Evangéliumi Hirnök, 1960 (52. évfolyam, 2-23. szám)
1960-01-15 / 2. szám
8-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1960. január 15. vert, mint a dobos pergetője. Reggel orvosért szaladtak. Az orvos megvizsgálta Máriát. Nem volt nehéz megállapítani a betegséget... Megírta a receptet, majd jött másnap harmadnap és azután, de a kis Mária mindig rosszabbul lett. Közben eljött a hivő gyülekezet pásztora is. Imádkozott a kis Máriáért az édesapjával és édesanyjával. Hiába volt az orvosi kezelés, hiába a sok imádkozás, az orvos egy reggel bejelentette az őt kikisérő édesapának: “leányka Isten kezében van.. Ettől kezdve Nagy Andrásák mást se tettek csak Mária ágya elé borulva imádkoztak. Felváltva esedeztek. “Oh, felséges Úristen, szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus mondotta, hogy ha valamit kérünk az Ő nevében, megadod azt nekünk. Én most azt kérem hittel, hogy gyógyítsd meg a mi kis Máriánkat.“ — imádkozott az édesapa — Majd az édesanya folytatta: “Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam. Lásdd meg, hogy a mi kis Máriánk mennyit szenved. Oh ki a. haramiát meghallgattad, hallgass meg engem is és gyógyítsd meg kis Máriánkat.. És dél lett és este lett, de a szülők felváltva imádkoztak a kis Mária ágya előtt, aki összetett kezekkel, alig pihegve, feküdt előttük. Néha kinyitotta szemeit egy-egy pillanatra, majr újból behunyva, szótlanul, erőtlenül feküdt tovább. Az édesapa imádkozott: “Jóságos Atyám, Te mondottad a zsoltáriró által, hogy: Hívj engem segítségül a nyomorúság idején, én megszabadítják téged és te dicsőítesz engem. Kérlek Atyám, szabadítsd meg leánykánkat a halál torkából és mi dicsőíteni fogjuk örökké Szent Nevedet. ..“ A falu toronyórája vékony hangon négyet ütött, majd mélyre fordítva hangját, ütött még kettőt. Éjjel két óra... és a kis Mária egy mélyet, nagyot sóhajtott. A szülők felnéztek. Mária alig hallhatóan megszólalt, de Anyuka közel hajolt hozzá és megértette. Ezt mondta Mária: “Anyukám jobban vagyok“. Anyuka megtapogatta Mária pulzusát és ime kezdett ütemes lenni, a szív sem kalimpált már oly eszeveszetten. Mária valóban jobban lett. Anyukája egy kevéske tejet adott neki. A kisleány megitta és igazi, mély egészséges álomba merült. Reggel az orvos, aki részvétnyilvánitásra volt elkészülve ..., mikor meglátta az egészséges álomba merült leánykát, megvizsgálta a szivét és ezt kérdezte: “Mit adtak a gyermeknek?“ — Az édesapa igy felelt: “Imádkoztunk, doktor ur, imádkoztunk .. .“ Az orvos beismerte, hogy Istennél nincs lehetetlenség. Mária néhány nap múlva meggyógyult. Kevés pihenőnap után pedig megkezdte iskolába járását. Minden szépen rendbe jött. Boldogan alussza az igazak álmát a kis család. Éjszaka van, hideg, decembervégi éjszaka. Mária is alszik, de amikor egyszer a toronyóra ütni kezd, felébred. Figyel... A toronyóra üt vékonyan négyet, majd vastagon ketőtt. Éjjel két óra ... és Mária nem tud újra elaludni. Agyában ezer gondolat él, szivében ezer érzelem- Emlékszik arra, amikor oly rosszul volt és akkor is kettőt ütött a toronyóra, amikor Isten, jó szülei imádságát meghallgatta és ő jobban lett. Mária csak gondolkozik sokáig még és érzi, hogy szorul össze a torka, hogy jönnek fel a könnyek, először nehezen, majd mind könnyebben és Mária már nem tud uralkodni magán... keserves hangos zokogásba tör ki. Szülei felébrednek. Odamennek ágyához. Az édesanya szólal meg: “Mi bajod van, kis Máriám? Hát miért nem alszol? Látod, a jó Isten meggyógyított, újból iskolába jársz. Minden rendbe jött. Aludjál, édes gyermekem. Mária megszólal: “Anyukám, a szivem nagyon nehéz .. .“ “Dehát miért, édes gyermekem?“ És Mária beszélni kezd: “Az fáj nekem, Anyukám, hogy amikor oly súlyos beteg voltam, akkor itt térdepeltetek ágyamnál órák hosszat és könyörögtetek, mikor pedig a jó Isten meggyógyított egyszer se borultunk le, egyszer se adtunk hálát érte Istennek. Az nekem nagyon fáj, édes anyukám, hogy mi ilyen hálátlanok vagyunk a jó Istennel szemben“. És ott mindjárt, leborulva, forró, könnyes imában adtak hálát Istennek. Oh, nem ismerünk magunkra? Hogy tudunk mi kérni, kiáltani Istenhez, ha bajba jutunk, ha betegség vesz körül minket, vagy hozzánktartozókat... és Isten meghallgat, mi pedig hálát adni elfelejtünk. Pedig az ige eredetiben igy szól: “Hívj engem segítségül a te nyomorúságod idején, én megszabadítok téged és te dicsőítsél engem.“ Fülöp Árpád * A PÉNZTÁRNOKOK CÍMEI: « AZ AMB. SZÖVETSÉG pénztárnoka: MR. KURTZ LAJOS 79 Dover Ave., N. New Brunswick, N. J. AGGMENHÁZ ÉS ÁRVAÜGY: pénztárnok: RÉV. GEORGE BÁLLÁ 225 East 80th Str. New York 21, N. Y. IRODALMI PÉNZTÁRNOK: JOHN SZÁSZ, 1619 Edward Ave., N. E. Canton 5, Ohio NŐI SZÖV. PÉNZTÁRNOK: Mrs. Gizella Bikacsán 2 High St., New Brunswick N. J. AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG pénztárosa: EMERY RÉVY R. D. 3, Box 346-B New Brunswick, N. J. A VAS ISK. SZÖVETSÉG pénztárosa: Miss Barbara KURTZ 370 Franklin Rd., New Brunswick, New Jersey. A BEHESDA OTTHON építkezési alap pénztárnoka: Rev. WALTER BIKACSÁN 2 High St., New Brunswick, N. J. BODNÁR A. LAJOS MAGYAR TEMETKEZŐ INTÉZETE készen áll éjjel éa nappal a magyarság szolgálatára ! Telefon: MElrose 3075-3076 3929 Lorain Ave. Cleveland. O.
