Evangéliumi Hirnök, 1959 (51. évfolyam, 2-24. szám)

1959-06-15 / 12. szám

6-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1959. június 15. bizottság egyhangúlag ajánlotta őt a fel­avatásra, mely a fent említett napon im­pozáns keretek között ment végbe. A felavatási ünnepségen több szeminá­riumi tanár és környékbeli lelkipásztor megjelent, a városi Baptista iroda veze­tőivel együtt. Az ünnepséget ifjú testvé­rünk édesapja, ids. Bállá György testvér vezette le. Rev. Maurice Hoover megnyi­tó imája után Rev. Ehrin Weston olvasta fel a felavató bizottság jegyzőkönyvi ha­tározatát s a felavatási megbízatást. Majd Rev. Harold Faba szólója következett “Be Thou my Vision” c. melyhez a zenét Bállá Victor az uj prédikátor fivére saját szer­zeményeként ajándékozta testvér bátyjának emlékül. Az igéket Dr. Edward Dalgish, theológiai tanár tv. hirdette 2 Tim. 1:3-14 alapján “A Prédikátori Felavatás Jelentő­sége” c. témáról. Éppúgy mint az alámeri­­tés jelképezi a Krisztussal való eltemette­tésünket, úgy a felavatás elkülönítést je­lent egy kiváltságos természetű megbíza­tás és küldetésre, mondotta a szónok. Em­berek által ez sok esetben nincs kellőleg ér­tékelve, sem megfizetve, de egykor az Ur jutalmát megadja mindazoknak, akik hű­ségesen végzik megbízatásukat a lélekmen­­tésben. A felavatási fogadalmat az édesapa ol­vasta fel, melyre szakaszonként “igennel” felelt az ifjú prédikátorjelölt A felavató imát is az édesapa mondta, az ünnepélyen jelenlevő összes prédikátorok együttes kéz­­rátétele mellett. Megható jelenet volt ez, amikor e tehetséges ifjú Isten és emberek előtt térdreborult s úgy várta az áldást, Isten Szent Lelkének erejével való felru­házását, amit a gyülekezet fennájlva fi­gyelemmel kisért s az imában csatlakozott e testvéri közösségben. Az uj prédikátor elfogadta a New Yor­ki “Saint John the Baptist” volt olasz gyülekezet pásztorságát július 1-i kezdet­tel, mely gyülekezetnek Dr. Buffa jeles Theológus 40 éven át volt nagynevű pász­tora. lE gyülekezetből is nagy számban jelentek meg, igy hozzájuk Rév. Molnár Balázs testvér szólt meghatólag. Elmondot­ta azt, hogy ő gyermekkora óta ismeri leendő prédikátorukat és igy mint “Big Brother” fogja majd figyelemmel kisérni azt, hogy, hogy bánnak vele. “Ha bántani mernék, vele is számolni kell”, jegyezte meg humorosan. A prédikátor is ember, akinek éppúgy fáj ha bántják, mint bár­mely más embernek. Neki is van önérzete, igy ne tegyék fel egy oszlop tetejére, hogy úgy figyelve őt kritizálhassák, hanem sze­ressék, becsüljék és segítsék minden ne­mes munkájában. Aztán mivel neki is mindenért megkell pénzzel fizetni, éppúgy mint más embernek, gondoskodjanak az anyagi szükségleteiről is keresztyéniesen. Dr. Standley B. Hazzard, a Baptista iroda v. titkára, aki jelenleg beszolgáló lel­késze a fent említett gyülekezetnek, na­gyon kedvesen köszöntötte az uj pásztort, leendő utódját és azt ajánlotta neki, hogy “jöjj mint 1.) szolga, 2.) pásztor, 3. tanácsadó, 4.) segítő, 5.) tanító stb., és ak­kor méltó küldötte leszel Mesterednek.” Rev. Dennison Connor a prédikátor kar nevében köszöntötte egykori munkatársát és egyben átadta neki a felavatási oklevelet Nagyon kedvesen emlékezett meg arról, hogy három esztendőn keresztül, mily szép egyetértésben dolgozhattak együtt a phi­ladelphiai “Memorial Baptist Ohurch”-ben. Anyagilag nem sok jutalmazást kapott e­­gyikük sem, de ha visszagondolnak oly esetekre, mint pl. amikor egy paralizis­­ben szenvedő 16 éves leánynak életét menthették meg, amikor öngyilkosság gon­dolatával foglalkozott, de abból kiocsulva Jézus Krisztushoz vezethették, vagy ami­kor azon ifjú házaspár, mely a férj ré­­szegeskedése miatt válófélben volt: “Te kibékítetted és Jézushoz vezetted őket,” a legdicsőbb jutalom, amire földi halandó számot tarthat. Ez alkalomra nagyon szép számban el­jöttek Bridgeport, New Brunswick, Gar­field stb. gyülekezetekből magyar testvé­reink és a Bállá család barátai közül is, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Többektől érkezett üdvözlő levél és al­kalmi kártya és boríték, melynek felolvasá­sára nem jutott idő, de belett jelentve és később gondosan átolvasva. A záróima u­­tán amit az uj prédikátor mondott a meg­jelent közönség a felső teremben Nőegy­letünk vendége volt, amikor Ízletes süte­ményt és frissítőket szolgáltak fel. Ezúton mondunk köszönetét szorgalmas Márthá­­inknak is, akik Bányainé, Salamonná és Molnárné testvérek vezetésével oly hűsé­gesen dolgoztak a többi nők és az ifjúság segédletével. A felavatási programról idézzük a kö­vetkező adatokat angol nyelven is. THE CANDIDATE “George Edward Balia was born in Buffalo, N.Y. on November 15, 1932. He grew up in a minister's family and pro­fessed his faith in Christ and was bapti­zed by his father when he was 16 years of age. Mr. Balia early felt the call of God into Christian service. He entered College in 1951 and during his junior year, he made his decision to enter the ministry. He graduated from the City College of New York with a B.A. degree in 1955 and then entered the Eastern Baptist Theolo­gical Seminary. The candidate received the Bachelor of Divinity degree in May 1959 and anticipates receiving the Master of Arts degree in June 1959 from University of Pennsylvania. While a student at seminary, Mr. Balia served as minister to youth at the Memo­rial Baptist Church and the Advocate Met­hodist Church of Philadelphia, Pa. Mr. Balia has accepted the call to become minister of the Church of St. John the Baptist in the Bronx, N.Y.” THE VOWS OF ORDINATION “Your ordination is seen againts the background of the moving Spirit of God calling forth those who are to be His Holy servants and laying upon their hearts the sense of high and Holy mission. Do you now confess to the Call of God setting you apart for the Sacred work of the Christian Ministry?” I DO, THE LORD BEING MY WITNESS. “Your calling has not come in a time of serenity and security, but in a time when men are fearful and anxious, living from crisis to crisis. Do you now sense the urgency of the Christian Ministry in these days which demand your utmost in service” I DO, THE LORD BEING MY INSPIRAT­ION. “ Your ministry will be within a social order largely indifferent and often hostile to the order of God. You will be confront­ed with the prophetic task of challenging evil men and evil ways and in God's Name seek to right wrongs. Do you now accept even though it proves thankless and un­popular, the role of prophet declaring the full counsels of God in all the affairs of men in our day? I DO, THE LORD BEING MY STRENGTH AND GUIDE. To be a Mind through which God thinks, a Heart through God loves, and Hands through which God ministers, is a sacred and grave responsibility for all men; but even more so for those ordained of God to be spiritual counselors and leaders of men. Do you now accept the solemn and serious responsibilities that await all those whom God has called into the Christian Ministry? I DO, THE LORD BEING MY COUNSE­LOR AND EXAMPLE”. IN APPRECIATION “Words are a poor instrument to con­vey my deep gratitude for all those good friends who have made possible this mo­ment in my life. There are those many teachers and faithful “pilgrims who jour­ney whith me on the good road of faith” whose counsel and example have instructed me in the knowledge of God. My special gratitude goes to my parents who have encouraged me and strengthened me in prayer and have hellped me in countless ways in order that I might reach this milestone. I am greatful also for my sisters and brothers who have been examp­les to me of Christian love and obedience. There is also my home church and its steadfastness in prayer which has sustained me. There is also one who as a pure and serene spirit has taught me in a quiet way of God's redeeming love. Finally my gratitude to God, by whose grace I have been brought to new life and an opportunity of serving Him in the ministry.” Közli: a New York-i Krónikás

Next

/
Thumbnails
Contents