Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-10-09 / 33. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 228. KÖNYVSZEMLE. B. Szeberényí Lajos: Gusztáv Adoli svéd király. Az evangélikus egyház hősének erre a gazdagon illuszt­rált életrajzáfa a 300 éves jubileum alkalmából felhivjuk olvasóink figyelmét. A Protestáns kulturkönyvtár 5, szá­maként a Békéscsabai evang, egyházi könyvkereskedés kiadásában jelent meg. Jeles szerzője széles egyháztör­téneti keretbe állítja be a nagy svéd király életét és munkáját. A most uralkodó svéd király népéhez 1932. újévi kiáltványában azt a reményét fejezi ki, hogy a november 6-ikán tartandó Gusztáv Adolf emlékünnep­nek belső emberünk felébredése lesz a gyümölcse. Dr, Szeberényi esperes könyve szolgáljon e célnak magyar evangélikus honunkban! Dr. Pietilä: A bűn mardosása és Isten békessége. A Harangszó Könyvtárban megjelent könyv szerzője, a helsinki-i egyetem tanára, szept. 9-én halt meg 54 éves korában. A 60 oldalas művet Viljanen Pál finn lelkész fordította magyarra. A szerző is, a fordító is szeretetüket küldik a könyvhöz írt kísérő szavakban a magyarországi hittestvéreknek. Szeretettel fogadjuk mi is ezt az építő iratot. Bepillantást nyerünk belőle a finn vallásosságba és kegyességi irodalomba. Van benne bizonyos kiélezett- ség és egyoldalúság (pl. a Kísérletek a bűnmardosás le­győzésére című fejezetben), amit nem mondhatunk egé­szen evangéliomszerünek. Igen figyelemre méltó, amit a gyónásról olvashatunk. Kitűnő és nagy életismeretről ta­núskodik az „Isten békességének ellenségei" cimü feje­zet. A szerzőnek igaza van az Előszóban, „Ez a kis könyvecske csak azoknak az embereknek való, akik roskadoznak bűneik miatt, vagy akik azt akarják, hogy könnyítsenek mások bűnterhein". Ez a mondat egyúttal mutatja, hogy a fordító maga is finn ember, Evangelizáló iratokra égető szükségünk van. Dr. Pietlä könyvecské­jével a Harangszó Könyvtár evangelizáló, hitéletet mé­lyítő munkát akar híveinek nyújtani, Szűkebb körben bizonyára meglesz nagy áldása. Szélesebb terjesztésre azonban olyan iratok kellenek, amelyek a lelki és vallá­sos életnek mélységeit járva, könnyedébb nyelven tár­gyalják ugyanazokat a dolgokat, amelyeket itt találunk. Minden esetre köszönettel tartozunk Viljanen Pálnak ezért a „lelki kenyérért“, s reméljük, hogy a finn vallásos irodalom még sok kincset és értéket nyújt nekünk ma­gyaroknak, s munkálja irodalom utján lelki ébredésünket. Ára 80 fillér. Rezik J.: Az eperjesi vértörvényszék 1687-ben, A „Tranoscius" egylet, a szlovákiai evangélikusok könyv­kiadó vállalata kiadta Rezik Jánosnak, az evangélikus rendek eperjesi kollégiuma egykori hírneves tanárának „Theatrum Eperiense anno 1687. erectum seu Laniena Eperiensis" („Az 1687. évben felállított eperjesi vérpad vagy az eperjesi vérfürdő") c. latin müvét az eredeti latin szövegében és magyar fordításában. Az eddigi kiadatlan kézirat a Magyar Nemzeti Muzeurn birtokában van Bu­dapesten. A latin szöveget a kéziratból lemásolták, le­fordították és sajtó^alá rendezték Gömöry János, az eperjesi ev. kollégmrn nyug. igazgatója és Pogány Gusz­táv sárosi esperes. A kiadvány közöi különböző pótlá­sokat is. A mű nagyon gondosan van szerkesztve. Talán felesleges említeni, hogy igen jelentős egyháztörténeti s egyúttal általános és nemzeti történeti munka. Feltárja azokat az eszközöket, amelyeket a reformáció letörésére a hazának és az evangéliomnak bestiális ellenségei el­követtek. Egyenként ismerteti a vértanuk utolsó napjait és óráit. Megírja a reformáció ellen dühöngőknek ké­sőbbi sorsát. Különösen részletesen és több' helyen szól Radvánszky Györgyről és fiáról Jánosról, egyetemes felügyelőnk őseiről, A vértanukat olyan az állatinál för­telmesebb kínokkal gyötörték, hogy az oroszországi bol­sevisták, az Istennek és a vallásnak nyílt ellenségei, az ítélet napján védekezésül rámutathatnak Lipót császár „keresztény" priébékjeire. A mű ára 4 pengő. Kapható: Benka Györgynél Békéscsabán, Luther-u, 4. A Protestáns Tanügyi Szemle 7—8. összevont szá­mában többek közt Böhm Dezsőnek cikkét találjuk a készülő leányközépiskolai reformról. Panaszkodik, hogy az „alkotó miniszter" letünte óta az illetékesek sem né­zik valami barátságos szemmel az egyetlen leánykollé­giumot, mely valahogy nem talál a tanügyi rendszer egységébe". Javaslata az, hogy a jelenleg 3 típust kép­viselő 3 leányközépískolánk (Nyíregyháza, Kőszeg, Bu­dapest) az alsó négy osztályban egységes tanterv szerint dolgozzék. Kifogásolja, hogy a kollégiumi érettségi után újra érettségit kell tenni a tanulóknak teljesen ugyanazon tárgyakból. — A Ref. Tanárok Gyermekeiknek Nevelési Alapja tíz év alatt 100.000 pengő fölé emelkedett; sajná­lattal állapítja meg a Szemle, hogy a Ref. Egyetemes Konvent az igazgatókat felhívta, hogy indokolt esetben a tanulóktól az Alapra szedett díjat, vagy a járulék felét elengedhessék. A cikkíró ezen úgy siránkozik, mintha a taníttató szülőknek semmi, csak a tanároknak volna rengeteg baja. — Ötletes a megjegyzések rovatban a ta­nári címekről ez a javaslat: oklevél nélküli tanár: segéd­tanár; oki. helyettes tanár: altanár; a IX. fiz. o.-ban: tanár; a VIII.-ban: főtanár; a VII.-ben: tanámagy (vagy aligazgató); a VI,-ban helyettes igazgató (vagy: aligaz­gató); az V.-ben: igazgató. Küiönösen az altanár és ta- nárnagy elnevezések vallanak arra, hogy a javaslattevő­ben a tudatküszöb alatt erős komikai véna hömpölyög -- A Megjegyzések rovata egyébként mutatja, hogy mi­lyen érzékenyek és idegesek lettek a tanárok. Az állam­segélyek csökkentése néhány felekezeti középiskolát a tönk szélére juttatta. Sajnos itt sem kapunk összefog­laló számbeli adatokat. — Az új református középisko­lai tantervről írva az egyik cikk egyetlen középiskolai típust akar, amely csak a felsőbb osztályokban ágazna el; kívánja a délutánok szabaddá tételét, a heti óraszám csökkentését. Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY. Nyomtatott a Győri Hírlap nyomdai mfiintézet gyorssajtóján Győr. Czuczor Gergely*. 15 szánt. — (Vezető Ligeti István) —Telefon 219. 3224

Next

/
Thumbnails
Contents