Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-02-07 / 6. szám

temi Luther Szövetség tagjai is mint előadó bekapcsolódtak. Evangélikus gyermekeink részére a Leányegyesület egy mesedélutánt rendezett.

A felsőlövőí tanintézetek bizonytalan jövője. Wimmer Gottlieb Ágoston felsőlövői lelkész lángbuzgalmának köszönhető, hogy abban a kiesfekvésü vasmegyei faluban evang. egyházunknak főgimnáziuma, tanítóképzője és internátusa van. Különösebb jelentősége volt a felső- íövöi tanítóképzőnek, mert onnan került ki igen sok kiváló tanítónk a németnyelvű gyülekezetekbe. Most úgylátszik ezek az intézetek, elsősorban a tanítóképző, a csendes és dísztelen kimúlásnak néz elébe, miután evangélikus jellege már amúgy is csak névleges, 113 tanulója közül 34 evangélikus, 79 róm. katholikus, a tanárok felekezeti hovatartozása szintén így áll. Most a róm. ka- tholikusok Kismartonban akarnak felállítani egy tanítóképzőt szerzetes-tanárokkal. Ha ez a terv — amint biztosra vehető — megvalósul, akkor a felsőlövői intézet annyira elnéptelenedik, hogy az államsegélyre való igényét elveszti, ez pedig a jelenlegi viszonyok közt körülbelül az intézet halálát jelenti. Szeretnénk megkérdezni a „völkisch gesinnt“ Beyer Theophil burgenlandi szuperintendens urat, mit szól a dolgok ilyetén állásához? Meg tudná-e mondani, mit nyert a németség, amelyhez annyira ragaszkodott, azzal, hogy a burgenlandi németeket elszakították s ezzel a Magyarországon maradt németséget gyöngítették, elannyira, hogy nem bírtak németül tudó tanítókat kapni? S mit nyert az az evangélikus csonk, amelynek a főtisztelendő úr a szuperintendense, s amely Felsőlövőn a tanintézetekben kisebbségbe szorult, s a lövői tanítóképző megszűntével nem tud majd evangélikus tanítókat kapni? Mi innen úgy látjuk, hogy a szuperintendens úr falnak vitte a németséget is, az evangélikusokat is, és hisszük, hogy erre a burgenlandi evangélikus németség szintén rá fog eszmélni. Hogyan érezheti magát Beyer Theophil szuperintendens úr abban a templomban, ahol valamikor az a Wimmer hirdette az igét, aki az 1848-iki szabadságharc mártírja és a felsőlövői tanintézetek megalapítója volt?

Az első magyar evangélikus templom és iskola Kanadában. Papp János László windsor-i (Kanada) magyar evangélikus lelkész, aki néhány évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Kanadában, egyházunk vezetőségéhez intézett legutóbbi levelében azt az örvendetes hírt tudatja, hogy nemsokára felépül Windsorban az első kanadai magyar evangélikus templom és iskola. Levelének idevágó részét azzal a megjegyzéssel közöljük, hogy esetleges adományok „Hungarian Ev. Lutheran Church of Windsor, Windsor, Ontario, Canada“ címre küldendők. Papp János lelkész ezeket írja:„Templomépítkezésünkre vonatkozólag örömmel jelenthetem, hogy az az elmúlt hetekben komolyabb fordulatot vett, úgyhogy már a közel jövőben alapkőletételi ünnepségünkről is hirt adhatunk.

Sajnos, kicsiny gyülekezetünk anyagi erejét a templomépítés teljesen felülmúlja. Templomunk és iskolánk lesz az első magyar evangélikus templom és iskola Canada földjén és ezért történelmi nevezetességgel is fog bírni. A templomot nemcsak a wíndsori evangélikusoknak építjük, hanem végvárául emeljük e magyar templomot a külföldre szakadt magyarságnak. Templomunk tiltakozó és figyelmeztető mementóul fog szolgálni a canadai és amerikai angolszász nép előtt, mintegy felhiván őket arra a nagy történelmi igazságtalanságra, ami Magyarországon és a magyar népen esett az átkozott trianoni békeparancs következtében. Magyarország régi és ránk kény- szerített új határait ábrázoló féldomborművü térképe templomunk homlokzatán igazságért fog kiáltani az angol és amerikai néphez. Templomunk tehát nemcsak vallásos, magyar fajfenntartó és kultúrmukát fog végezni, hanem magyar irredenta célokat is tűz ki maga elé. Her- czeg Ferenc kiváló magyar írónk vezércikkének legutolsó szavait átírom: „minden magyar és főleg külföldön élő magyar annyit ér, amennyi hasznot tud szerezni a magyar revízió ügyének.“ Az az érzésünk, hogy itt külföldön nagyobb és erőteljesebb revíziós munkát végezhetünk, mint otthon. Itt az angol és amerikai nép milliói között jobb magyarok és lelkesebb irrendenták lehetünk, mint a megszállott területek tétlenségre kárhoztatott magyarsága, vagy az óhazában megélhetési gondokkal küzdő testvéreink. Ezért hisszük és reméljük, hogy az óhazai illetékes körök nem fognak elzárkózni kérelmünk elől, mert hiszen nem magunknak, hanem az egyetemes magyarságnak kérünk és munkánkkal nemcsak evangélikus, hanem egyetemes magyar érdekeket is kívánunk hathatósan szolgálni.“

Spanyolország. Zamora elnök aláírásával megjelent a spanyolországi jezsuiták rendjét feloszlató rendelet, amely tiz napi hatállyal intézkedett arról, hogy a rendnek fel kell oszlani s vagyona az állam tulajdonába megy át jótékonysági és nevelési célokra. A bankok és más intézetek kötelesek a kormánynak benyújtani a kimutatást a jezsuita rendnek általuk kezelt tőkéiről, értékpapírjairól, szerződéseiről és folyószámláiról. A jezsuita templomok a megyés püspökök tulajdonába mennek át és a katalán jezsuiták azonnal kénytelenek Spanyolországot elhagyni. Spanyolországban minden vallás egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelezettségeket visel a római katholikus egyházzal.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 48.

Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY.

GYŐRI HÍRLAP nyomdavállalat* Győr, Czuczor G.-u. 15. Telefon 28».

Nyáakteit ■ GTŐrl HirUp >y<m*4%í cativtélvt fforrftttóii* G»6r, C*hci«t Cm|»l>-ii II •***»•

fV«e!S Ufétí UiTift.) — 259. - 2509