Evangéliumi Hirnök, 1964 (56. évfolyam, 2-24. szám)
1964-04-01 / 7. szám
1964 április 1 EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7-IK OLDAL NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerenc3y Mária 105 Demott Lane, Somerset, N. J. Női konf. elnöke: Steg Mária Alelnök: Szabó Istvánná Pénztáros: Kurtz Lajosné Jegyző: Szerencsy Mária Önzetlen szolgálat Ruth nem értett akkor mindent, amikor határozott afelől, hogy özvegy anyósával, — Naomival — Izráel földére megy. Isten megáldotta a kevés hitet és választásának helyessége hamarosan világos és tiszta lett, úgy Ruth előtt, mint azok előtt, akik az ő életét figyelték. Isten vezetése volt, hogy aratás idején érkezzenek Bethlehembe. Ruth nem tétlenkedett, a munkát, ami éppen nyitva állt előtte, azonnal vállalta. Ószövetségi törvény volt, hogy az aratásnál elhullott kalászt a szegények szedegessék össze. Ez a jótékonykodásnak egyik formája volt s a tulajdonos megengedte, hogy bárki összeszedje a munkások által elhagyott kalászokat. Ez egy megerőltető munka volt a sok hajojgatás következményeképp és a végén csak a szerény jutalom. Ruth nem volt szolgálóleány, de ez az alkalmi munka számára még sem volt megalázó, mert szeretet volt mögötte. Két személy — Ruth és Naomi — volt rászorulva a kenyérre s Így a ínunkát végezni kötelességszerű is volt. Isten vezetés.) volt az is, hogy Ruth Boáz földjére ment, aki egy gazdag rokona volt Eliméleknek, Naomi férjének. Ruth keményen dolgozott, sokat akart szedegetni, s szorgalmát a munkások is észrevették. Nem állt meg beszélgetni, csak éppen most pihent egy keveset a házban, reggeltől estig dolgozott. Boáz a gazda, vezetőre bízta a munkát, de ő maga is érdekelve volt és megjelent a színhelyen, hogy minden rendben megy-e a munkásai között. Figyelmes és gondoskodó volt munkásai iránt, házat építtetett számukra, ahol pihenhettek a tűző nap hevétől és friss vízzel üdítették fel szomjúságukat (Ruth 2:9). Boáz figyelmes lett Rúthra, különösen mikor megtudta, hogy önzetlenül maradt anyósa mellett. Boáz nem volt önző, bár elfoglalt ember volt, nem volt ideje minden munkára figyelni, de amikor munkásai között volt, meglátszott gyakorlati figyelmessége. Ruth kérdésére ez volt válasza: “elmondtak nekem mindent, amit napáddal cselekedtél, elhagytad a te atyádat és anyádat s jöttél ahhoz a néphez, amelyet nem ismertél azelőtt. Fizessen meg az Ur a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izraelnek Istenétől, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél.” (Ruth 2::31—12.) Ruth talán egyedül érezte magát szülőföldjétől távol, de az Ur akaratában való megnyugvás elhozta az ő számára is az áldást. Theresia Faulkner Nagyapó tűnődése Kedves gyermekkorom édes álmot szőve Emlék gyors szárnyakon ma előmbe röppen; Szemem nem lát messze, lépésem meglassult, Közel nyolcvan éve vándorút mögöttem. Kérdem önmagámtól, minő vágy volt az ott; Ami jó anyámtól idegenbe hozott? Nem vágy, csak szegénység, jobblét remény nélkUl; Szűkes megélhetés mély örvénye fogott Kényszer hálójába; sok ezer ifjaknak Erős, vaskezébe adott “vándorbotot; Szabad vélni azt is, ős-átok való lett Fáj e vádló emlék, szivem-lelkem gyötri; Nem ez az érdeme bátor, küzdő népnek, Kinek hős fiai egyénszabadságért Halál mezejére bátran sikra lépnek Csak azért, hogy később hit’lenek szavára Nyakukon vesződjön communizmus járma. Itt az új hazában új erkölcs, tudomány Édes anyanyelvűnk, — bár ti ne tudnátok, Unokák ajkáról mintegy bántó szégyent Lesepri megvetőn az az ősi átok. A nyelv, mely nem áldja ő Ura-Istenét: Megalkuvás nélkül örök múlásba lép. De, im látok egy fényt ég-szivárvány íven; Isten megtérőknek új szövetséget ad; Egyetlen fiának tisztitó vérében Ki hisz, az idvezülő gyermeke marad; Ujjászült gyermeket Isten hogyne szánna, Kinek ajakáról zeng dicséret, hála. Menj széles e világra, Urunk szava hangzik; Evangéliumról tegyél bizonyságot; Szentige a szádban kétélű tőr, amely Minden gonosz tervet ízre, porra vágott. Légy jámbor, hű szolga, aki helyét állja: Tied lesz az élet dicső koronája. Csehy Mihály A Szentírásban uzsorának van írva, a te szekrényedben pedig kamatnak! Elnevezted a darazsat méhecskének s a kígyót halnak. CAMPBELL, O. Major Mihály lelkipásztor 'Életjelek — Igen áldásosán zajlottak le ünnepeink. Már a karácsonyfa díszítése körül öröm volt látni a sürgőket-forgókat. Ezt imaóra előzte meg s utána pedig kellemes kis vendégség. Alkalmi ünnepélyünkön mindenki örült. Került elég ajándék minden jelen levőnek, sőt még azoknak is, akik valamilyen oknál fogva nem lehettek jelen. Szilveszter estéjén még egyszer hirdetve volt az Ige, amikor pár látogatónk is megörvendeztetett bennünket, akik szívből jelezték, hogy jól érezték magukat körünkben. Tisztelet után az asztal körül gyülekeztünk és élveztük nőegyletünk tagjai által hozott és felszolgált finomságokat, amelyeket a testvéri szeretet fűszerezett. Majd közös imában mondtunk búcsút 1963-nak és üdvözöltük 1964-et. Imahetünk ismét nagyon gazdagnak bizonyult lelki áldásokban. Kerültek olykor kedves látogatóink is. Házaknál tartottuk, csak szerdán estei az imaházban. — Egyik este igazán népes volt az Ur népének találkozása, mikor valami 23-án szorongtunk Vass Dávid testvéreknél. Ez volt az az este, mikor egyik tűzkárosult néger családnak gyűjtést rendeztünk. A ház teljesen leégett és négy (4) gyermek a lángok között találta halálát. — Ez volt vidékünk egyik legmegrázóbb tragédiája. Annak a Nevében tettük, “aki szerte járt, jót tévén” (Csel. 10:38). Említeni sem kellene talán, hogy az imaórát meghívó családok előre kérve voltak, hogy ne készítsenek semmit, de ennek dacára mindegyik éléstárának és konyhai tudásának a legjavával szolgált, amiért ezúton is köszönetét mond a vezetőség, minden résztvevő és az Ur nevében. Szokásos évi gyűlésünk szeretetben és békében zajlott le. Jólesik nemcsak ezt bejelenteni, de azt is, hogy költségvetésünk egy kis felesleggel zárult, dacára, hogy extra kiadásunk is volt az éven át, hanem azt is, hogy a világmisszió terén ígéretünket beváltottuk az Ur segítségével s egyben az argentínai magyar hívő missziónkat is szivünkön viseltük. Bár többet tehettünk volna minden téren! Többszörös ünneplés február 16-án. Szabó Róbert mostanában fejezte be egyeteml tanulmányait, mint villamossági mérnök. Testvérünk hűséges tagja úgy a gyülekezetnek, mint a vasárnapi iskolának. Ezért mind a két organizáció kifejezte méltánylását vele szemben az eddig elért sikerért. Előbb a prédikátor tv. s
