Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-03-15 / 6. szám
VOLUME 53. ÉVFOLYAM. NO. 6. SZÁM. — 1961 március 15. JÉZUS inondá:“ De előbb hirdettetnie kell az erangé- Official Orrán of the Hunturian Baptiat Union «f Amariea. búmnak minden pogány népek között.“ (Márk 13:10) Az Amerikai Magyar Baptiata SiöveUéf hiraUlo» lapja. “AZ ÉN TEMETÉSEM IDEJÉRE .. ” NAGYPÉNTEKEN Halottak napján mindenki elindul, Hogy virágot tegyen egy szeretett sírra. Halottak napján hosszú, nagy menetben Vonul a sok ember sorra gyertyát gyújtva Megemlékezve a szeretett halottról Ki neki kedves volt és emléke drága, De ki emlékezik égi nagy Királyom, Szerető Megváltóm halálod napjára? Ezredek peregtek, Írások fakultak, Szent Neved próbálja törölni e század, Csodáló szemekkel, érezve ki látja Véredtől rubinló töviskoronádat? Ezredek rohantak. Régi szép legenda Marad meg sokaknak a kínos kereszted, A házaink felett gépmadarak zugnak, Az egész világ a rakétáktól reszket. Gép dörömböl folyton, autók suhannak, Gépek ütemére jár a lábunk holnap, Sziveink is gépek, vagy tán kővé váltak, Hogy nem hódolnak az Isten szent Fiának? Názáreti Jézus! Dicsőség Királya, Néhány tanítványod megy a Golgothára, Alázattal, csendben szined elé hullunk S halálodnak napján mécseseket gyújtunk. Kis tanítvány csoport, szerények, szegények, Gőgös Kajafástól kigunyolt, lenézett, De szivünkben béke, a Menny gazdagsága, Mert tudjuk, érezzük Isten nagy szerelmét, Szent Fiái érettünk adta a halálba. Rejtett ez még Nektek Írástudók, bölcsek Istennek mély titkát hogyan érthetnétek? A miénk a gyászos nagypéntek csodája Istennek kegyelme, s minden gazdagsága! I960. Torontó Somogyi Gáborné Ján. 12:1-7. Az Ur Jézus Krisztus életében virágvasárnapjával kezdődött az általunk is ismert nagyhét. Ezen a héten történt elfogatása, kihallgattatá. sa, elitélése, megfeszítése, halála és eltemetése. E nagyhét eseményeiről egy vaskos könyvet lehetne irni, de még abban sem lehetne leírni az ese_ ményeknek mélységes jelentőségeit. Ezen a héten lélekben újra elkísérjük Urunkat a szenvedéseinek utján egészen a Golgotha hegyéig, ahol a goromba keresztfán két gonosztevő között ellenségei fölfeszitették s ahol Jézus Krisztus, ami Urunk isteni életét áldozta fel azért, hogy lehetővé tegye az emberiség számára az Istennel való kibékülést, sok-sok bűneinek bocsánatát. E nagythét Bethániában vette kezdetét, ahol Mária drága kenetével megkente az Ur Jézus lábait és megtörlé azokat saját hajával. Úgy látszik Máriának Isten megjelentette, hogy egy pár nap múlva, illetve a hét végén Jézus leteszi életét s eltemettetik, mert a tanítványok támadása miatt az Ur a nő védelmére áll s ezt mondja: “Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.“ (János 12:7). Mária szive csordultig tele volt Isten iránti hálával, mert tudta azt, hogy ami a Golgothán fog történni, mindaz érette is történik. Szerető szive arra késztette, hogy szegénységéből összegyüjtögetett drága kenetét megszerezze s az által Isten iránti háláját kifejezésre juttassa ez alkalommal. Ő nemcsak azt ismerte meg Isten kegyelméből, hogy az Ur megáldoztatik, hanem azt is, hogy bűneinek váltságául történik e nagy áldozat. Kedves olvasóm, tudod-e ezt már te is? Elfogadtad-é már azt a bizonyságtételt, hogy Jézus érted is ontotta szent vérét? Most, ezekben a napokban, amikor újra megelevenedik lelkünk előtt az Ur Jézus szenvedése, Jézus keresztje: megmozdul. é szived? Szavaidon, beszédeiden cselekedeteiden keresztül megmutatkozik-é az, hogy te nemcsak színből, hanem szived mélyéből szereted az érettünk meghalt Krisztust? Templomból jött haza egy édesapa, ahol lelkierővel teljes igehirdetést hallgatott, de nem tudta szivét megragadni. Még mindig fogva tartotta a hitetlen könnyelműség. A- mint azonban meglátja kis 7 éves leánykáját, észre veszi, hogy szemében egy könnycsepp csillog. Megkérdezi gyermekét: Mi az oka szomorúságodnak kisleányom? Azon gondolkodom édesapám, amit a vasárnapi iskolában a tanítómtól hallottam. És mit mondott a vasárnapi isk. tanító gyermekem? Elmondta, hogy az Ur Jézus a mennyből lejött, hogy megváltson engem is, mert máskép elvesztem volna. Ekkorra azonban már megeredtek a leányka könnyei s könnyes szemekkel kérdezte édesapjától: Ugye nekem is és neked is viszont szeretnünk kell Jézust, aki ennyire szeretett minket? Megértette az édesapa s amit nem tudott elvégezni a hatalmas prédikáció, azt elvégezte a könnycsepp kis gyermekének szemében, s szeretet
