Evangéliumi Hirnök, 1938 (30. évfolyam, 15-16. szám)
1938-09-01 / 16. szám
“IrokNéktek” IROBAfcMI MAI?® és “írd, meg...” — János apostol evangélista és látnok gyakran használt bibliai kifejezései. '“írok nektek gyermekek . .. irok néktek atyák. .. irok néktek ifjak...” olvasható első levelének második részében a tizenkettedik verstől a tizennegyedik vers végéig, “írd meg" pedig nagyon sűrűn található a Jelenésekről szóló könyvében (1:11, 19, 2:1, 8, 12, 18; 3:1, 7. 14, 21:5, stb.). Ezekkel a bibliai idézetekkel csak arra akarjuk a figyelmet felhívni, hogy az irás mestersége eredeti rendeltetésénél fogva szent és isteni! A biblia, Isten szava. Isten akarata, Isten eéija mind-mind csupán az irott betű és szí csodálatos utján érkezik hozzánk. Másszóval: Az eltévedt földi embert a szent ÍRÁS hozza összeköttetésbe, tartja összeköttetésben és vezérli el végül egészen HAZA az égi Istenhez. A biblia mellőzésével —- a szentirással való rendszeres élés nélkül — üdvözülni lehetetlen. Isten kezdettől fogva elkövetett mindent, hogy az emberiséget megmentse. Azért jött el Jézus, azért íratott a biblia. De Isten ma sem szűnt meg az emberiséggel törődni, a bűnösök ügyét szivén hordani, a megtérendőket elfogadni, az eltévedteket hazavárni, hazahívni, hazaszeretni... Azért hangzik a ö szava szüntelenül ma is úgy szóban, mint írásban. Szóban az igehirdetők ajkán keresztül és írásban az evangéliumi szellemű keresztyén irodalom termékein keresztül értesülhetünk az Isten szándékáról, céljáról «s akaratáról velünk szemben. A huszadik század igehirdetői, prófétái — Szeptember 18, vasárnap — INKET igen érdekel a keresztyén irodalom, melynek fontosságát nem lehet eléggé hangsu- A keresztyén irodalom Isten leghatásosabb misszió eszköze, jó könyvek és vallásos iratok a hivő ember jó barátai! Aki a jó könyveket és a vallásos folyóiratokat szereti, az szereti a bibliát és annak szerzőjét: az Istent is. A betűt, a könyvet, a lapot szeretni kell és szeretni kell az egész életen át. A szeretet pedig azt kiváltja, hogy amit szeretünk, azzal sokat foglalkozzunk és azért sokat áldozzunk is. A jjó irodalmat különösen a krisztusi léleknek kell szeretnie annál az oknál fogva, hogy mindaz, aki krisztusi, az a szellemi kincseket gyűjti s lelki műveltségre törekszik. A jó irodalom pártolása minden keresztyén ember kötelessége. A jó könyv, jó lap nem annyit ér, mint amennyibe kerül. Ezek nélkül fél embernek érzi magát az ember. Az irodalmi nap az irodalompártolásnak csak egy nagyon kis része- A kiriisiztusl irodalmat szerető egyén az írás értékét sem pénzzel méri, hanem a tényleges áldása, szivet és elmét kilyozni. egyik A elégítő hatása szerint értékeli. Ez az értékelés nagyobb szerepet játszik a pártolásban, mint maga a pénz. Az irodalom nemcsak pénzt kíván, hanem időt és fáradságot is. Pénz kell az irodalmi termék kiadásához és beszerzéséhez, de idő és komoly szellemi munka a megírásához és az olvasáshoz. Aki szereti az irodalmat, az egyik áldozatot sem sajnálja. A keresztyén irodalom különösen alkalmas arra, hogy általa másoknak jót tegyünk. A legfőbb jó az, amikor az evangéliumot közvetíthetjük lapunk az “Evangélium Hírnök" utján az embereknek. Néha az élő szó gyengébb, mint az írott szó. Néha az ész nem találja meg azt a gondolatot, ami egy lapban vagy könyvben meg van örökítve; nem mindenki képes az igazságok magyarázatára. mig a lap, vagy könyv készen hozza azt. Missziómunkaföldünk területén az irodalom különösen fontos szerepet tölt be. Irodalmunk az, amely közössé günk anyagi kiadását viseli- Amikor irodalmunkat támogatjuk, akkor szellemileg saját ügyünket támogatjuk. Ez szánt írói által a huszadik század szüksége, nyelve, gondolkodása, felfogása, erénye és bűnössége szerint szól hozzánk az Isten ! Ebben a megvilágításban tagadhatatlan tehát az- a tény, hogy az. Evangélium Hírnök és a Bibliamagyarázó szintén Isten eszközei,amelyek által Isten üzen, ír nekünk. Boldogok, akik avassák, pártolják és terjesztik! g. r. *.» r
