Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-03-06 / 9. szám
Az ébredés történetének áttekintése VI. A Zinzendorf-féle ébredés. 1710. őszén Halléban egy grófnő ezen szavakkal adja át 10 éves fiát Franckenak: „Csak jó rövidre fogja nála a gyeplőt, nehogy fennhéjázó legyen, s tehetségeivel elbizakodjék!" A fiú Zinzendorf Miklós, aki 6 évet tölt a Francke intézményeiben, akinek imponált is Francke személyisége, de aki mégis pár évvel később egy egészen más színezetű ébredés megindítója lesz. Zinzendorf ébredési mozgalmában az a nevezetes, hogy a középpontban a keresztfán szenvedő és vérző Jézus áll. Az első pünkösdi ébredés óta egy ébredésnél sem találjuk ezt így. Jézus váltságténye más ébredésekben is fontos, de hogy ez lehet egy ébredés gyújtópontja s állandó intenzitásban tartója, hogy ennyi mindent lehet kiélni Jézus sebeiből, ezt eddig senki nem vette észre. A szenvedő Krisztus központba állításával sok előnyre tett szert ez az ébredés. Először is arra, hogy felekezeti korlátokat túlhaladóan egyesíteni tudta mindazokat, akik a lényeget a kereszten függő Jézus iránti szeretetben látták. Másodszor: hogy nem erőltetett egy megtérési típust, sőt általában nem erőltette a megtérést. Maga Zinzendorf is gyermekkorától megindulva tette meg az utat az Úrhoz. Bár voltak mélyebb élményei, egyikre sem tekintett úgy, mint amelyik különösebben a döntő. A fő ő előtte, hogy a keresztségben vett kegyelmi szövetség nyomán a Megváltóval való közösségünk megvalósuljon. Ez azokhoz hozta közelebb Zinzendorfot, akik a hallei ébredésben a megtérés merev előtérbeállítását helytelenítették. Az emberek a szeretet szavát szívesen hallják, s Zinzendorf Jézusnak hozzánk való szerétét emelte ki, amelyre a mi szívünkben viszontszeretetnek kell támadni. Előnyös volt a Zinzendorf-féle ébredésben harmadszor az erős közösségi érzés. Zinzendorf nem egyes kiszemeltek megmentésében látta az igazi célt, hanem, hogy minél többekre kiáradhasson az Úr Jézus forró szeretete. így lesz nála nagy fontosságú az ének, mely erőteljes, színes képeivel az érzelmet igyekszik megragadni s ezen az úton a szívet odaadásra bírni. Zinzen- dórinak minden felekezeti felülemelkedése ellenére is sokkal erősebb volt az egyház iránti érzéke, mint Franckenak. Már az is, hogy a herrnhuti gyülekezetei a lutheri egyházhoz való csatlakozásra bírta, ezt mutatja. Később, mikor munkája nő, a hivatalos egyház visszautasító magatartást tanúsít, önálló gyülekezetek alapítására gondol, sohasem konventikulomokra. Az önálló gyülekezetek alakítására nem kerül sor, s így a herrnhuti munkán ma még jobban megérzik a lutheri történeti egyházhoz való hűség. Voltak azonban a Zinzendorf féle ébredésnek nagy hiányai. 1. Maguk a pietisták hányták szemére ZinzenEVANQELIKUSOK LAPJA 72. dorfnak, hogy ő nem megtért ember, mert külön igazi keresztültörésre nem tudott az életében rámutatni. Ez a szemrehányás nem volt egészen jogos, de szimptóma- szerű. Mert viszont Zinzendorfnak az volt a hibája, hogy ő meg a maga esetét tartotta mintának s így nem gondolt azokra, akik egész más leikialkatú és múltú egyének lévén, éles és határozott megtérés nélkül csakugyan nem juthatnak az Úr gyülekezetébe. így történt, hogy egyes helyeken sok rostálatlan elem került az ő köreibe, olyanok, akiken meglátszott, hogy múltjukkal tudatosan nem szakítottak. 2. Az érzelgés és misztika lép előtérbe. Különösen Jézus sebeinek magasztalásával kapcsolatban. Szinte bántó szóképeket használtak, amely jó volt arra, hogy valaki élvezze a lelki édességeket, de nem volt jó arra, hogy az Úr szentsége s Vele szemben az ember méltatlan volta állandóan kifejezésre jusson. Szinte nehéz leírni, de a tanulság kedvéért meg kell említeni, hogy magukat a Jézus sebei férgeinek is nevezték s sokat emlegették: „testvérünk, a Bárány", valamint a Vőlegénynek szóló csókokat. Az élét, amelyet éltek, a maga áldozatosságával. rettenthetetlen szenvedés- és halálkészségével mutatta, hogy e mögött a modor mögött az evan- géliom ereje ott volt s a kereszten megszerzett igazság hatott. De a modor ragadósabb, mint a tartalom s azért joggal szólaltak fel ellene más irányú lelki közösségek. 3. Zinzendorf ép az ellenkező hibába esett, mint Francke. Francke túlságos merev volt; úgy, hogy a természeti elemnek semmit sem engedett. Zinzendorf túlságosan naiv. Nem vette észre, hogy az ó-embernek van nagyon kegyes, kivált a kegyes érzelmeket é 1 v e ző formája. 4. Beteges tünete volt a mozgalomnak az a túlságos Ön- tetszelgés, mellyel a hozzájuk tartozók magukat Krisztus kedvenc gyülekezetének tekintették. A hallei ébredés hanyatlása mind jobban felduzzasztottá bennük azt az érzést, hogy ők az egyetlen igaz gyülekezet. 1741-ben Londonban együtt ült a testvérgyülekezet véneinek tanácsa, hogy Dober Lénárd helyét ebben a 12 tagú tanácsban betöltsék. És mit tesznek? Vezető vénné Krisztust választják. (Folytatjuk.) Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY. Konfirmációi kézikönyvek: Leszállított bolti árakon. Maiba: Luther kis kátéja. Az egyetemes Konvent által megállapított új szöveggel ........ —.40 Blázy—Török—Törtelí: Evang. káté . . —.60 Győry—Marcsek: Luther kis kátéja . . —.80 Ruttkay: Evang. vallástan ...... 1.20 Ruttkay: Konfirmandusok könyve . . . —.50 Szeberényi: Luther kis kátéja .... —.50 Sztehlő: Evang. vallástan ...................—40 Mutatványpéldány ingyen! kókai LAJOS könyvkereskedése Budapest, IV., Kamermayer Károly-u. 3. (Hornyánszky Viktor iőelárusítója.) »..OrAr* Hírlap f *nr»iitAí*a G*4r Ciur**r G«rf«It-b 15 illa — Ufati í<tTÍa.) — TaUfoa 236. — 2638
