Evangéliumi Hirnök, 1964 (56. évfolyam, 2-24. szám)

1964-02-15 / 4. szám

6-IK OLDAL EVIANGÉLIUMi HÍRNÖK 1964 február 15 lelete CSELEKVÉS volt, mert nem csak szóval, de SZÍVVEL ragaszkodott Naomi­­hoz. Ruth részéről mély volt a ragaszko­dás, az odaadás, a megértés is. Ruth, Na­omi életében megismerte az élő Istent, akit kész volt követni (Ruth 1:16, 17—), bár az út új volt Ruthnak, he nem Nao­­minak. Ruth reá bízta magát teljesen a veze­tésben és így részére nem is volt fontos ismerni az utat. Ruth határozott cseleke­detét viszgálva, megvilágosodik előttünk az a változás, ami Ruth életében lezajlott. Hátat fordított a Chemoh és egyéb néven nevezett pogány isteneknek. Hogy erre a meggyőződésre eljuthatott, Naomi példás élete is hozzásegítette, akinek életében meglátta a különbséget, mert Naomi az igaz Istenben vetett hitét nem 'rejtette el, hanem világított, fényt szórt 'a csendes családi körben. Az Ur megáldotta Ruth tiszta szándékú elhatározását, mikor régi életével szakí­tott, mert “. . . ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régiek elmúltak, imé újjá lett minden.” (II. Kor. 5:17). Jézus szól: Világíts szép ékesen. Mint a kicsi lámpa, tisztán, fényesen. E bífhös világnak sötét éjjelén Ki-ki világítson a maga helyén! THERESIA FALKNER Úgy, ahogy Illés... Úgy, ahogy Illés . . . Vesszük a sarut. Vár a kiégett ipusztán át az út. Van, aki áldjon, célba segítsen. Testvérem, ne félj. Velünk az Isten. Megyünk, amerre szava vezérel. Megitat minket patak vizével- Suhannak már a fekete szárnyak, listen hollói sebesen szállnak. Megyünk . . . s a szivünk nem kérdez mit sem. Testvérem, ne félj! Velünk az Isten. És ha kiszárad Isten patakja, keze az utat majd megmutatja. Ha nagy az ínség, ha barát nincsen, minden ínségnél nagyobb az Isten. Még a halál is javunkra válik, ha hívek leszünk mind a halálig. És ahogy Illés, tüzes szekéren hazaérkezünk . . . Ne félj, testvérem! T. E. NEW YORK, N. Y. Fülöp Árpád December 7-én vacsorával kezdődött a beiktatás. A vacsora a szeretet jegyében folyt le, szeretetből nyújtotta az örven­dező gyülekezet. A megjelentek száma oly nagy volt, hogy két részben folyt a meg­­vendégelés. 6 órától 9 óráig folyt a vacsora felszol­gálása, közben a zenekar állandóan a szebbnél-szebb darabokat játszotta, úgy­hogy akik az asztaloktól felkeltek, levo­nultak az imaházba és hallgatták a zene­kar nagyszerű játékát. Nyolc órakor vette kezdetét az ünnep­ség, O’ly nagyszámú jelenlevővel, hogy pótszékeket kellett hordani a templomba. Orgonajátékkal, imával kezdődött a beik­tatási ünnepség, majd az énekkar magyar nyelvű énekeivel folytatódott. A New York-i Baptist City Society-t Dr. Angus C. Hall képviselte, aki a lelki­­pásztor kötelességét ecsetelte, míg a gyü­lekezet feladatáról Dr. Stanley B. Hazard szólott. Sokan üdvözölték a beiktatott lelkipász­tort. Különösen Kocsis Imre, New Bruns­­wick-i lelkipásztor szavai keltettek mély hatást a jelenlevőkre és Németh testvér felszólalása, aki a teljes egészében meg­jelent garfieldi gyülekezet nevében szólalt fel, váltottak ki mély érzéseket a jelenle­vőkben. 'A testvér német gyülekezetei Asaf Hus­­man lelkipásztor képviselte, aki a további, a két gyülekezet közötti testvéri viszony A new yorki magyar baptista templom bejárata elmélyítését hangoztatta. Az üdvözlések közben kar- és magánéne­kek hangzottak el. Végül az újonnan beiktatott pásztor szólott angol és magyar nyelven. Amikor magyar nyelven a garfielden eltöltött ál­dásdús évekről beszélt, ő is, de a hallgató­ság közül sokan elérzékenyültek. A felemelő ünnepséget Bállá Emil lelki­­pásztor tv. imája fejezte be. Legyen az Űré a dicsőség! —o— LOS ANGELES, CALIF. Moraszk Imre lelkipásztor Hálaadás. Ha vissza pillantunk az 1963- ik évre és a gyülekezetünkben történt ese­ményekre, szivünk megtelik hálával a mi Urunk iránt. Egyes dolgokat közöltünk már lapunkban örömeinkről, szomorúsága­inkról. Azok között a halál eseteket és Rév. Moraszk Imre prédikátorunk beteg­ségét. Hálát adunk Urunknak, hogy pré­dikátor testvérünkért imáinkat meghall­gatta s jelenleg végezheti munkáját gyü­lekezetünkben. Hálákat adunk Istennek az­ért is, hogy habár két nyelven tartjuk is­tentiszteleteinket, gyülekezetünk mégis MAGYAR gyülekezet és hűséges tagja az Amerikai Magyar Baptista Szövetségnek. Karácsony és újév. A karácsonyi és új­évi ünnepeinket régi szokásaink szerint tartottuk meg. Karácsony napján gyűl­tünk egybe a vasárnapi iskolánk alkalmi iprogrammjának meghallgatására, mely abban különbözött a régiektől, hogy az minden tekintetben jóval felülmúlta a ré­gieket. Nemcsak a gyermekek szerepeltek szép előadásaikkal, hanem a felnőttek is. Minden egyes előadó a legjobbat hozta. Gyülekezetünk énekkara, Szabó L. testvé­rünk vezetése mellett meghatottan énekel­te az alkalmi karénekeket. Karácsonyi ün­neplésünk örömeit fokozta az is, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents