Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-11-27 / 39. szám

1932. Evangélikusok lapja . 575. i ’ Szigethy elnök lemondását vette sajnálattal tudomásul a közgyűlés, melynek nevében meleg hangon búcsúzott a lelépő vezértől Dr. Böhm Dezső, főjegyző. A tisztújitás kapcsán Dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanárt a ki­tűnő történettudóst választotta meg egyhangú lelkese­déssel a tanárság elnökül, betöltötte az ügyvezető al­elnöki állást Dr. Böhm Dezsővel, mig főjegyzőül Németh Sámuelt választotta. A nagyszámban megjelent tagok bizonyították a 25 éves egyesület életképességét. Az Evangélikus Tanáregyesület vallástanitási szak­osztálya november 17-én este 7 órai kezdettel tartotta ez évi közgyűlését.. A folyóügyek elintézése után ér­tékes előadások hangzottak el. Lamnek Vilmos és Dr. H. Gaudy László szakosztályi elnök az ifjúsági isten- tisztelet igen fontos kérdéséről értekeztek. Gáncs Aladár az evangélikus diákmunkának történeti áttekin­tését adta előadásában, Danhauser László pedig a jövőben végzendő munka irányelveiről beszélt. A szép számú jelenlevők tetszéssel fogadták az érdekes előadá­sokat. Az „Országos Evang. Tanítóegyesület*’ november hó 17-én d. e. Krug Lajos nyugalm. igazgató elnöklete alatt tartotta rendes évi közgyűlését a „Tanítók Ferenc József Háza“ dísztermében. * * Krug Lajos az ő megszokott ékesszólásával beszélt arról a lelki egységről, mely kell, hogy a magyar tanító­ságot általában, az evang. tanítóságot pedig kétszeresen , egybefúzze ezekben a sorsdöntő napokban. Az egész ..vonalon egységre van szükség, hogy megtarthassa a magyar tanítóság azt, amit nagy harcok árán megszerzett és kivívja még azon sérelmeknek orvoslását, melyek a tanítóság testét égetik. Bízik abban, hogy az uj minisz­terelnök, mint evang. tanítónak gyermeke olyan közel áll a magyar tanítósághoz, hogy helyzetét igazságos ér­zékkel elviselhetővé fogja tenni. Kedves szavakkal köszöntötte az egyetemes fel­ügyelő képviseletében megjelent őszinte tanitóbarátot: Mágócsy Dietz Sándor nyugalmazott egyetemi tanárt, valamint a Szövetség képviseletében megjelent nagynevű tanitóvezért: Rákos István királyi tanácsost, a kiket a közgyűlés meleg óvációban részesített. A kegyelet adó­jának lerovása után következett Somogyi Béla igazgató titkári jelentése, mely teljes részletességgel tárgyalta az elmúlt év minden olyan eseményét, mely a tanügyre és a tanítóság anyagi, erkölcsi helyzetére vonatkozik. Tár­gyalás alá vette a közgyűlés egy távirat kapcsán az evang. tanítóságnak a Szövetséghez való viszonyát és azon tervezetet, mely a magyar tanítóságot a mai kor követelményeinek megfelelő és a szükség által feltétlenül megkívánt teljes tanítói egységbe kívánja tömöríteni. Nagy élvezettel hallgatta a közgyűlés Graf Samu soproni igazgató élményeit, melyeket a hamburgi munka­iskolában végzett látogatása során tett. Előadása végén leszűrte a tanulságokat és megállapította azon lehető­ségeket, melyek a mi sajátos körülményeink között számbajöhetnek. Annyi kétségtelen, hogy a német nép a népiskolának leghívebb barátja és áldozatkész támoga­tója. Nem sajnálja a felszerelésekre a költségeket és minden lehetőt megtesz arra nézve, hogy a tanítói ered­ményes munka feltételeit biztosítsa. Ettől mi még igen messze vagyunk. Viszont vannak olyan dolgok, melyek­ből mi itthon nem kérnénk, mert a mi viszonyaink egészen mások és nem4, (ftigédhetflénk meg magunknak azt a luxust, hogy hat évi iskoláztatási rendszer mellett utó­pikus kísérletezéseket végezzünk. Foglalkozott még a közgyűlés az országos egyesü­let alapszabálytervezetével és úgy határozott, hogy a Dunántúl által letárgyalt és elfogadott Orbán—Kühn féle javaslatot terjeszti fel a többi kerületek közgyűlé­séhez, hogy azok is megvitassák és Így aztán a követ­kező évi közgyűlés végére eredményesen foglalkozhas- sék ezen fontos kérdéssel. A mindvégig igen magas ní­vójú közgyűlés a pénztárosi jeletés után a Hiszekegy eléneklésével fejeződött be. Kelenföldi bir. A Budapest-kelenföldi Evangélikus Leánykor nagy és áldásos munkát indított meg: megszer­vezte a cselédmissziót. Célja ezzel a munkával az, hogy a vidékről felkerült háztartási alkalmazottakat az egy­ház védő szárnyai alá gyűjtse, hogy azok ott második otthonukra találjanak, hogy lelkűket a főváros mérges levegőjétől megóvja. Működésünket azzal kezdtük meg, hogy november 13-án délután megvendégeltük a háztar­tási alkalmazottakat. A szeretvendégséget műsor előzte meg, amelynek keretében Szántó Róbert lelkész meleg szavakkal üdvözölte a megjelent leányokat, egymás iránti szeretetre, Jézushoz és evang. egyházunkhoz való hű­ségre buzdította őket. Németh Irén bibliát magyarázott, Bechl Kató—Schwaner Paula—Németh Irén egy ének­számot adott elő Weltler Jenő karnagy kísérete mellett, Langer Edit szavalt. Teázás közben a Leánykor tagjai Szántó Róbert lelkészünk kedves, fáradhatatlan nejével az élükön a házt. alkalmazottak közé ültek és elbeszél­gettek velük. Jóleső és felemelő érzés volt látni azt az örömet, amely a megjelent házt. alkalmazottak szivét el- töltötte, mert érezték azt, hogy ebben a nagy városban nincsenek egyedül. A házt. alkalmazottak összejövetelét Leánykörünk ezentúl minden hónap második vasárnapján tartja. N. /. A szegedi Egyetemi Luther Szövetség kettős ün­nepe. November hónap első fele a szegedi E. L. Sz. ket­tős ünnepe volt Ebben az időszakban: november 4—6-án ünnepelte a Szövetség fennállásának 10 éves jubileumát. Csak természetes, hogy a szegedi ev. egyház is vele ün­nepelt. A kongresszusra egyetemes felügyelőnek úgy a maga, mint az Egyetemes Egyház képviseletében dr. Pol- ner Ödön egyetemi tanár, a szegedi ev. egyház felügye­lőjét bízta meg, az O. L. Sz. képviseletében dr. Fritz László törv. bíró jelent meg, az egyes ifjúsági szervezetek közül pedig Sopron két, Debrecen három, Pécs három, Budapest négy, Szeged pedig tíz taggal képviseltette ma­gát. Jelen volt azonkívül a Központ egész tisztikara. A rendezés fárasztó munkáját lelkesen és nagy hozzáértés­sel a helyi Szövetség elnöksége végezte. A kongresszust november 4-én istentisztelet ve­zette be, amelyet Kékén András budapesti segédlelkész, központi főtitkár végzett. Az egyház belmissziói termé­ben nyitotta meg a kongresszust v. Kendeh Gusztáv, a Központ üv. elnöke — miután dr. Felkay Ferenc, szé­kesfővárosi tanácsi főjegyző, központi elnök csak később jelenhetett meg. A megnyitó tiszta meglátással, magasabb álláspontra való törekvéssel a vallásos és hazafias érzés

Next

/
Thumbnails
Contents