Evangéliumi Hirnök, 1960 (52. évfolyam, 2-23. szám)
1960-07-15 / 13. szám
VOLUME 52. ÉVFOLYAM NO. 13. SZÁM.1960. julius 15. JÉZUS mondaDe előbb hirdethetnie kell az evangé- Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America, liumnak minden pogány népek között.“ (Márk 13:10) Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség: hivatalos lapja. A Baptista Világszövetség tizedik Kongresszusa Rio de Janeiro, Brazilia 1960. jun. 26 - juli. 3 ELSŐ BENYOMÁSOK A Baptista Világszövetség A Baptista Világszövetség 1905 julius havában alakult Anglia fővárosában, Londonban. Erre az első alakuló gyűlésre az öt világrészből háromezer baptista gyűlt össze s egyhangú szavazattal julius 17-én megalakult a Világ Baptista Szövetség. Vezetőink elérkezettnek találták az időtt, melyben kinyilatkoztathatták azt a Krisztusban való egységet, mely összeköti az egész világon élő baptista testvéreket a Krisztusban való hit által. A kongresszus elismeri a már meglévő országos Szövetségeket s teljes függetlenségét az összes baptista gyülekezeteknek. A baptista Világkongresszus kiterjed az egész világra. Megalakulásának idején vezetőink mélyen átérezték egy ilyen organizációnak szükségét, mely a Krisztus által összekapcsolja az egész világon élő testvéreket. 1905-ben 6 millió baptista keresztyén volt a világon 21 különböző országban, ma több mint 23 millió baptistát számlálunk 100 különböző országban. A B.V.K. összetétele a világon élő baptista szövetségek, konvenciók hivatalos csatlakozásából áll. A végrehajtó bizottság az országos csoportok kérelmét gondosan átvizsgálja s annak jóváhagyásával válik a kongresszus tagjává. A Kongresszus célja a világon élő baptisták mindenirányu megsegítése. Elősegíti a nemzeti és nemzetközi vallásos mozgalmakat eredménye felbecsülhetetlen lelki érték az egész világon. Legfőbb célkitűzése megszerezni és megtartani a vallásszabadságot az egész világon. Elősegíti a sajtó, rádió és televízió használatát a Krisztus Evangéliumának terjesztésére. Összegyűjti és szétküldi a fontosabb híreket a világon élő baptistáknak. Gyakorolja a jó-Valaki “Délamerika királynője“ címet adta e városnak. Remek fekvése, tiszta, gyönyörűen befásitott széles utai, a körülkoszoruzó hegyek valószínűleg jogosítják is e címre. Minden irányból két rendkívüli dolog uralkodik a táj felett: az egyik egy óriási Krisztus áldásra emelt karokkal a város felett, a másik a cukorsüveghegy, találóan nevezve a formájáról. Szép, magas épületek és felhőkarcolók váltakoznak évszázados házak, paloták és templomokkal. Egyik főutukon 18 autó vagy autóbusz fér el egymás mellett. Sehol annyi autóbuszt nem láttunk- Szállodánk ablakából csak az egyik sarkon 30-at számoltunk. A hajtok, mint megannyi modern Jehu, 60 kilométer sebességgel cikáznak az utakon és kezük folyton az autókürttel játszik. Éjjel-nappal szobánk ablakai alatt akkora a zsivaj, mintha égj7 végnélküli menyegző robogna el. A gyűléseket a városi Stádium (sport palota) két helyiségében tartják. A kisebbik 30,000 lelket fogad be a nagyobbik 130,000-et. KEZDŐ MOZZANATOK Mikor a Stádiumba érkeztünk vatékonyságot. Minden 5 évben gyűlést tart a világ valamely országában. Elvitathatatlan, hogy a Kongresszus értékes munkája hozzájárul a világ minden részen mindig nagyobb lelkesedéssel előrehaladó evangélizációs munkához. Összegyűjtötte és irta: Nagy István sárnap délután a szélrózsa minden irányából özönlött a sokaság. Példás rendben, de itt-ott akaratlanul is egymás sarkát megrugva haladtunk a kapukon át befelé. Körülbelül 3:30- kor énekléssel, biblia olvasással és imával kezdetét vette az istentiszteletszerü program. Négy órakor több mint 30,000 lélek tolongott az épületben, betöltve minden ülő- és állóhelyet. Mi könnyes szemekkel élveztük ezt a rendkívüli látványt. Nőm sírva fakadtan emlegette: “Jaj, mit nem adott volna édesapám, ha láthatta volna, hogy milyen hatalmassá fejlődött a kis gyönge baptista mozgalom“. Mint egy zuhogó Niagara a tömeg lelkes éneklése betöltötte a hatalmas terem minden zugát és mint egy hatalmas ár kihatott a stádiumot környező utcákra- Soha oly erővel, buzgósággal és lélekemelő győzelmi hangulattal nem hallottam Luther Márton halhatatlan zsoltárát: “Erős vár a mi Istenünk“-et énekelni. Nem tudom lehet-e még egy oly megható látvány ezen a konvención mint a következő szám programmunkon: A nemzetek felvonulása. 63 nemzet lobogóit hozták be lassú diszes körmenetben, némelyik népük jelmezében. Óriási tapsvihar fogadta őket. Elszorult a szivem mikor láttam, hogy a magyarhoni küldött hiányzik és a “piros-fehér-zöld“ árván egymagában haladt előre. E- gyenként bejelentve léptek a pódi-
