Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-09-25 / 31. szám

208. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932. érvénnyel. Viszont a szabályrendeletek arra valók, hogy a törvény keretei közt az egyház érdekének legjobban megfelelő módon gondoskodjanak az egyházi élet szabá­lyozásáról és a rendelkezésre álló erők munkábaállítá- sáról. Végül megvallom azt is, hogy a §-t nem tartom al­kalmasnak arra, hogy gyökeresen orvosolja azt a bajt, amelyet orvosolni akar, t. L, hogy lehetetlenné tegye meg nem felelő ember alkalmazását egyházi közérdekből fon­tos gyülekezetekben. Az orvoslásnak egyetlen módja itt az volna, hogy az ilyen lelkészi állásokból az oda nem való embert máshová lehessen helyezni. Ez pedig jelen­leg nem áll módunkban. A dunáninneni evang. egyházkerület közgyűlése. Ezévben szept. 14—16-án Székesfehérvárott gyűltek össze a Dunáninnen evangélikusságának képviselői, akiket nemcsak a hivatalos teendők vonzottak, hanem az az egyházkerület életében kedves esemény is, hogy most ünnepelte köztisz­teletben álló püspökük, Kiss István püspökségé­nek 10 éves fordulóját. A közgyűlés e vezérgondolatát a helybeli hatóságok vezették be, akiknek élén Havranek József alispán a mindenkor a felekezeti békét megbecsülő vármegye, Simon Sándor h. pol­gármester a város, Miklós Géza és Borbás Antal a ref. egyház és Hirschler Pál és Heinrich Ármin rabbik a zsidó egyház nevében meleg sza­vakban üdvözölték a jubiláló püspököt. A templomban egybegyült nagyszámú köz­gyűlést Dr. Sztranyavszky Sándor kerületi fel­ügyelő nyitotta meg az Erős várunk eléneklése és a püspök imája után, ki lendületes beszédben ecsetelte a magyar életerőt, amely minden vi­szontagság közepette is élni fog és a Duna me­dencéjében az egyetlen biztos bázist jelenti min­den történelmi alakulás céljára. Kitért azokra az érthetetlen beállításokra is, amik még a kenyér­kérdésben is a felekezeti szempontokat állítják előtérbe. Vigyázzunk — úgymond — ne játszunk a tűzzel! Foglalkozott a lelkészi és tanítói kar anyagi kérdéseivel is, amik zavartalanságát első­rangú fontosságúnak minősítette. Végül a temp­lomépítő székesfehérvári gyülekezet áldozatos buzgóságát emelve ki, megindító szavakkal for­dult a jubiláló püspök elnöktársa felé, akit a közgyűlés helyéről felállva melegen ünnepelt el­hangzott szavai nyomán. Ezután napirend előtt Dr. Kovács Sándor az egyházkerületi tisztvise­lők, Wenk Károly esperes az egyházmegyék, Báró Podmaniczky Pál a fakultás, Bérezés Lajos a tanítóság nevében köszöntötték a közszeretet­ben álló érdemes püspököt, aki meghatott sza­vakkal adott választ az üdvözlésekre. Ha van még valami tűz ebben a kiégett, fáradt szivben, ha képes még valamire ez az évek terhétől súlyos élet, úgy annak a szolgálatában áll, hogy legyen. itt más világ, mint ami most van, egy boldogabb, szebb és a régi országhatárok között megvalósuló — felelte többek közt válaszában. A közgyűlés napirendjének tárgyalása során a püspöki jelen­tés után a nyugdíjintézet kérdése foglalkoztatta elevenen a közgyűlést, és tekintettel arra, hogy az első 5 esztendő most múlik életében, mely év­forduló lehetőséget nyújt a revízióra, Kirchner Rezső püspöki titkár kidolgozásában alapos ja­vaslatokat terjeszt az egyetemes egyház elé. Irányi Kamii lelkészt pénzügyi előadónak, Lim- bacher Zoltán lelkészt és Dr. Farkas Géza ügy­védet törvényszékbe választotta be a közgyűlés. Mihalovits Samu esperesnek, ki az egyházkerü­letnél viselt tisztségeiről lemondott, köszönetét mondott sokévi munkájáért. A számvevőszék és tanügyi előadó jelentését, nemkülönben a misz- sziói jelentést is letárgyalva imával ért véget a közgyűlés. A közgyűlés előtt tartotta meg ülését a ke­rületi Gyámintézet is, Laszkáry Gyula és Podh- raszky János elnöklete alatt. A gyámintézeti istentisztelet szónoka Szüts Sándor magyaróvári lelkész volt. A tanítóegyesület Bérezés Lajos ve­zetésével ülésezett. A lelkészértekezleten Kiss Ist­ván püspök megnyitója után Dr. Csengődy Lajos tartott irásmagyarázatot, Kardos Gyula előadása kapcsán beható vita keretében foglalkozott az ér­tekezlet a tótul és németül tudó káplánok hiánya kérdésével, aminek során elfogadtatott az előadó azon életrevaló indítványa is, hogy a nyelv elta- nulása céljából a tót gyülekezetek lelkészei nya­ranta fogadják maguk mellé azokat a theologuso- kat, akik a tót nyelvet gyakorlatban megtanulni akarják. A lelkészi kar nevében Balog István esperes köszöntötte a jubiláló püspököt. 15-én vallásos est volt a templomban, amelyen Dr. Csengődy Lajos imája után vonósquartett műkö­dött közre, Javornitzky Sándor szavalt, D. Kovács Sándor nagyhatású előadást tartott a Protestantizmus nemzetnevelő hatásáról. Zene­szám után Meskó Károly bensőséges záróimája fejezte be az ünnepélyt. f• f jTT : 1 :í] r f : ■ r r»T Wf- ff] MEGHÍVÓ. A Magyarhoni Ág. H. Ev. Mísszíóegyesület a szarvasi helyi Misszíóegyesülettel karöltve 1932. október 22—24. napjain közgyűléssel kap­csolatos külmisszíói konferenciát rendez a szarvasi gyülekezetben. Sorrend a következő: Okt. 22-én d. u. V2 3-kor a konferencia megnyi­tása. Áhítat: tartja Németh Károly lébényi es­peres, a Misszióegyesület elnöke. Ifjúsági összejövetelek. 3—4-ig elemi iskolákkal ve­tített képes előadás a misszióról: Nitschinger János pápai igazgató-tanító, Borgulya Endre szarvasi tanító. Színhely: egyházi diszterem. 4—5-ig: Gimnazistákkal és középfokú gazdasági intézeti fiukkal vetített képes missziói előadás: Danhauser László, budapesti vallástanár. Színhely: a gim­

Next

/
Thumbnails
Contents