Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-11-27 / 39. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 271. 1932. nat nem intézkedik egyházunk kerületi beosztása tekintetében, a két kisebb kerület tegye megfon­tolás tárgyává, hogy felváltva válasszon püspö­köt. A püspöki birtokok egységes szabályozás alá essenek. A magasabb egyházi közületek rit­kábban tartsanak közgyűlést, illetve, amennyiben a törvény a közgyűlések tartását megköveteli, a kiküldöttek csupán utidíjat kapjanak, napidí­jat ne. Az egyházmegyék száma apasztassék. A közgyűlés a dunáninneni és a tiszai egyházkerü­letet felhívta, hogy a püspöki tiszt váltakozó betöltését s az ezzel kapcsolatos ügyeket. (Bal- dácsy-alapítvány, püspöki javadalmi föld stb.) tárgyalja meg s a jövő évi közgyűlésnek tegyen jelentést A közgyűlés a napidíjakat 1933. au­gusztus havától eltörölte. Zongor Béla egyházi főjegyző bejelentette, hogy a jegyzői kar a tisz­teletdíjáról lemond. A zsinattartás ügyében a közgyűlés az el­nökségnek adott felhatalmazást meghosszabbí­totta. Elfogadta a közgyűlés a lelkészválasztási szabályrendeletet Zongor Béla főjegyző előadá­sában. A szabályrendelet 1933. julius 1-én lép életbe. Zongor Béla főjegyző referálta a theológiai ügyeket. Dr. Deák János egyetemi tanárnak a közgyűlés köszönetét mondott a Theológus Ott­hon vezetéséért. Örömmel értesült arról, hogy a finn egyház egy theológusnak ellátásáról gon­doskodik. Sürgősen kívánatosnak tartja, hogy a megüresedett gyakorlati theológiai tanszék már az 1933/34. tanévre betöltessék. Foglalkozott a közgyűlés a jelentés alapján a tehológusok szá­mának emelkedésével, a theológiai hallgatók nyelvtudásával; a lel kész tanítóság ügyével. Fel­hívja a közgyűlés a püspököket, állapítsák meg az egyházkerület segédlelkész szükségletét, to­vábbá hogy vannak-e olyan egyházközségek, ame­lyekben az E. A. 30. §-a értelmében újabb lel- készi állások volnának szervezendők; ahol gyü­lekezetek alakulását a hívek lélekszáma szüksé­gessé, az anyagi helyzet lehetővé teszi, uj egy­házközség szerveztessék s rendes vagy helyettes lelkésszel betöltessék; a diasporák gondozásá­nál az egyházkerületek minél több lelkészi erőt állítsanak szolgálatba; az amerikai lutheránus egyháznál érdeklődni kell, hogy minél több lel­készt részesítsen ösztöndíjban és alkalmazzon az amerikai evangélikusok gondozására; ott ahol a lelkészek hitoktatást is végeznek, az egyházke­rületek szervezzenek hitoktatói állásokat; az árvaházaknál és szeretetházaknál alkalmazzanak lelkészeket; a középiskolai tanári állások betöl­tésénél részesüljenek előnyben a lelkészi képe­sítéssel rendelkező pályázók; a theológia tanári kar ezután is behatóan bírálja el a felvételre je­lentkezők vallásos egyéniségét és a lelkészi pá­lyára alkalmas voltát. A lelkészek szolgálati szabályzatának meg­alkotását a közgyűlés szükségesnek ismeri el s a szabályrendelet elkészítésével megbízza az al­kotmány- és jogügyi bizottságot. Sajnálattal látja a lelkészek nehéz anyagi helyzetét s felterjesz­tést intéz a kultuszminiszterhez, hogy a korpót­lék csökkentésére vonatkozó rendeletét vegye re­vízió alá. A püspöki javadalmi földek ügyében fel­hívja a bányai és a tiszai egyházkerületet, hogy a dunáninneni és a dunántúli egyházkerületek idevonatkozó szabályzatának tekintetbe vételé­vel készítsenek szabályzatot. Kívánatosnak tartja, hogy ezek a szabályzatok egyöntetűen intézked­jenek. Dr. Rásó Lajos egyetemes egyházi főügyész azon sérelmekről referált, amelyek egyházunkat hősi hallottak emlékműveinek avatásánál, zászló­szenteléseknél s más hasonló alkalmakkor érik. A főügyész szerint nincs kilátás arra, hogy ezek a sértő mellőzések kiküszöböl tessenek; azért azt javasolja, hogy felterjesztésben kívánja a köz­gyűlés, hogy a kormány rendeletileg úgy intéz­kedjék, hogy ilyen ünnepélyek alkalmával ha a vallásfelekezetek egyenlő és törvényes szerepe nincs biztosítva, mindegyik felekezet közreműkö­dése mellőztessék. A közgyűlés a főügyész ja­vaslatát elfogadta s egyben kimondta, hogy el­várja az egyház tisztviselő tagjaitól, hogy olyan ünnepélyeken, ahol egyházunkat sérelem éri, nem vesznek részt. — A komádi áttérési ügyben, ahol a hozzánk való áttérést azért nem ismerte el a miniszter törvényesnek, mert az áttérők cso­portosan jelentkeztek addigi lekészi hivataluk­nál, a közgyűlés felterjesztést intéz a miniszter­hez és átirattal fordul a ref. konventhez. — A vegyesházasságok ügyében a közös protestáns bizottsághoz fordul. — Az idegen vallásu jegye­sek házasságának megáldása ügyében a közgyű­lés nem változtatja meg az 1925. évi jkv. 34. pontjában foglalt határozatát. — A kiskorú gyer­mekek más vallásban nevelése tárgyában a köz­gyűlés felterjesztést tesz a kultuszminiszterhez, a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszter­hez, hogy az 1894. évi 32. t.-c. rendelkezései szi­gorúan betartassanak. A posztilla ügyét a közgyűlés áttette a Lut- her-Társasághoz. — Hozzájárult a közgyűlés ah­hoz, hogy a Gyámintézet alcímként felvegye a ,,Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet nevet. A változások során a közgyűlés aljegyzők­nek megválasztotta Kuthy Dezsőt és Dr. Báró Radvánszky Antalt. Az egyetemes törvényszék bíráinak megválasztva Dr. Konkoly Elemért, Németh Károlyt, Németh Sámuelt és Dr. Zsedé- nyi Bélát. Az Ifjúsági Belmissziói Albizottság elnökének Németh Károlyt. Az alkotmány- és jogügyi bizottságba Dr. Bertha Benőt; a pénz­ügyi bizottságba Keszler Jenőt; a nyugdíjügyi bizottságba Hanzmann Károlyt; az énekügyi bi­zottságba Fodor Kálmánt. Az Okolicsányi Gyula halálával megüresedett helyekre beválasztotta Laszkáry Gyulát. A tanügyi bizottság jelentését Dr. Bőhm Dezső, a nyugdíj intézeti bizottságét Kuthy Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents