Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)
1963-01-01 / 1. szám
VOLUME 26., Januar 1, 1963. No. 1. szám. — 1963. január 1 JÉZUS mondá: „ De előbb hirdettetnie kell az evangé- Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak minden pogány népek között.” (Márk 13:10) Of fical Organ of the Hungarian Baptist Union of America BIZODALMÁD LEGYEN AZ ÚRBAN... (PÉLDABESZÉDEK 3:5) Isten kegyelméből ismét eltűnt egy nehéz esztendő. Nehéz volt ez politikai, társadalmi és vallási szempontból tekintve. A világ helyzete politikailag nem javult, inkább rosszabb lett, mint amilyen volt 1961. évben. A nagy nemzetek vezetői állandóan békéről beszéltek s megbízottai békéről tárgyaltak s a világ ma még nagyobb békétlenségben él mint valaha. Az Egyesült Államok szomszéd országába atombombákat szállítottak s olyan bombázó repülőgépeket, melyeknek segítségével az egész országot tönkre tehették volna. Szerencsére állítólag megszabadultunk ezektől, de minden gondolkodó ember tudja, hogy Mikoján nem hiába töltött el három hosszú hetet Kubában. A közeljövő fogja megmutatni, hogy milyen békére törekednek a kommunisták. A közelmúltban kitört a háború Kína és India között. E sorok írásakor fegyverszünet van ugyan, de minden pillanatban egymás ellen törhetnek a világ két legnagyobb országának katonái s kitudná megmondani, hová vezethet e két nagy ország nyugtalansága és harca? A társadalmi életben sem javult a helyzet. Az Egyesült Államok kormánya azt állítja, hogy sokat javult a helyzet az elmúlt esztendőben. Javult a gazdagoknak, de még mindig sok munkanélküli szegény és elhagyatott ember van ebben a gazdag országban. Sokan vannak öreg polgárok, kik egy kevés állami segélyből tengetik életüket, mert az élelmiszerek és más dolgok árai magasak. Az Egyesült Államokban senki nem hal éhen, mert az állam valamennyire megsegíti a népet, de a világ többi országaiban a gazdasági élet rendezetlen s az emberek nagy sokasága élelem, ruházat és megfelelő lakás híjján milliószámra pusztul. Amerika némely déli országaiban sokat szenved a nép. Például Peruban a vagyonnak 90 százaléka a lakosság 2 százalékának van a kezébe s százezrek élnek a szemétdombokon épített kunyhókban, melyeket a szél minden pillanatban szétrombolhat, s az élelem olyan gyenge, hogy a gyermekeknek legnagyobb százaléka a születés után meghal. Ne csodálkozzunk azon, hogy a délamerikai országokban lázadások vannak. Elérkezett az idő az emberiség életében, amikor a gazdag országok s azokban a gazdag polgárok az emberek vérén összeharácsolt milliókat vagy megosztják az országok polgáraival az Isten parancsolatai szerint, vagy pedig az Isten büntetése zúdul reájuk. Mit szóljunk a vallásos életünkről? Fejlődtünk, növekedtünk lelki életünkben? Elmondhatjuk őszintén Isten iránti hálával, hogy jobb keresztyének vagyunk ma, mint amilyenek voltunk a múlt esztendő elején? A vallásfelekezetek főirodái nagy eredményekről számolnak be ugyan, de ha figyelembe vesszük a világ összes népei között a vallásos állapotokat, akkor sajnos, azt kell mondanunk, hogy inkább elpogányosodik a világ népessége, minthogy elfogadja, magáévá tegye a komoly keresztyéni életet. Az Egyesült Államok 187 és fél millió lakosságának kétharmada hitetlenül, templom és Isten nélkül éli életét. Sajnos még a keresztyén egyházakhoz tartozó embereknek nagy száma sem keresztyén valóban, csak a nevet viseli s leginkább esketés, halálozás és ünnepnapi alkalmakkor lá-Fogd a kezem ! A ködön át, az éjen át, a mélyen át, a lápon át keresi lelkem otthonát. Én megállnák, leomlanék és botlanék és hullanék ... és minden veszve volna rég. De óv a kéz, és tart a kéz, és áld a kéz, a drága kéz. Elveszni lenne igy nehéz. Csüggedni mért? Remegni mért? Aggódni mért? Kérdezni mért? Ki vele járt, mind célhoz ért. Magamba’ nem, erőmbe’ nem, imámba, sem, de Benne bizom teljesen. Itt a kezem! Fogd a kezem: árva kezem ... gyenge kezem! Tudom, hogy így megérkezem. Turmezei Erzsébet togatja az Isten házát. De a klubok, mulató helyiségek, korcsmák állandóan tömve vannak jó keresztyénekkel. Nem vagyok pesszimista, de optimista sem lehetek, mikor ezekkel a szomorú tényekkel találkozunk. Most midőn az év határán állunk, az említett szomorú valóságok dacára, (Folytatás a 2. oldalon) BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN EMBERNEK!
