Evangéliumi Hirnök, 1962 (54. évfolyam, 1-18. szám)
1962-03-15 / 6. szám
6-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1962 MÁRCIUS 15 gi ismerősökkel s megismerkedni újakkal. Kedves időzésem volt több prédikátor testvér családi körében, akikkel felejthetetlen órákat tölthettünk. Igen élveztük többek vendégszeretetét, barátságát, melyek közelebb hoztak bennünket lélekben egymáshoz. Kedves emlékekkel telten gondolok Szabó, Oláh, Kovács I., Kovács G., Udvarnoki A., Herjeczky. Lőrincz stb. testvérekkel való időzésemre s kedves segítségükre. mellyel oly kellemessé tették a körükben való időzésemet. Szabadi. Fejér, Kimer stb. testvéreknek hálás vagyok több magyar vonatkozású segítségükért, amik értékessé tették utitapasztalataimat. November 4-én reggel 9-kor több prédikátor, régi és új ismerősökből áhó. könnyes szemű csoport vett körül, amint a Budapest Keleti Pályaudvaron a Nemzetközi “Kis f!vors”-ra szálltunk, hogy azzal Pécsbe induljunk. Fehér zsebkendőket lobogtatva, érzékeny búcsút vettünk otthonmaradt, drága testvéreinktől. egymást imában az Ur oltalma, vezetésére ajánlva. Tettük ezt abban a reményben, hogy ha itt nem is. de a dicső mennyei hazában lesz majd ismét boldog találkozásunk, ott. ahol nem lesz többé elválás . . . Pár órai út után átjöttünk a határon és Ausztriában találtuk magunkat. Bécsben felkerestük az ottani baptista testvérek imaházát, ahol éppen az évi konferenciájukat tartották baptista testvéreink. Később találkoztunk az ott időző New York-i ifi. Fazekas Károly testvérrel, aki orvosi tanulmányait végzi ott. Még azon éjjel tovább utaztunk Zürichbe, ahonnan pedig Ruschlikonba mentőnk át az ottani Baptista Szeminárium megtekintésére. A svájci testvérek is évi konferenciájukat tartották s így ott is, mint Bécsben átadhattam az amerikai testvériség üdvözletét. Innen Schweningen-be, Németországba mentem át. az ottani Siegel család meglátogatására, akik a szilágy sági Hadidból telepedtek oda 1948-ban. A környéken nagyon sok D. P. család van s örömmel említhetjük meg, hogy ottani testvéreink is igen szépen dolgoznak. Szép, új imaházat építettek pár évvel ezelőtt s az ifj. Siegel testvér több környéki gyülekezetben végez kisegítő prédikátori szolgálatot egyéb munkája mellett. Náluk is kellemes időzésünk volt. — Tőlük elbúcsúzva, az Ur segítségével november 14-én értem haza New Yorkba, ahol kedves nőm és György fiam vártak reám a hajó kikötőjében. * Magasztalom és áldom az Urat kegyelmes gondviseléséért, hogy 38 esztendő után megadatott részemre elhagyott szülőföldem s kedves rokonaim meglátogatása s hogy mégegyszer megláthattam azon gyülekezeteket, melyekben oly sok örömet élveztem az Ur népének közösségében. Urunk áldása nyugodjék meg az elhintett igemagvakon is . . . AMEN! A mi irodalmunk Nem olyan régen írtam arról kedves lapunkban, hogy a mi hívő magyar irodalmunk anyagi gondokkal küzd, mert ahhoz nem készülhet elég példányszámban, hogy kifizetődne az előállítása. Ugyanis ha kevés példány készül valamiből, azt épp úgy ki kell szedni, meg kell korrigálni, össze kell állítani és gépbe beigazítani, minha ezerszer annyi készülne belőle. De ezenkívül a mi irodalmunk Amerikán kívül igen sok országba megy és igen fontos is, hogy menjen. de csak egy országból jöhet ki a lapra előfizetési díj. így nagy tömegben ingyen küldjük szét a lapunkat a világ minden részébe. De be kell töltse irodalmunk feladatát nemcsak Amerikában, hanem az egész világon szétszórt magyar véreink között. Ez az Isten akarata! Hogy lapunkat így terjeszthessük, ahhoz pénzre van ^ükség! A magyar vasárnapi iskolák. magyar nőegyletek sokat tehetnek ez ügyben. Magvar osztály *ran még az elangolosodott gyülekezeteinkben is és megmozdulhatnak az Űrért és Irodalmunkért! És a jelek szerint meg is mozdulnak! Első vasárnapi iskola, amelyik megmozdult, a Garfield-i volt. Most a New Brunswick-i magyar osztály mozdult meg és rendezett gyűjtést irodalmunk még nagyobb tömegben való ingyenes terjesztésére. A gyűjtést SZERENCSY Jó- ZSEFNÉ testvérnő. lapunk Női Rovatának vezetője indította el. — Isten Lelke inspirálta erre. És ime itti látjuk a mi forrón szeretett new brunswick-i hívő vasárnapi iskolás magyarjainkat, amint felsorakoznak a mi Irodalmunk támogatására : Varjú József és neje $10.00 Viczai Istvánné testvérnő 5.00 Gribik Mihály testvér 5.00 Gribik Mihályné testvémő 5.00 Júlia Frank testvémő 5.00 Bezzegh Mihályné testvérnő 1.00 Szerencsy Józsefné testvérnő 1.00 Nagy testvémő —.50 Szabó I. testvér —.50 Fodor József testvér 1.00 Koy J. testvér 1.00 Firsching István testvér 1.00 Kuti Sándorné testvérnő 2.00 Szanyi József testvér 2.00 Zilizi testvérnő 2.00 Ozswáth Lenke testvérnő 1.00 Mrs. Mary Weiser testvémő 1.00 összesen:$44.00 azaz Negyvennégy Dollár. New Brunswick, 1962 február 18-án JOSEPH FODOR JAMES KOYE * * * New Brunswick-i kedves testvéreink példát mutatnak sok más vasárnapi iskolának. Testvéreink megértették, hogy a magyar hívő irodalmat a hívő magyaroknak kell támogatni . . . Imádkozzunk New Brunswick-i testvéreinkért, akik hűek az Úrhoz sok megpróbáltatásaik közepette is. Fizesse Urunk vissza Szerencsyné testvérnő fáradozásait és testvéreink támogatását irodalmunk részére. A legforróbb szeretettel köszöntiük new brunswick-i lelki testvéreinket: FÜLÖP ÁRPÁD TANUliUNK A RÓMABELIEKHEZ ÍROTT LEVÉL Szerzője Pál apostol, ki a ciliciai Tárzus városában született. Kb. Kr. u. 36-ban tért meg a damaskusi úton, ahol a mennyei világosságban szólott hozzá az Ur. Alámerítkezése után szülőhazájában három esztendőt töltött, ahonnan a ieruzsálemi Barnabás, az Urnák egy hű tanítványa, a pogány Antiókhiában levő nagy keresztyén gyülekezetbe vitte, mely gyülekezet később úgv őt. mint Barnabást, a Szent Lélek által pogány misszionáriussá avatta. Három misszióút végeztével, sok szenvedés után, fogságba került és sok hányattatás után Rómába a császár fogságába jutott, ahol a legszerényebb becslés szerint — két esztendeig volt fogoly. Valószínű, kiszabadulása után másodszor is fogságba került és 67. vagy 68-ban Kr. u., az Ur Jézus Krisztusban való rendíthetet
