Evangéliumi Hirnök, 1930 (22. évfolyam, 21. szám)
1930-11-01 / 21. szám
NO. 21. SZÁM VOL. XXI. ÉVFOLYAM, NEW YORK, N. Y. Mutatványszám Rev. Béla Tóth 21 Lexington Ave. So. Norwalk. Conn. 1930. NOVEMBER i. • • \/ANCELIUM HIRNfl y * The Gospel Messenger ^ “Elmúlt az aratás, elvcgződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!” — jer. 8 : 20. “Felele nékik Jézus: "Biwny mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek” — János ev. 8 :34 PUBLISHED SEMI-MONTHLY BY THE LJh KIADJA AZ AMERIKAI MAGYAR BAPHIING. BAPTIST UNION OF AMERICA TISTA SZÖV. HAVONTA KÉTSZER J\. világbéke ügxje... A “Commission on International Justice and Goodwill of the Federal Council of the Churches of Christ in America alkalmi pamflétájában nagyon érdekes adatokat találunk az idén. Röviden közöljük az alábbiakat. Dolgok, amikért hibásak lehetünk 1. Ütvenhét nemzet hivatalos fogadást tett egymásnak, hogy soha nem veszik igénybe a háborús módszert, hanem keresik a békés elintézést, ha differenciák adják elő magukat köztük. Ez nem minden, de jó alap ahhoz, hogy uj gondolkozás alakuljon ki az illető nemzetek közt. 2. A londoni tengerügyi konferencia idáig a legértékesebb lépés a Vilábgéke-egyezmény mellett. Megállapodás történt, hogy hat évig hadihajót nem építenek a résztvett felek és kilencet megsemmisítenek a meglevőkből. 3. A Londoni Tengeri Békepaktum ratifikáltatott az Egyesült Államok és Nagybritánnia által, dacára annak, hogy mindkét országban erős pártolói vannak a tengeri fegyverkezésnek. 4. Az az eszme, hogy tartassanak nemzetközi konferenciák a fenyegető veszélyek megbeszélésére, megerősítést nyert. 5. Az Egyesült Államok aláírta a protokolt, melynek értelmében nyitva van az ut ahhoz, hogy ez az ország is képviselve legyen a Világbiróságon, bár ezt a lépést a szenátusnak meg kell erősíteni. 6. Az érdekelt európai nemzetek elfogadták az úgynevezett “Young Plan ’-t, amely előírja Németország reparációs és adósságfizetési teendőit. Egy nemzetközi bank kezeli a fizetéseket és igy ez a kényes ügy kivétetett a politikai arénából. A francia csapatok teljesen elvonultak Németország területéről. 7. A Krisztus egyházai úgy Amerikában, mint más országokban fokozatosan odahatnak, hogy a háborús módszernek vége legyen. Persze vannak olyan körülmények is, melyek aggodalomra szolgálhatnak okot. Egyik az, hogy a Londoni Tengerügyi Konferencián a Világbéke Paktumot (egyezményt) nem részesítették olyan méltánylásban, mint kellett volna. A tárgyalásokból kitűnt, hogy még mindig sok a lehetőség a háborúskodásra. Általában a nemzetek többet költenek háborús jellegű célokra, mint a világháború előtt, beleértve Amerikát is, amelyről az a vélemény, hogy legBÉKEM0NDÁS0K "A valódi jellem egyik legfeltűnőbb ismertetöjele, hogy a maga érdekeit a másoké alá tudja rendelni . (Kemény Ferenc). Ami igaz az egyénről, miért nem lehetne igaz a nemzetről is? ★ A háború gonosz s buta szelleme: Barátom, te a vizen túl lakói? Nos hát akkor megöllek és ez igazságos” (Pascal). ★ “Aki a háborúra izgat, azt dicsőnek, hősnek nevezik; aki a békét hirdeti, annak a neve legjobb esetben "bolond '. — rosszabb esetben "hazaáruló". (Jókai) ★ "Minden háború kárhoztatandó. A háború mindig ugyanaz: gyilkolás és erőszak (Tolsztoj, 1909). kevésbé bocsátkozna háborúba. Aztán az a jelenség, hogy megtagadják a polgárosodási lehetőséget attól, aki lelkiismereti okból nem hajlandó fegyvert fogni. Rosszul hat az is a béke ügyére, hogy a tanulók ezreitől megkövetelik, hogy iratkozzanak be egy sajátságos katonai szellemű szervezetbe (R. O. T. C.). Nagy feladataink közé tartozik, hogy a nemzetek lefegyvereztessenek gondolatban, szellemben. Mindent meg kell tenni, hogy értsék meg a nációk, hogy minden dolgaikban a legjobb lesz szem előtt tartani a nemzetközi igazságosságot és jóakaratot. Ez vonatkozik úgy a vámok megszabására, mint a fegyveres fellépésre úgynevezett “elmaradt" népek között. Továbbá a nemzeteknek arra kell törekedni, hogy kiépítsék maguk között a békeintéményeket. A mai világ egy egyetemes szomszédság és csak úgy exisztáhlat, ha a béke szelleme uralja. A fent jelzett keresztyén organizáció felkéri az összes egyházak tagjait és másokat, hogy kövessenek el mindent a világbéke érdekében úgy Amerikában, mint máshol. Biztosra vesszük (Szerk.), hogy ha az a 150 ezer keresztyén gyülekezet, mely fogadott hazánkban működik és tagja a cikk elején említett szervezetnek, hozzálátna komolyan a világbéke programjához legalább olyan mértékben, mint hozzájárult a világháborúhoz: csodák történnének az Isten országának megvalósítása körül. "Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak (Máté 5:9).
