Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-11-15 / 22. szám
VOLUME 57, NOVEMBER 15, 1965. No. 22. szám — 1965. november 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America JÉZUS mondá: “De előbb hirdettetnie kell az evangé-Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak minden pogány népek között.” (Márk 13:10.) HÁLAADÁS NAPJA Mk. 6:41. Ismét ünnepel fogadott hazánk népe. ünnepli azt a napot, amelynek történelmi szálai vissza vezetnek 1621-ig. Ennek az évnek egyik napján hívta össze Edward Winslow az első telepeseket ünnepelni, amely ünnepin megjelent 90 benszülött Indián is. De hivatalosan, munkaszüneti nappá, 1862-ben lett deklarálva és azóta sok különböző formában ünnepli az ország népe a nov. utolsó csütörtöki napot. Ilyenkor meg kellene emlékezni azokról is, akik alapelveit lerakták ennek az ország kormányzásának. A jó Isten csodáatosan vezette azokat a biblia szellemétől áthatott hívőket, akik Angliából előbb Hollandiába menekültek hitbeli meggyőződésükért, onnan pedig Amerika felé vették útjukat, kitéve magukat minden féle veszélynek. Lelkipásztoruk: Robinson János, szívreható szavakkal búcsúztatta őket. Képzeletemben úgy látom ezt a gyülekezetei és pásztorát, mint Pál apostolt az efézusi gyülekezet vénei előtt. Vájjon nem-e zokogtak fel ezek a testvérek is, amikor Robinson testvér beszélni kezdett? “Testvéreim, nem sokára elválunk egymástól s csak az Ur tudja, hogy megélem-e én azt, hogy viszont lássalak benneteket valamikor... arra kérlek az Isten és az ö áldott angyalai előtt, hogy engem csak annyira kövessetek, amennyire én Krisztust követtem... Emlékezzetek meg egyházi szövetségetekről, amelyben megfogadtátok, hogy az Urnák mind azon útaiban járni fogtok, amelyet ő veletek megismertetett, vagy meg fog ismertetni. Emlékezzetek meg Istennel és egymással kötött szövetségtekről...” 14 esztendő után Rogger Williams lelkipásztor is utánuk jött s mivel soká nem tudtak együtt maradni..., több idei bolyongás után a Narraganset Bay folyó partjához érkezett és megalapította Rhode Island államot. Itt tették le a vallásszabadság alapkövét ezzel a nyilatkozattal: “Minden ember saját lelkiismeretének világossága szerint tisztelheti Istent. Szemmel látható igazságoknak tartjuk azt, hogy minden ember egyenlőnek van teremtve s hogy Teremtőjük bizonyos jogokkal ruházta fel őket, melyek közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogság utánvaló törekvés.” “Az országgyűlés ne hozzon valamely vallás megalapítására vonatkozó törvényt, vagy olyan törvényt, amely valamely vallás szabad gyakorlását betiltja.” Később a Quéquerek (reszketősök) jöttek Penn Vilmos lelkipásztor vezetésével és ugyan ilyen alapon Pensylvánia államot alapították meg. Nem csoda, hogy amikor híre ment annak, hogy létezik egy olyan föld, ahol az ember saját munkájának gyümölcsét élvezheti s lelkiismeretének eleget tehet vallás tekintetében is, ezrével jöttek az emberek az új világ partjaira. Sok tekintetben bebizonyosodott, hogy a Biblia alapelvei képezik a nemzet nagyságának legbiztosabb védelmét. Csodálattal szemlélte a világ a pápa nél-GYERMEKEM! AJ: félj az élettől... Mert lessz úgy, hogy játékid el kell hagynod, S meg kell kezdeni a nemes lét harcot; S lessz úgy is, hogy minden nem sikerül, A nap is mintha éj lenne. . . alig derül, Lépteid dús göröngyök előtt állnak, S tán rózsa nélkül is tövisek várnak... De ne riadj meg, én édes gyermekem. Mi mélyebb gondból jöttünk — annyi éveken! És áldást, békét a lét csak úgy szerezhet, Ha hittel küzd... remél és mást — szerethet... Egy égi kéz mindig megfogja a kezed, Áldva átölel... mindenen túlvezet! Ne félj a haláltól... Mert eljő az elmúlás parancsszava, S megriaszt, mint fegyverek harci zaja: Ám, csak az üres szív, lét, kapkod, s jajgat, De ki másért élt: békéje lessz annak! Ha lelked jegyese jó szolgálatnak, S szívedből égi fény . .. erő áradhat: Nem kell félned a mondott titkos rossztól, Vár védő szív reád:.. küldve irgalomtól! Ne félj... remélj! Ha élted az Életet S megszorozva — őrződ szép tehetségedet: Hallhatatlan lessz hit-halálod — úgy igaz — Csak Te maradj: másnak Béke, Tett, ír, Vigasz! B. János
