Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1961-08-15 / 19. szám

«-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1961. augusztus 15. Evangéliumi Hírnök GOSPEL MESSENGER Published Semi-monthly by 'he Hungarian baptiit Union of America c (— t ulumr St. — Akron 4., O. Editor — Szerkesztő: Rev. PETRE M. Adalbert W43 Merrill Arc., Lincoln Park. 25., Michigan Litte ed as second class matter at the osioffice of Akron. Ohio under the Act of March 3., 1879. \i.e|Hed for mailing at the special mir of postage as provided in Section I o.i. A.t of October 3, 1917 SUBSCRIPTION FEE: $3.0(1 per year. Klofi/ete« — Cimvallozá* erre a címre küldedö: Me. JOHN SZÁSZ 1619 Edtezrd Ave., N. E. Canton 5, Okie Puskaporos a levegő A világ történelmében idáig alig fordult elő, hogy egy ország főváro­sát is kétrészre vágta volna az ellen­ség. Hatalmas országokat téptek da­rabokra mint éhes farkasok az áldo­zatot, de a fővárost vagy az egyik, vagy pedig a másik félnek adták. Az utóbbi világháború befejezésével az ellenségei Németországnak nemcsak az országot vágták két részre, ha­nem még a fővárosát ip kettészakí­tották. E gyönyörű világvárosnak a keleti része orosz megszállás alá ke­rült az ország felerészével s a má­sik felét meghagyták a demokrati­kus szabad nép részére. A gonosz is­tentelen politika az volt, hogy mé­lyen megalázzák a müveit nemzetet és erejét teljesen megtörjék. Ezzel az Igaztalan politikával aztán elhintet­ték az atomháború átkos magvait. A politikai életben is igazság marad minden időre az Isten Igéjének taní­tása: ‘‘Ki mit vet azt aratja,“ Nagyon különös és meglepően szomorú, hogy ezekben a sötét vál­ságos és veszedelmes napokban az LTr Jézup nevéről nevezett Keresz­tyén Egyház tagjait nem szólítja fel imára és könyörgésre. Egyetlen egy felekezet nincsen az Egyesült Álla­mokban, mely tagjait határozottan fölszólította volna az imádkozásra­­minden országban vannak keresz­tyének, Hála Istennek, elég szép számban. Ha igaz hitünk van az élő és mindenek felett uralkodó Isten­be, azt most főleg abban kellene megmutatkozni, hogy az imádkozás legjobb fegyverével —s nem atom­mal — nézünk szembe az ellenség­gel. Most úgy kellene imádkozni, a­­hogy soha ezelőtt nem tettük. Ve­szélyben vagyunk mindannyian. Fél­re kellene tenni minden felekezeti megszokott szertartást, minden tra­díciót és mélyen meg kellene aláz­­kodni az Isten előtt, hogy hatalmas és csodákat művelő isteni erejével hárítsa el a veszedelmet s adjon a világ népének igaz békességet. A jó Isten azt tanítja: “Próbáljatok meg engem.“ A keresztyénség az első századok óta egyesült szívvel Istent még soha nem fogta az Ő szavánál, nem próbálta ki. Be kellene zárni a keresztyén korcsmákat mulató helyeket; el kel­lene halgattatni a televíziókat és rá­diókat, melyek a test és ez anyagi világ lármáját hozza s ki kellene nyit ni a szellemi világ lelki gépezeteit: az emberi lelkeket s buzgó imában kellene könyörögni mint hajdan Ni­nive népe, hogy Isten legyen irgal­mas és kegyelmes e világhoz és ne engedje meg azt, hogy a bombák ál­­dozataivá váljunk. Az Ur Jézus arról biztosította az övéit, hogy ha vala­mit kérünk Istentől az Ő nevében, megszerzi nekünk. Jézus Krisztus i­­gérete biztosítékot nyújt pzámunk­­ra, mert ez a rettenetes atomháború elhárítása is a “Valamit“ közé tarto­zik. Imádkozzunk! # # ♦ Csak egy ut vezet Istenhez János 14:1-14. Mindnyájan megállhattunk már az országút keresztezésnél, vagy ut­cák sarkán önmagunktól kérdezve: Vajon merre kell mennem, hogy cé­lomat elérjem? Lehet olyan körül­mény hogy egy és ugyanahhoz a cél­hoz több ut vezet. Talán egyik hosz­­szabb, vagy rövidebb- Választhatunk az utak között. De Istenhez vezető utak között választani nem lehet, mert csak egy ut van s az vezet Is­tenhez. Ez az ut maga az Ur Jézus Krisztus. Ő mondja: “Én vagyok az ut, igazság és az élet, senki nem me­het az Atyához, hanem én általam.“ (Ján, 14:6.) Némely ember azt gondolja, hogy az ő vallásfelekezete az ut Istenhez, mások pedig hogy a Biblia tanulmá­nyozása és ismerete az ut. A Biblia nem ut, csak útmutató az Istenhez. Ismét mások útnak vélik a gyüleke­zeti tagságot s a hűséges templom­ba való járást vagy valamilyen hiva­tal betöltését stb. Soha ne feledjük el, hogy bármennyire is fontosak az itt megemlített dolgok, csak szüksé­ges segédeszközök abban, hogy az e­­gyetlen utat megtaláljuk. Azt az u­­tat, mely Istenhez vezet. Hiába van valakinek vallása, Bibliája s valame­lyik felekezetűéi tagsága, ha nin­csen megtérve ép újjászületve az Ur Jézus tanításai szerint, nincs a he­lyes, Istenhez vezető utón. Jézus Krisztus ut az Atyához, mert Ő az igazság. Igaz tökéletes kinyilatkoztatása a láthatatlan egy igaz Iptennek- A próféták és aposto­lok, kik az Ur Jézusról prófétáltak és sokat tanítottak; vagy mi is, akik prédikáljuk az igazságot másoknak, nem mondhatták és nem mondhat­juk magunkról hogy mi vagyunk az igazság. Soha senki magáról azt nem ta­níthatta, csak egyedül az Ur Jézus. Az Ur nemcsak beszélt az Atyáról, hanem meg is mutatta az Atyát ö­­véinek: “Aki engem lát, látja az A- tyát.“ (Ján, 14:9.) Urunk bemutatta az Atyát mint aki szeretet, jóság, ir­galom, igazság és igazságosság. Ezt azért tette, hogy mi emberek elsajá­títsuk, magunkévá tegyük s lehes­sünk “Istennek követői mint szerel­mes fiák.“ Ez az ut vezet Istenhez. C,sak azok juthatnak el Isten orszá­gába, akik ezen az utón járnak. Jézus Krisztus az Atyához vezető ut mert Ő az élet. Isten az élőknek és nem a holtaknak Istepe. A krisz­tusi élet nélkül az ember lelki halott.

Next

/
Thumbnails
Contents