Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)
1963-03-01 / 5. szám
1963. március 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal LEVÉL ÖNMAGAMHOZ Lelkem! Tekints vissza! Tekints vissza azon 365 napra, amely elmúlt. Most, amidőn egy új esztendő küszöbén állsz és reménykedve nézel a jövőbe, vess számot magadban az elmúlt esztendei eseményekkel. Tekints a múltba és nézz szét. Mit látsz? Ne, ne ijedj meg! Tudom, hogy nem csak kedves dolgokat fogsz látni. De annál inkább tekints vissza és vess számot! Látni fogsz gyermekeket, ifjakat, leányokat, férfiakat és nőket, akik a bűnnek legveszedelmesebb utain haladtak. Igen, látni fogsz ilyeneket és a legtöbb azért járt ezen az úton, mert nem ismer jobbat. Lelkem! Tettél-e valamit azért, hogy megismertesd velük az élet útját? Látni fogsz keresztyéneket, akik a Krisztus nevét emlegetik, de életükkel tagadják azt, hogy valami közük is volna Krisztushoz. Lelkem! Vajon te nem voltál-e köztük? Látni fogsz olyanokat, akik Isten gvecmekeinek vallják magukat, de nem igyekeznek a békességre. Lelkem! Te nem voltál-e egy közülük? Látni fogsz olyanokat, akik örömmel dicsekednek az áldásokkal, amelyeket Istentől kaptak, de hálátlanul és fösvényül bezárják markukat és nem adnak az Ür munkájára abból, amit Tőle kaptak. Lelkem! Vajon te nem vagy-e ezek között? Látni fogsz olyanokat, akik Istentől kapott ajándékaikat nem használták és tétlenül töltötték az esztendő napjait. Akik mindenüvé eljutottak és mindenre találtak időt, csak az Ür munkájára nem értek rá és az Ür házába nem jutottak el. Lelkem! Vizsgáld meg magad. Vajon te nem voltál-e egy ezek között? De látni fogsz olyanokat is, akik teljes szívből igyekeztek Krisztus tanításai szerint élni. Lelkem! Vajon te is közöttük voltál-e? Látni fogsz olyanokat, akik inkább Isten elé vitték szomorúságaikat és sérelmeiket, csak hogy megtartsák az egységet és békességet. Lelkem! Vajon te is ezek közé tartozol-e? Látni fogsz olyanokat, akik tehetségükhöz mérten igyekeztek áldozatot hozni az Isten országáért és jó kedvvel tették ezt, Isten iránti hálából. Lelkem! Vajon te is ezek közül való vagy-e? Igen, látni fogsz olyanokat is, akik önmagukat megtagadva, Isten akarata alá helyezték életüket és a Szentlélek vezetése szerint igyekeztek járni, megvetni a világi kívánságokat, mint újjászületett lelkek, az odafelvalókat keresték, szentségben és igazságban igyekezvén élni. Lelkem! Vajon te is ezek között voltál-e? Azért lelkem, vizsgáld meg magad! Vizsgáld meg, mert az idő gyorsan rohan és ez az új év nemsokára a múlté lesz. Isten előtt számot adsz az időért is. Mi lesz veled, ha eltékozlod a sok jó alkalmakat? Azért vizsgáld meg magad és igyekezz a Krisztus tanításai szerint élni. Járj szüntelen vele és élj mindig néki, hogy az örök dicsőségben is Vele élhess! 1963. január 4. NAGY ISTVÁN Sao Paulo, Brazília Olvasóinkhoz ! Kedves Testvéreim! Amióta Rév. Fülöp Árpád testvérünk szemoperálás miatt kénytelen volt megválni az általa nagyon szeretett Evangéliumi Hírnökünk előállítási munkájától, lapunkat egy hónapban csak egyszer jelentetjük meg. Annak idején közöltük testvéreinkkel, hogy addig, míg Fülöp testvérünk egészsége helyre áll, Kanadában (Torontó) Baráth Antal testvérünk segítségével szedödik lapunk s onnan szállítjuk New Yorkba, ahol Steg testvémönk segítsége mellett lesz sokszorosítva és kiküldve. Sajnos, Fülöp testvér szeme lassan javul s orvosa figyelmeztetésére csak nagyon kevés munkát végezhet. Egyelőre a legnagyobb sajnálatára, nem vállalhatja a munkát. Szövetségünk 55. konvenciója, mely 1963. július havában lesz megtartva Kanadában (Torontó) majd az irodalmi bizottság ajánlatára új pénzforrásokat fakaszt s intézkedik lapunk sorsa felől. Addig is szeretettel kérjük szíves türelmüket. Ne feledkezzünk meg a lap elő- és utófizetéséről, ami csekély 3 dollár, mert ha egy számot is adunk, akkor is nagyon olcsó lelki szempontból ez a lap, mely a nevéhez hűen a tiszta Evagéliumot, Bibliánknak drága igazságait hozza, különböző megvilágításban. Szerk. SZERKESZTŐ ROVATA AZ IGAZ HITNEK CSELEKEDETEI VANNAK (Jakab 2:17) Az Istenben való hitnek Isten akarata szerinti cselekedetei vannak, s az a hit, melynek cselekedetei nincsenek, éppen olyan, mint a koporsóba fektetett holt ember, akit a sírkertbe szállítanak és elhantolnak sírjába. Sokféle hitet ismerünk korunkban, de valódi csak egy van: az Űr Jézus Krisztus tanítása szerinti hit. A többi mind olyan, mint a levegőbe támasztott létra, mely biztonságot nem ad. Olyan mint az üres korsó, melyben éltető víz nincsen, s a szomjas, pusztaságokon áthaladó ember üres korsója mellett elveszíti az életét. Az isteni cselekedetek nélküli hit sokkal veszedelmesebb, mint a hitetlenség, mert az igazi hit színében lép fel s az emberi lélekben elfoglalja az igazinak helyét. Sok keresztyén embert is az téveszt meg, mert úgy véli: nekem van Istenben való hitem. Csak akkor fogja látni, mikor élete végéhez érkezik, hogy valóban nem volt hite az Istenben s így lelkét örökre elveszíti. A cselekedetek nélküli hívő embernek nincsen lelki ereje arra, hogy valakit a Krisztushoz segítsen. Még saját családtagjait sem. Ez a következő kis történet igazolja: Egy vasárnapi iskolás kisleányka súlyosan megbetegedett. Az orvosok nem bírtak rajta segíteni s napjai meg voltak számlálva. A kis leányka érezte, hogy meg fog halni. Szüleit betegágya mellé hívta s arra kérte édesapját, hogy ebben a nehéz órában 6 érette imádkozzon. Az édesapja szívét majdnem kettéhasította hőn szerető leányának kérelme, mert nem tudott imádkozni. Fölkiáltott keserves kínok között s ezt mondotta: Édes gyermekem, nem tudok imádkozni. Hány ilyen névleges keresztyén van e világon, aki életének java részét leélte, tagja valamelyik keresztyén egyháznak, de imádkozni nem tud s senkit nem vezethet Krisztushoz, sem imádságával, sem pedig vallástételével. Az a helytelen tévhite, hogy ez a papok és prédikátorok dolga. Vizsgáljuk meg magunkat s lássuk, milyen a mi hitünk? Krisztus hitre, cselekvő hitre van mindnyájunknak nagy szüksége! llllll'IIMIfll'IIIIIIIMIIIIIIIMIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIMIIIIIIIIMtllllllllllll „Annakokáért a szabadságban, melyre minket a Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat a szolgaságnak igájával”. (Gál. 5:1). llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!