Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-11-01 / 21. szám

1965. november 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7-IK OLDAL tak bennünket. Szeretném tanácsol­ni azt, hogy ha valakinek alkalom adódik egy idősebb testvért meg­látogatni, tegye meg. Ennél nagyobb lelki szolgálatot aligha tehet vala­ki. ők azt mondják: Nobody loves me any more” ‘‘Senki se szeret en­gem már” Mit Jézusért teszünk, megmarad örökké! Amikor másat felüdítünk, magunk is felüdülünk. Vér Ferenc szövetségi elnök DETROIT: Lelki örömök közt tartottuk dé­lelőtti istentiszteletünket szept. 19- én. örültünk k. Vencz testvérünk­kel s különösen a Vencz mamával, akinek leánya Hadadból ideérkezett hosszabb idejű látogatásra 21 esz­­tendeji családi szétszórtság után. Is­ten áldja meg testvérnőnket gyü­lekezetünkben és a családi körben. Istentisztelet kereteiben diakónus­sá avattuk: Bundschuh Antal test­vérünket. A felavatási ima alatt Kulcsár Ferenc tv. tiszteletbeli dia­kónus és Mátyás István diakónus tv. kézráteli szolgálatban segédkez­tek. Isten áldja meg testvérünket szolgálatában. Imaházunk külső részét is befes­tettük, hogy szép templomban fo­gadhassuk a közel jövőbeni konven­ciót. Rádió általi szolgálatunkat is megkezdtük olyan értelemben, hogy a Trans World Rádió állomásra Mo­nacóban — Németország — prédi­kációt küldünk az Európai államok­ba való sugárzásra. Helybeli szol­gálatra is szallagra veszünk alkalmi istentiszteleteket és elvisszük elagott és beteg testvéreinkhez. Mind ezt, Almás Viktor tv. jóvoltából tehet­jük meg, aki egy “Téprecord” gépet ajándékozott erre a célra. Kérjük testvéreink imaáltali támogatását. A legnagyobb öröm a Krisztusban való öröm, mert megszentelő ereje van. Ha Krisztus nem dicsöittetnék a megváltottak szívében és életében e világon; az volna a legnagyobb hálátlanság. NEW YORK üjból itthagyott bennünket egy szeretett idős testvérnőnk, Susan Budish. Húsz évig betegeskedett, de soha nem zúgolódott Isten ellen e­­miatt. igazi hivő lélek volt, aki az életét az Ur kezébe tette le hosszú évekkel ezelőtt és nem is távozott ei soha az Úrtól. Sokszor látogattuk betegeskedése alatt és nem mi őt, de ő erősített, vigasztalt bennünket valahányszor meglátogattuk. Utolsó látogatásunk­kor igy szólt: ‘‘Én olyan hálás va­gyok a jó Istennek, mert nekem oly szerető szivű gyermekeim vannak; engem mindenki szeretettel vesz kö­rül. És az Ur Jézus is itt van min­dig velem és érzem, hogy hamarosan elszólit engemet magához. Akkor még egy kevés időre jobban lett, de pár hét után 1965. szeptember 18.­­án szíve utolsót dobbant. Elment az Úrhoz, Akit annyira szeretett. Testvérnőnk nagy imádkozó volt. Sokszor mondotta: “Azért tart en­gem az Ur ily hosszú ideig a földön, mert még sokakért kell imádkoz­nom”. És imádkozott is 80 éves ko­ráig. .. Testvérnőnk nem régen lett öz­veggyé. Férjét az utcán érte el a halál. Elment egy reggel vásárolni és sohasem tért többé vissza. Sok jócselekedete között megem­lítjük, hogy amikor már ő nem lát­ta a lelket nemesítő magyar könyve­ket olvasni, könyvtárunknak adta át ajándékba. És mélyen megindító, hogy végrendeletében meghagyta, hogy halála után két szemét kivehe­tik átültetés céljából. És olvastuk az orvos hála-levelét, melyben írja, hogy két vak nyer látást testvér­nőnk jóvoltából. Elköltözött testvémőnket gyászol­ják gyermekei, unokái, vői, rokonai és gyászoljuk mi, a new yorki gyü­lekezet. De fájdalmunkban is van vi­gasztalásunk ; a viszontlátás remény­sége a mennyben, amikor soha töb­bé elválni nem fogunk. Egy mélyen gyászoló CLEVELAND Shaker téri gyülekezet Fájó szívvel jelentjük, hogy Sza­bolcs megyei születésű Agárdy Pál tv. 82 éves korában, hosszas beteg­ség után a clevelandi Women’s kór­házban elhunyt. Mr. Agárdy Pál hosszú ideig volt, 47 évig, a Gyülekezet tagja. Aláza­tos szívű és mentőérzülettel ellátott hivő, aki a maga egyszerű mivoltá­ban mindig azon volt, hogy máso­kat is Krisztushoz hozzon. Nem olyan régen lánya levitte Flo­ridába, de nem érezte ott jól magát. Aztán beteg lett. Általános vizsgá­laton átesve az orvosok nem talál­tak különösebb betegséget. Újóla­gos panaszra megint kórházba ment, ahonnan nem került ki többé élve. A család gyászában a Gyülekezet minden tagja mélységes szomorú­sággal osztozik, mert oly sokszor hallották őt bizonyságot tenni és áhí­tattal gyönyörű mondatokkal imád­kozni. Agárdy Pál tv. igen megbecsült magyar ember és munkás volt. Hosz­­szú és becsületes munkássága miatt kitüntették munkaadói. Igen szere­tett dolgozni és mindig akart vala­mit otthon és a Gyülekezetben ten­ni. Nagy kár az ránk nézve, hogy mostanában egymásután gyakran tőlünk örökre elköltözött testvéreink helye üres marad és sorvadnak a magyar gyülekezetek. Kérjük Istent, hogy rendeljen másokat ezeknek a helyeknek feltöltésére. Végül a vigasztalás kegyelmét a­­jándékozó ö(rök Isten adjon meg­nyugvást a gyászoló gyermekeknek, rokonainak és barátainak. N. L. 1956 OKTÓBER 23 Magyar történelem dicsőséges napja. Ki hallani fog róla, mindenki cso­dálja. A swppadt őszi nap ragyogóbban néz le, Elszántan megindult, hős diák se­regre. Diák sereg mellé, sok százak sze­gődtek Könnyező szemekkel, himnuszt éne­keltek.

Next

/
Thumbnails
Contents