Evangéliumi Hirnök, 1960 (52. évfolyam, 2-23. szám)

1960-03-15 / 5. (6.) szám

1960. március 15. időben csak az ő vallásukról szabad törvényük szerint beszélni. Hir sze­rint Billy Graham szomorúan távo­zott mint az Ur hajdan a Gadara tar­tományból s 10 napot tölt Izraelben- Egy újabb hirszerint Etiópiában foly­tatja tovább evangélizáló munkáját. Imádkozzunk az értékes emberért! # * * A modernizmus néhány súlyos hibája 1. Leakarja tagadni a bűnt s annak gyökerét. 2 Leakarja tagadni a poklot s an­nak tüzét. 3. Kiakarja tagadni a vért a meg­váltásból. 4. Kiakarja tagadni a csodákat a Bibliából. 5. Kiakarja tagadni a jövendölése­ket a próféciákból. 6. Kiakarja tagadni az Istent a Krisztusból. 7. Kitagadja a természetfelettit a lélekből. 8. Kitagadja az újjászületés tanát és lehetőségét a Bibliából. 9. Istent a szivből az észbe költöz­teti. 10. Tudományosan magyarázza a­­zokat a dolgokat ,amit hinni kell. Németország nagy fia, Goethe, mondotta, hogy az emberiség törté­nete tulajdonképpen nem más, mint a hit és hitetlenség harcának tör­ténete- Ki ne látná ma még világos­­sabban, hogy e nagy költőnek igaza van! ÉVFORDULÓ Elbeszélés A meghívottak már teljes létszám­ban együtt voltak. A házigazda fel­állt, csendet intett és imádkozott. E- zután megkezdődött a vidám nagy vacsora. A házigazda és felesége most ünnepelték házasságuk 25.-ik évfordulóját. Szép számban megje­lentek az ismerősök, rokonok, ba­rátok, úgy, hogy teljesen betöltötték a nagy ebédlőt. A legszebb esemény az volt, mikor az óriási tortán meg­­gyujtották a 25 pici gyertyát, a villa­nyokat leoltották és a pislogó fé­nyekbe nézve pergették vissza lelki szemeik előtt az elmúlt hosszú esz­tendőket. A házigazda és felesége közszere­tetben és tiszteletben álló kedves em­berek, mindenki sok sok boldog hosz­­szu esztendőt kívánt nekik. — A va­csora végeztével egyesek a televízió EVANGÉLIUMI HÍRNÖK mellé ültek, de csakhamar lekapcsol­ták, mert az asztal körül érdekes beszélgetés kezdődött. Utaznak, — lázasan jönnek men­nek egyik országból a másikba. A mi elnökünk is mindent megtesz, hogy a békét valahogyan biztosítsa, — mondotta Sándor. Mozog az egész világ- A holdraké­tákat egymásután lövöldözik a világ­űrbe, szaladgálnak, újabb fegyvere­ken törik a fejüket, egyik a másikat igyekszik túlszárnyalni az irányított rakétákkal. Már Kina is rakétabázi­sokat épit. Ki hitte volna, hogy Kina, a nagy alvó óriás is felébred egyszer és ő is utánozza majd a nála sokkal kulturáltabb nagy országokat — je­gyezte meg Gábor. Az afrikai népek is forronganak. Testvéreim, — mondotta a lelkész, -—­­az utolsó nagy háború a népfajok harca lesz. Ennek a nagy háborúnak előkészületeiről már régóta hallunk és napjainkban minden jel arra mu­tat, hogy ennek az ideje igen közel van. Japánt, mely sok éven át élen­járt a szinesbőrii hatalmak között, legyőzték ugyan, de az általa elvetett mag mindenfelé kikelőben van. A ke­letindiai szigetvilág és az óriási, több mint 600 milliós Kina ma már jelen­tékeny szerepet játszik. Ezekhez tár­sul a 300 milliós India is, amelynek Anglia teljes önállóságot biztosított. Távolkelet felől uj, hatalmas nacio­nalizmusok ütik fel a fejüket. Valaki azt állította, hogy a szinesbőrüek e­­gyesült erővel felsőbbségre tehetnek szert magában az Egyesült Nemze­tek Szervezetében is. A napokban ol­vasgattam a Jelenések könyvét. Meg­ragadta a figyelmemet a 16. rész 12- ik verse: “A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre, kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyok­nak ut készíttessék-“ — Eufrátestől keletre a Csendes óceánig az embe­riség lélekszámának több mint a fe­le lakik. A prófétai leírásból kitűnik, hogy ebben az utolsó nagy háború­ban résztvesz majd a föld minden népe. — 1914-ben tört ki az első, 1939-ben pedig a második világhá­ború. Figyelemreméltó, hogy mindig több és több nemzet kapcsolódik be­le, de az is, hogy mindkét küzdő tá­borban vegyesen voltak fehér- és szinesbőrüek. Most indultunk el a­­zon az utón, melyből ki fog alakulni az, hogy a világ népei két táborra osztózodnak. János a jelenések köny­vében leírta mindazt, ami be fog kö­vetkezni. Kelet királyait mint fenye­gető veszélyt látta felvonulni Nyu­gat ellen. Nem kell olyan tragikusan venni a dolgot, jegyezte meg Péter, az még soká lesz, amikor az elmaradt Kelet 7-IK OLDAL versenyképes lesz a mi Nyugatunk­kal. Nekünk vannak nagyon jó fegy­vereink. Amerika nem üti dobra leg­titkosabb dolgait, ki tudja, milyen magas már nálunk a haditechnika! Ezt nem cáfolatnak szánom, ve­tette közbe Gábor ,de ha figyeled a rádió híreit és ha egyáltalán figye­lemmel kiséred a világhelyzetet, meg kell látnod azt, hogy minket, hivő embereket minden, ami ma történik figyelemre és vigyázásra int. Nem tudom, hogy elolvastad-e egyáltalán legalább egyszer is a Jelenések köny­vét, vagy Dániel könyvét. Ha igen, akkor emlékezned kell arra, amikor János megjegyzi: “És láték a sár­kány szájából és a fenevad szájából és a hamispróféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, békához hasonlókat, — mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, akik el­mennek a földnek és az egész világ­nak királyaihoz ,'hogy egybegyüjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.“ Ti nagyon eltúlozzátok a dolgot, mondotta ismét Péter. Az is meg van írva, hogy akkor jő el a vég, mikor a választottak száma betelik, mikor az evangélium minden teremtmény­nek hirdettetni fog-Mit gondolsz, kérdezte Gábor, mi­ért vannak nekünk ma olyan szédü­letes gyorsaságú közlekedési eszkö­zeink? Miért van rádiónk, miért oly magas ma a nyomdatechnika? Nem azért, mert az ember olyan nagyon okos volna, ez nem az ember saját erejéből van, ennek igy kell lenni, hogy az evangélium gyorsan elter­jedhessen az egész földön, élőszó, nyomtatott betű, vagy rádió által. Hallottál talán az IBRA rádióról? Nagyon áldásos, szép munkát végez az egész világra kiterjeszti működé­sét. — Mi hiába próbálunk megállí­tani az idő kerekét, annak forogni és haladni kell, mert Isten ezt igy akar­ja. Már nincs fehér folt a térképen. Már New Guineába is eljutott a drá­ga örömhír. Nem tudjuk Isten gon­dolatait, de az bizonyos, hogy roha­mosan közeledünk a vég felé. Min­den ember szivében ott van a féle­lem, mi lesz holnap. Ez mindig igy volt. Uj év elején vagyunk és az emberek minden uj évben aggodalommal tekintettek a jövőbe. Máskülönben Krisztus is azt mondta: “Hallotok majd háborúkról és háborúk híreiről, de ez még nem a vég.“ Háborúk mindig voltak, mi­óta ember él a földön. Mit feleltek ti nekem erre? Te Péter, nagyon optimista vagy. Látszik, hogy nem sokat foglalkoz­tál még ezzel a kérdéssel. Tegnap három újság került a kezembe- Tu­dom, hogy nem beszéltek össze, de

Next

/
Thumbnails
Contents