Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-11-15 / 22. szám
1965. november 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3-IK OLDAL vízből- víz által. Hogyan érthették volna meg Pétert az első században, mikor azt találjuk, hogy mi is csak most értük utói. Nem vagyok chemicus sem csillagász: de örülök, hogy a két megjegyzést — Péter és a modern tudomány képviselőjét — összevethetem és egyezik. VÍZBŐL ÁLLT ELŐ .) A mostani egek és a föld... tűznek tartatnak fenn. (1. v.) Ezt mondta Péter az első században! Hallgassátok meg mit ír Hoyle Fred, a Cambridgei egyetem csillagászat tanára. “... after 2000 million years from now the Sun will be getting to warm for our comfort. In other words as more and more Hydrogen gets conserved into helium, the Sun will get hatter and hatter! As the Sun Steadily grills the earth in its swell, at first slowly, then with increasing rapidity, until it swallows the inner planets one by one. First Mercury, the Venus, the possibly the Earth” (The Nature of Universe, p. 42.) “200 millió év múlva a Nap túlságosan felmelegszik. Másszóval: mindig több hydrogen változik át héliummá és a Nap annál forróbb és forróbb lessz. A nap megnövekszik és az égitesteket egymásután magába olvassza. Először a Merkúrt, aztán a Vénuszt és valószínűleg a Földet is. Mi a különbség a kettő között? Péter ugyanazt mondotta mint Hoyle professor! Hoyle prof. bizonyonyosan nem mosolyog Péteren. 3.) Egy nap az Urnái olyan mint ezer esztendő. (8. v.) Ezt úgy értettük eddig, hogy az Urnái nincs idő! A huszadik század első negyedében megjelent egy világhírű tudós: Einstein — s közzé tette az általa felállított “relativitás” elméletét. Állítólag csak 12-en értették meg s én a 13-ik vagyok. Ma sem értem, ő volt az aki kijelentette, hogy az idő a tér negyedik kiterjedése A három dimensiót — hosszúság — szélesség — magasság: ezt értem, de a negyediket nem. Azt sem értem, hogy az Urnái egy nap olyan mint ezer esztendő: de azt látom, hogy az időről való régi felfogásunkon változtatni kell! Azt is érzem, hogy Einstein csak most kezdte megközelíteni Pétert! Péter mintha azt mondta volna a zavaros gondolkodású csúfolódóknak: Miért kéritek számon Istentől az időt, amikor fogalmatok sincs róla, hogy mi az idő? II. A TISZTA GONDOLKODÁS FORRÁSA, Isten. A tankönyv: A Szentírás. Péter bizonyságot tesz a Biblia mellett. Látjuk, hogy Péternek tiszta volt a gondolkozása — eufogadhatjuk tőle a további oktatást. Úgy vezeti be elmélkedését: “...em lékeztetés által, a ti tiszta gondolkodástokat fel akarok ébreszteni, (2) hogy megemlékezzetek a szent prófétáknak előre megmondott beszédeiről és az Urnák és Megtartónak a ti apostolaitok által közölt parancsolatáról. Nyilvánvalóan az Ó és az Újszövetségre gondolt az apostol. Mondjuk úgy, mint Pál apostol: a teljes írás! A tiszta gondolkozás nem attól függ, hogy mennyit tanulunk, hanem attól: kitől tanulunk. A modern Biblia tanítást sokszor zavaros gondolkodású egyének végzik és ahelyett, hogy a szerző, Isten, gondolatait közölnék, az írók hibáira mutatnak rá. Ez zavaros oktatás. A tiszta gondolkodás nem a logikailag helyes formai észtorna, v. elmegyakorlat, hanem belső tartalmánál fogva, célra vezető elmékedés. A cél: az élet. Ki az okosabb: az aki Hogy ki találta fel az írás művészetét: titok, valamint az is, hogy mikor látott napvilágot az első betű. Annyi tény, hogy a legfontosabb találmányok közé tartozik. Ma a legegyszerűbb dolgok között találjuk s nem gondolkozó elemek előtt nagyon is szürke jelenség. De ám ez a sorsa a varrógépnek, a telefonnak, a kerékpárnak, rádiónak, sőt a TV.-nak és más egyébként érdekes és értékes műveknek. tudást és ismeretet nyert, vagy pedig aki életre tett szert? Csak egy mód van rá, hogy Isten műhelyébe betekintsünk s gondolkodási módszerét elsajátítsuk s gondolatainkat az igazi értékekre az örökkévalókra: tereljük: tanulmányozuk Isten gondolatait szent célal. A bűnös kívánságban élők — kívánságaik szerint akarják magyarázni az írást — s nem nagy csoda, hogy a gúnyolódás és kinevetés bűnébe esnek.? III. A TISZTA GONDOLKODÁS EREDMÉNYE — Tiszta értelem és tiszta élet. “Találtassatok szeplő és hiba nélkül. (14 v.) Ha ezeket tudjátok, őrizkedjetek, nehogy az istentelenek tévelygései elsodorjanak.” (17 v.) A tiszta élet viszonylagos fogalom. Ami bűn az egyik helyen, az erény a másik helyen. Amit dicsérünk ma, azt tiltották évszázadokkal ezelőtt. A spártaiak a lopást nem tartották bűnnek — de ha valakit rajta kaptak — ügyetlensége miatt büntették meg. Hol van a tiszta életnek az a normája, mértéke, ami nem változik idő és tér szerint? TISZTA IGE — TISZTA GONDOLKODÁS — TISZTA ÉLET Bibliai versek sorozatát lehetne idézni. De a bölcsnek ennyi is elég! Legyen áldott az Ur, hogy megajándékozott bennünket tiszta igével, amely lehetővé teszi részünkre a tiszta gondolkodást s elérhetjük a tiszta és szent életet. Pedig annakidején micsoda szenzációs alkotások voltak azok! “A megszökottság gyűlöletet szül”, mondja egy angol szólam. Ha ez nem is áll minden esetben, de annyi igaz, hogy amit nagyon megszokunk, könnyen közönyösökké válunk iránta. Ennek a kísértésnek ki vagyunk téve értékes irodalmunkkal szemben is. Megható volt, mikor a közelmúltban egy — nem is a közösségünkhöz Folytatás az 5-ik oldalon A BÁMULATOS BETŰ Irta: Major Mihály
