Evangéliumi Hirnök, 1930 (22. évfolyam, 21. szám)

1930-11-01 / 21. szám

1930. NOVEMBER 1 EVANGÉLIUM HÍRNÖKE HETEDIK OLDAL ^ >» V // A r~~I TI—'TT TCi A O l—1T T~'rT”'T~,TT /^\.T Official organ of the Hung. Baptist Young People's Union of America AZ IFJÚSÁG ELETEBOL Rovatvezető: KASA JÓZSEF 64 S. Munn Ave., E. Oranqc, N. J. IFJÚSÁG ÉS AMBÍCIÓ “Ambició' alatt bizonyos tekin­­tctben elégedetlenséget és épen az­ért előretörekvést, többrevágyást ér­tünk. Nincs nemzet a földön, mely ne rendelkezne ambiciós fiatalság­gal. De ugyanakkor bátran állítha­tó az, hogy minden országban és nemzet nagyobb e téren a kereslet, mint a kínálat. S még hozzá jobban érezhető vallási, szellemi téren, mint a testi és anyagi-világban. E szomo­­ritó tényre csak abban találunk né­mi vigasztalást, hogy ambiciós fia­talságot, aránylagosan tekintve, a letűnt évszázadokban sem sokat találunk. Ambició nékiül el sem képzelhető szobrász, művész, pogányok között dolgozó missionárius, államférfiu vagy feltaláló. Hol megszűnt a több­­revágyás, ott kezdetét vette a vissza­­hanyatlás. Ez a megállapítás épen úgy vonatkozik az ember életében a fizikai, mint a szellemi ambícióra. Vannak, kik vagy az előbbihez, vagy az utóbbihoz vonzódnak, de vannak olyanok is, kik az ambíció­nak mindenik említett válfaját isme­rik és vezettetnek általok. Hanem az úgy a múltban, mint a jelenben igen kevés. Például Bibliánk szerint csak egy tiszta életű Józsefről tudunk, ki mint ifjú, egyik a legcsunyább bűnre csábittatott, és inkább ment a pisz­kos börtönbe tiszta, nyugodt lélek­kel, semmint beszennyezve magát, éljen Faraó palotájában. Csak egy ifjú Dávid volt, ki a NAGY JEHÓ­­VÁT, népestől együtt szidalmazó Filiszteus óriást örökre elnémította, mi által Istennek dicsőséget, izráel­­nek pedig örömöt és nyugadalmat adott. Csak egy Dánielről van fel­jegyezve, hogy inkább ment önként a oroszlánok vermébe, mintsem a tőle követelt bálványimádással és embertisztelettel meggyalázza a te­remtő, élő Istent. íme ez a három derék ifjú fogható bizonyságát adja annak, hogy a szívvel végzett ima­élet, az Istenbe vetett élőhit és a tisztasággal párosult gyakorlati jó­zanság, mire képesítheti a lelki am­bícióval rendelkező ifjút! Századok választják el őket egymástól, szemé­lyesen egyik sem ismerte a másikat, de azért korában mindegyik acélosz­lopként megállta helyét, szerezve az által Istennek örömet és adva szent nevének méltó dicsőséget. Ök hár­man határozottan birták a fizikai és szellemi ambíciót egyformán. S ami jellemző még náluk, az az, hogy ők nemcsak jól kezdték, de jól is végez­ték hivatásukat és fejezték be életü­ket. Hogy napjainkban, Magyar Nem­zetünk és Baptista felekezetűnk kö­zött kevés Józsefeket, Dávidokat és Dánieleket találunk, annak nagyon sok oka van. A sok közzül. hadd áll­jon itten döntő bizonyítékként a Glen Falls-i (N. Y.) Methodista Collégium igazgatójának, január 20- ika előtt mondott beszédének pár mondata: “A cigaretta, a kevés al­vás és az ambició okozza azt, hogy manapság az iskolákból, sokkal ke­­vésbbé képzett emberek kerülnek ki, mint ezelőtt.’' Le kell tehát szögez­nünk itten azt, hogy a cigaretta (melynek sajnos, sok fogyasztója van már a nők között is) a hiányos testi pihenés, és a káros, bűnös dol­gokban való versenyzés, egyenesen csökkentik az életkedvet és ambí­ciót. Lindbergh ezeket és az ezekkel egyszinvonalon lévő dolgokat nem cselekedte. Róla azt Írták a lapok, világra szóló teljesítménye után, hogy 25 éves koráig, sem nem do­hányzott, sem nem táncolt, sem nem ivott víznél egyebet. íme, az ő életé­ben feltalálható az előbb mondott követelmény; u-m. kitartó szorgalom, példás tisztaság és gyakorlati józan­ság. Lindberghben volt, van és hisz­­szük hogy lesz ambició mind addig, amig átnem lépi a természet alaptör­vényeit. Igen! Ám áll a fizikai és teckni­­kai ambícióra az áll a szellemire is. Mint az előbbinek, úgy ez utóbbinak szintén megvan a szükséges alaptör-T vénye. Aki nem rendelkezik inspirá­cióval és ambícióval, az mind Saul­ként a “holvalók között” éli átlagos életét. Nemhogy mást, de még önma­gát sem képes kimozdítani a szürke köznapiasságból. Pedig senki sincs azért teremtve e földre, hogy önma­gának éljen. Csak az menthet és in­spirálhat mást, aki már megmentetett és Isten leikétől ihlettetett. Úgy, mint az említett három ifjú. Mind­egyikük csodával határos dolgokat miveit. A ma élő Baptista hivő Ifjú­ságra is nagy feladat vár. Menteniök kell egy szörnyű állapotba jutott vi­lágot. Meg kell látni, és ki kell hasz­nálni minden egyes alkalmat a lélek­­mentést illetőleg. Mert Isten előtt minden lélek egyformán drága. De az ifjúság a mentést csak úgy végez­heti, ha élete állandóan tiszta, ha ihletsége, ambíciója Krisztusból, az erőforrásból táplálkozik. Lindbergh mindig élvezte, élvezi is a repülést és jutalmul nyert világhírnevet, dol­­álrezreket; ép úgy kell megszeretni, élveznie a vallásos és tiszta életet azoknak a fiuknak és leányoknak, a kik igazán vágynak segíteni a ve­szedelmesen romlásnak indult embe­riségen. Kell továbbá bírni szelíd­séggel, alázatossággal és krisztusi indulatokkal folytonosan. Csupán emberi indulatok, testi, anyagi ambí­cióval párosulva nem produkálhat­nak szépet, tartósat. Sem nem mél­tók az Ur Jézus elismerésére. Meg­mutatkozott ez már tanítványai éle­tében is, mikor arról folyt köztük a disputa, hogy közöttük ki lesz majd nagyobb, ha a Mester nem fog len­ni közöttük. Jézus végig hallgatta azt a meglehetős hangos párbeszé­det, és az igazi-nagyság alaptörvé­nyét ekképen határozta meg — “aki közöttetek nagy akar lenni, legyen ti szolgátok”.... Tehát e szerint a szolgálat az, ami értéket ád gyer­meknek, ifjúnak, öregnek egyaránt. Nincs itt megróva, vagy kárhoztat­va Jézus által a nagyság utáni vágy, csak az van megvilágítva, hogy az igazi és maradandó nagyságnak — szolgálat a rugója,nem pedig az ural-

Next

/
Thumbnails
Contents