”, és ő is énekelt velünk, az ajkai mozogtak, bár hangot alig lehetett hallani. De azután mégis hallható szavakkal imádkozott. Ha a mi drága Budish testvérnőnk most megszólalna, elmondaná, hogy milyen a menny. Elmondaná, hogy ott nincs bűn, mert : “Nem megy be abba semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem akik beírattak az élet könyvébe, mely a Bárányé.” Elmondaná, hogy ott nincs halál. “És az Isten eltöröl minden könynyet az ő szemeikről és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak”. Elmondaná, hogy milyen szent társaság van a mennyben együtt. Ott vannak, akik “eljöttek napkeletről és napnyugatról és letelepedtek Ábrahámnál, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában . . .” Elmondaná, hog/ az úrnak az a szava: “Akarom, hogy ahol én vagyok, az enyéim Is ott legyenek” rajta már teljesedésbe ment... Ö már ott van az Úrnál. Oh szólhatna, mondaná nekünk, hogy készüljünk a nagy útra, az Istennel való találkozásra. Mondaná, hogy tériünk meg, bánjuk meg bűneinket és jöjjünk Jézushoz. Lépjünk az útra, mely a mennybe visz... Isten gyermekeinek van vigasztalásuk. Pál apostol figyelmeztet bennünket, hogy “ne bánkódjunk, mint egyebek, akiknek nincsen reménységük.” Ha fáj is a szív, de van reménységünk, a viszontlátás boldog reménysége. A Szentírásban hat esetben olvassuk, hogy az Úr az Isten jobbjára ült. Ül a mennyei dicsőségben. De István két esetben állni látja az U- rat az Istennek jobbján. Mikor István a mártír közeledik az Űr Jézus felé, akkor az Űr Jézus feláll és két átszegezett kezét ölelésre tárja István felé és így fogadja az üdvösségbe. Én hiszem, hogv amikor a mi drága Budish testvérnőnk közeledett a menny hona felé, Űr Jézus felállott, kitárta felé is két átlyukasztott kezét és szelíden szólt: “Jól van jámbor és hív szolgám, kevesen voltál hív, többre bírlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe...” Testvérnőnk a futását elvégezte, a hitet megtartotta..., a nemes harc véget ért és most elvette jutalmát az örök élet koronáját. Isten Szent Lelke vigasztalja meg a gyászolókat, hogy ne bánkódjunk mint a többiek, de éljünk úgy mint testvérnőnk élt, elrejtve Istenben a Krisztus által, hogy igy egykor vele legyünk örökkön örökké a menynyek országában. Ámen. Anyagtorlódás miatt a Bridgeport-i és a Prédikátor avatás Chicágoban, közlemény kimaradt.
