Evangéliumi Hirnök, 1960 (52. évfolyam, 2-23. szám)

1960-02-15 / 4. szám

1960. február 15-EVANGÉLIUMI HIKNÖK

7-IK OLDAL

a legnagyobb örömet az édesanyjának okozott rövid látogatásával.

Az építkezésről végre még csak annyit, hogy az építész mesterünk Vér testvér máscius végefelé teljesen beakarja fejezni az épületet. Az Isten segítségével- Az ünnepélyes megnyitás alkalmaival az elfelejthetetlen együttlétnek s Isten áldásainak már előre örvendünk. Mindenért nagy hálával tartozunk az Urnák.

Meeries M. tudósitó --------o---------Az irodalom hatása hitéletemre

1943 nyarán elhatároztam, hogy szüleim példáját követve én is tagja leszek a gyülekezetnek. Jun. 6.-án alámentettek. Naponta olvastam a Bibliát, s imádsággal együtt körülbelül 10 perc jutott erre minden alkalommal. Szorgalmasan jártam gyülekezetbe és imádkoztam, s szolgáltam.

12 év telt el alámeritkezésem után, mig egy testvérnő megkérdezte tőlem: “hogy állsz az üdvösséggel“? Bizonyos vagy abban, hogy ha most jön a halál, akkor Krisztushoz a mennybe jutsz?“

“Nem“! volt a lesulytó feleletem.

“Akkor már értem, miért kellett ma hozzátok jönnöm.“ — válaszolta-Úgy történt, hogy 12 éves gyülekezeti tagság után, ezen az estén ujjászülettem. Ez a drága testvérnő rámutatott arra, hogy “Ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért“ (I. .Tán. 2:2). Megkérdezte, hogy hiszem-e, hogy minden bűnöm őszinte bevallása után, Krisztus bünbocsánatot tud adni? — hiszem! — Hiszem-e, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia? — Hiszem! — mondtam. Akkor hangosan elolvastatta velem a Ján. 3:16-ot és 18-at: “Aki hisz örökélete VAN“. Valamint az I. Ján. 5:13-at: “Tudjátok meg, hogy örökéletetek van!“ Ez az ige adott világosságot arra, hogy biztosnak lenni az üdvösség elnyerésében nem beképzeltség, hanem szükséges tény. “tudjátok“ mondja az ige.

Itt került az irodalom hatása alá az életem. Nem a hires magyar és világirodalmi műfajok által, hanem

a Szent szellemtől ihletett uj és uj világosságot nyújtó könyvek által.

A testvérnő első tanácsa az volt, hogy olvassam el háromszor a János evangyéliumát, mert ez nagy segítség az üdvbizonyság elnyerésében- Aztán adott egy könyvet, melynek címe: “A hívők imaélete“. (Dollman) Ez a könyv meg tanított arra, hogy fejlődőképes hivő élet csak annak az embernek van biztosítva, aki minden akadályt félretesz, csakhogy Mesterével naponta találkozhasson. Nem 5-10 percet — mint én eddig tettem — hanem eleinte legalább fél órát, s később ez úgyis kevés lesz. Figyelmeztetett tovább arra, hogy az az eredményes imádkozás, amely mindég biblia olvasással van egybekötve. Végül megmutatta azt, hogy az imameghallgatásnak mennyi akadálya lehet. Hadd említsek egy párat, amire még emlékszem:

1. ) Hitetlenség (Jakab 1:6-7).

2. ) Meg nem bocsájtás (Márk. 2:- 25-26).

3. ) Hiúság (Péter I- lev. 3:1-6 és 7|b hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.) stb.

Vagyis rávezetett arra, hogy minden tudatos bűnt le kell tenni annak érdekében, hogy Isten meghallgathassa imáimat. I. Ján. 3:21 igy fejezi ezt ki: “‘Szeretteim, ha szivünk nem vádol bizodalmunk van Istenhez: s ha kérjünk tőle megnyerjük“.

Ezután azzal folytatódott az irodalom hatása hit-életemben, hogy ez a testvérnő eljuttatta hozzám “A Szent Lélek hármas titka“ cimii könyvet (Conkey). Ez adott világosságot arra, hogy miként Péter és a többi apostolok életében volt egy esemény, amely lehetővé tette a győzelmes lélekmentő életet, ugyan úgy minden hivő életében kell lenni “pünkösdnek“. (Stanly fejezi ki ezt találóan: “vagy pünkösd vagy pusztulás“). Rámutatott továbbá arra hogy az ige ez, “teljesedjetek be Szent Lélekkel“ ma is áll, s hogy a Szent Lélekkel teljes élet döntés a hivő életében. Igen, döntés, méghozzá nagyon nehéz döntés mert a Szent szellem csak megüresitett edényeket tud betölteni. Nekem kell döntenem, s a Rom. 12:l-et megvalósítani: “szánjátok oda testeteket“- Lemondani mindenről, ami akadályozza a Szent

Lélek munkáját, mindarról ami kedves, lemondani az ÉN-emről, terveimről, vágyaimról, pénzemről stb., s úgy állani az Ur elé mint a Zsoltáriró: “Vizsgálj meg engem oh Isten“. S ha megengedem, hogy Ő megvizsgáljon és betöltését kérem, akkor Ő mindig mutat újabb és újabb letenni valót az életemben. S nekem szabad engedelmeskednem, ha a Szent Lélek teljes uralmát igénylem.

Megmutatta ez a könyv azt is hogy a teljesen odaszánt testet a Szent Lélek úgy használja, ahogy akarja. Övé a nyelv, Övé a kéz, az ész, az idő, a pénz, minden, minden. S végül Krisztusé a dicsőség. Ezáltal lelkeket vezet a Krisztushoz, s hasonlatos a vízvezeték csőhöz, amely valahol a forrásból mindig kap vizet, s a cső végén mindig tovább adja. Ha a hivő élete állandóan kapcsolatban van az élő “forrással“, akkor mindig van mit továbbadnia. Ha azonban a “cső elején“ soha, vagy csak ritkán vesz föl “élő vizet“, és mégis továbbítani akar, akkor ürességet továbbit, s tevékenységének eredménye nem lehet lélekmentés. Ellenben aki állandóan kapcsolatban van a forrással s benne állandóan áramlik a friss életerős “élő viz“, annak továbbítania kell, különben előbb utóbb eldugulás áll be.

Tudomásomra hozta továbbá hogy a Szent Lélek teljességét el is lehet veszíteni, ha valamilyen dologban megszűnik az engedelmesség, de bünbánat és imádság által visszanyerhető.

Arról tehetek bizonyságot, hogy a naponkénti igeüzenetek mellett a jó könyvek nagyon sok áldott világosságot adtak és adnak. Isten az Ő nagy kegyelméből minden napra kirendeli az igét, de az olvasnivalót is, s mindig olyat ad amire a legjobban szükségem van-Mikor megpróbáltatás alatt voltam, akkor azt üzente egy könyvön keresztül, hogy minél hamarább nyugodjak meg Isten kezében, mert Ő a nyomorúságokat azért engedi meg életünkben, mert nagyobb áldások elfogadására akar előkészíteni.

Isten nagy áldásokat készített számunkra az Ő Leikétől ihletett könyveken és iratokon keresztül. Éljünk naponta ezzel a jóval, hogy hit-éle-