Evangéliumi Hirnök, 1964 (56. évfolyam, 2-24. szám)
1964-02-01 / 3. szám
4-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1964 február 1 EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 225 E. 80th St. New York 28, N. Y. Editor — Szerkesztő: Rev. PETRE M. ADALBERT 943 Merrill Ave., Lincoln Park 25, Midi. Z. C. szám: 48146 Entered as second class imatter at the Post office of New Yor\, N. Y., under the Act of March 3. 1879. Accepted for mailing at the special rate of postage as provided in .Section 1103, Act of October 3, 1917 Subscription fee: $3.00 per year Előfizetés, címváltozás erre a címre küldendő: Mr. John Szász 1619 Edward Ave. N. E. Canton 5, Ohio rr AZ IGE TESTTÉ LETT . . . János ev. 1:1—18. Az Ur Jézus Krisztus születésének idejében — úgy mint minden időben — voltak bölcs emberek és voltak bölcselkedők is. A tudósok keresték a kezdet kezdetét. Akik az Istent nem ismerték, azok kerestek valamit, hogy megtalálják a kezdet forrását. Voltak tudósok, akik azt mondták: A legnagyobb erő a teremtő erő, a Logos. Ez nem egy személy volt az ő gondolataik szerint, hanem csak egy láthatatlan, nagy erő, amely által minden létre jött e nagy mindenségben. János apostol, ki abban az időben élt s Krisztusnak tanítványa volt, ezt a titokzatos szót: Logos felhasználja az Evangéliumának megírása alkalmával s azt mondja: Igen, van egy titokzatos erő, egy láthatatlan teremtő Ige s ez az Ige testté lett és lakozott miközöttünk, s ez nem más, mint maga az Ur Jézus Krisztus. Azt is megírja Isten Szent Lelkének vezetése mellett, hogy minden ez által teremtetett, valami teremtetett stb. 1—5. vers. Ezt a szót: Logos, az eredetiből a bibliatudósok így fordították magyar nyelvünkre: Ige, Ez egy fontos szó és nagy igazságot képvisel. Ezért olvassuk magyar Bibliánkban: “Az Ige testté lett . . Az apostol gondolatában az Ur Jézus Krisztus volt, mikor az Ige szót használta s a mi gondolatainkban sem lehet más, amikor az Ige szót olvassuk, vagy e felett elmélkedünk. Krisztus az a csodálatos erő, aki által ez a nagy mindenség létre jött, aki volt, mielőtt valami lett volna. Ő a Megváltó, de Ő a teremtő is. Karácsony nemcsak a betlehemi jászolban született kis Jézuskáról beszél nekünk, hanem a nagy mindenséget teremtő Istenről! erről a hatalmas erőről, mely által minden létre jött és Aki fenntart mindeneket. A kálvária hegycsúcson nem egy erőtelen, megcsúfolt és meggyalázott embert feszítettek a keresztfára, hanem az Isten egyszülött Fiát, azt az erőt, Aki által és Akire nézve teremtetett, valami teremtetett. Akit ma sok hitetlen, semmirevaló ember kigúnyol és könnyelműen meggyaláz, az a legnagyobb erő; alkotó és teremtő erő, aki még ma is minden erejét az emberiség javára használja. Miképpen? Kegyelemmel tekint az emberiségre (16). Kegyelem nélkül senki sem üdvözülhetne. Az üdvösségre való kegyelmet mi emberek senkinek nem adhatjuk; senkitől pénzért nem vehetünk, nem kölcsönözhetünk, még gyermekeinknek, vagy szüléinknek sem. Ezt csupán az Ur Jézus Krisztustól kaphatjuk. Ezt Krisztus Urunk is csak igaz hit által adhatja olyanoknak, akik igazi bűnbánattal leborulnak előtte. Aki nem fogadja el a Krisztus áltál hozott kegyelmet, annak az embernek a megbocsájthatatlan bűnei miatt el kell kárhoznia, a nagy számadásnak napján. Ez az erő fiúságra emel. (12.) Nincs más erő ezen a világon, mely által Isten fiai lehetünk, csak az Isten Fiának ereje és hátalma. Vannak olyanok, akik vallásoskodás által akarnak Isten fiai lenni. Olyan vallásfelekezet nincsen, mely Isten fiaivá tehet. Azt csak az Ur Jézus Krisztus teheti a benne való Lit és a benne való élet által. Az Ur főpapi imájában (Ján. 17.) így imádkozik: “Atyám, hogy ők énbennem legyenek, amiképpen én Tebenned . . Fogadjuk el Istennek felénk nyújtott nagy kegyelmét és a Fiúságot és ez által az üdvösséget is, mert az Ige testté léteiének ez volt a célja! M. B. . . . VALLÁST TEVÉN AZ Ő BŰNEIKRŐL Máté 3:6. Az Isten kegyelme téríti meg az embereket, de nekünk embereknek kell megtérnünk. Isten nagy kegyelme a Krisztus által mindent elvégezett a megtérés és az üdvösségre nézve s mindent felkínál nekünk, de minden hiábavaló, ha mi nem fogadjuk el s nem engedünk az isteni kegyelem késztetésének. Isten mindenek előtt azt kívánja és azt várja tőlünk, hogy a bűnről ismerjük el, hogy bűn és személyesen tartsunk bünbánatot. Ez az előfeltétele annak, hogy Isten megszabadítson minket a bűnnek rettenetes bilincseiből és kötelékeiből. Ismert valóság az életbeh, hogy csak az az ember megy orvoshoz, vagy hívja magához az orvost, aki elismeri azt, hogy ő beteg. S csak az olyan emberen segíthet a legjobb orvos is, aki tanácsát elfogadja s a megrendelt orvosságot magához veszi. Krisztus az emberiség nagy Orvosa s vele szemben még figyelmesebben, pontosabban kell betartani a szabályt, vagyis a lelki törvényeket, amit lelkünk üdvösségéért az Ur Jézus Krisztus felállított. E törvény alul a vallásos bohóckodással kibújni nem lehet. Kövessük azoknak az istenfélő embereknek példáját, akik az Alámerítő János korában megszívlelték az Isten szavát s eljöttek a Jordán vizéhez, hogy megtérésüket és újjászületésüket azzal pecsételjék meg, hogy a próféta által az Ur Jézus példájára alámerítkezzenek a víz hullámaiba. A vízkeresztség a bűnök bocsánatára történt, mintegy szimbolizálta az* a csodálatos változást, amely az emberek életében megtörtént. Milyen messzire esett a keresztyénség ettől s mennyire bibliaellenes és értelmetlen a kisgyermekeken végrehajtott fecskendezés, vagy keresztelés. Ilyen a Bibliánkban nincsen! A keresztséget mindig a bűneikről vallást tevő embereken hajtották végre s nem a csecsemő gyermekeken! Nem szabad szembeszállni az Isten törvényével és világosságával, mely reá világít az emberi életre. “Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; akik a sötétséget világossággá és a világosságot sötétséggé teszik” — tanítja Isten igéje. (Ésa. 5:20.) Igazi béke és lelki nyugalom csak akkor töltheti be az ember lelkét, ha megvallja s beismeri elkövetett bűneit. Egy fiatal ember gazdájától ellopta az aranyórát. „ Közben meghallotta a megtérésre hívó isteni szót és lelkében nagy nyugtalanság támadt. Arra határozta el magát, hogy előáll gazdája otthonában, előhívja a ház lakóit s bevallja bűneit, vissza adja az órát. Komoly és nagy lépés volt ez, de engedelmeskedett az Istennek. Mikor elő állott gazdája elé s a lopott tárgyat átnyújtotta, megkérdezte a gazdája: Hogyan jutottál erre az elhatározásra, hogy viszszaadjad az órát? A válasz ez volt: Tegnap este megtaláltam az Ur Jézus Krisztust, mint saját személyes Megváltómat s ma reggel utam ide vezetett, hogy be vall jam bűneimet a lopott óra visszaadásával. A gazda meg-
