Evangéliumi Hirnök, 1959 (51. évfolyam, 2-24. szám)
1959-04-01 / 7. szám
VOLUME 51. ÉVFOLYAM NO. 7. SZÁM. 1959. április 1. I ■ ■ I ■ Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America. Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos iapja JÉZUS mondá: “De előbb hirdettetnie kell az evangéliuminak minden pogány népek között.”(Márk 13:10) A TAVASZ Mit vigyünk magunkkal az Isten házába? ELŐSZÖR IS VIGYÜK magunkkal Bibliánkat. VIGYÜK szivünk <és lelkünk igaz tiszteletét Isten és az ő háza iránt. VIGYÜNK hajlandó szivet és lelket, erős akaratot arra, hogy ott szivből imádkozunk, énekelünk és az igehirdetésre lelkünk minden erejével fölfigyelünk, hogy megértsük Isten akaratát. VIGYÜNK önzetlen szeretetet és lelkületet keresztyén testvéreink iránt. VIGYÜNK barátságos mosolyt és hajlandóságot, szives és barátságos kézfogásra testvéreinkkel és barátainkkal. VIGYÜNK magunkal pénzt is és adakozzunk Istenországa építésére, abban a tudatban, hogy csak az marad meg részünkre, amit Istenért teszünk. VIGYÜNK olyan építő gondolatokat és szavakat, melyek gyülekezetünk misszióját elölte mozdítják. VIGYÜNK gyülekezetünkbe barátokat és az, igehirdetés alatt is imádkozzunk értük, hogy megértsék Isten akaratát. Vigyünk magunkkal hajlandó szivet arra, hogy kérelemre mindig kész vagyunk megtenni a legkissebb feladattól a legnagyobb feladatig azokat, amit megtehetünk Isten ügyének előrehaladásáért. Ha ezeket magunkkal visszük az Ur házába, bizonyos, hogy onnan sok áldást hozunk magunkkal. Ha üres szívvel, vagy olyan dolgokkal megtelve megyünk az Ur házába, melyek nem kedvesek előtte, akkor életünk üres és áldástalan marad. (Szerk.) Á bőrönd mosásától nem tisztulhat meg a benne lévő holmi. A külső vallásosság mitsem változtat az ember szivén. Isten kegyelméből ismét megérkezett az évszakok legszebbike: a tavasz. A fagyos tél elmúlt. A tavakon, folyókon vastag olvadozó jégtáblák úszkálnak. Az áldott nap mindig nagyobb erővel melegíti át földünket és a természet uj ruhába öltözik. A fák, növények uj-életre indulnak az erdőkben és virágos mezőkön és a kertekben illatos virágok nyílnak, melyek gyönyörűséget és élvezetet nyújtanak az embernek. Erre a kérdésre: honnan vannak ezek a titokzatos változások, ezek az erők a természetben, melyek egymásutáni változásban tűnnek szemeink elé? Némely gondatlan ember igy felel: a természet uralkodása folytán kapjuk ezeket a csodálatos dolgokat világunkban. De a kutató és gondolkodó ember itt nem állhat meg, neki ez a könnyű felelet nem kielégítő. Tudja, ismeri azt az okos; megállapítást, hogy magától semmi nem állhat elő és igy e nagy világ, vagy világok mögött is kell hogy legyen valaki, aki a természetet is létre hozta és irányítja. Ez a Valaki a láthatatlan és mindenek fölött és mindeneket teremtő Isten, akiről a Biblia első lapján igy emlékezik meg a szent iró: “Kezdetben teremte Isten a mennyet és a földet“. Nem csak szemmel látható anyagi világunk, hanem lelki, szellemi világunk is van. Ebhen is megvannak a csodálatos színek és változatok. Én hiszem, hogy e földi élet után egy felfoghatatlan lelki világban élünk majd, ahol az idő és évek nem számítanak. Ahol nincs bűn, csalódás, félelem és aggodalom. Nem lesz éjszaka, hanem mindig nappal lészen, ahol a nagy nyomorúságból megszabadult Jézus vérén megváltott lelkek a Megváltóval élnek örpk dicsőségben. De én most nem erre a felfoghatatlanra, hanem az Isten gyermekeinek földi életében lévő szellemi, lelki világra gondolok. Az Ur Jézus azt is tanította: “Az Isten országa tibennetek van“. És mig kialakul Isten képe Jézus példáira és mig Isten országa felépül az ember életében, addig sok változás, harc és megpróbáltatáson kell átmenni a keresztyén embernek. Sokszor tapasztal kemény telet, jéghideg szeretetlenséget, türelmetlenséget, fösvénységet szívtelenséget stb. Elborul az ég gyakran és fekete felhők borítják lelkének világát. De egyszer csak eltűnnek a fellegek, kitisztul az ég és az örökélet nappalának, a feltámadott Krisztusnak világossága, szeretetének melegsége hatja át az ember szivét és lelki napfényben boldogan él. Lelki életében gyümölcsöket terem és kertjének virágai illatot szórnak a lelki tavaszban. Az anyagi és lelki világ éghajlatai között azt a nagy külpmhséget találjuk, hogy mig a természeti változásokat nem az ember irányítja, hanem a Teremtő Isten, addig a lelki világban a kellemetlen és szomorú eseményeket az emberek bűnei okozzák. Mily gyönyörű és boldog lehetne ez a földi élet is, ha az embe
