Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-10-09 / 33. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 228. KÖNYVSZEMLE. B. Szeberényí Lajos: Gusztáv Adoli svéd király. Az evangélikus egyház hősének erre a gazdagon illusztrált életrajzáfa a 300 éves jubileum alkalmából felhivjuk olvasóink figyelmét. A Protestáns kulturkönyvtár 5, számaként a Békéscsabai evang, egyházi könyvkereskedés kiadásában jelent meg. Jeles szerzője széles egyháztörténeti keretbe állítja be a nagy svéd király életét és munkáját. A most uralkodó svéd király népéhez 1932. újévi kiáltványában azt a reményét fejezi ki, hogy a november 6-ikán tartandó Gusztáv Adolf emlékünnepnek belső emberünk felébredése lesz a gyümölcse. Dr, Szeberényi esperes könyve szolgáljon e célnak magyar evangélikus honunkban! Dr. Pietilä: A bűn mardosása és Isten békessége. A Harangszó Könyvtárban megjelent könyv szerzője, a helsinki-i egyetem tanára, szept. 9-én halt meg 54 éves korában. A 60 oldalas művet Viljanen Pál finn lelkész fordította magyarra. A szerző is, a fordító is szeretetüket küldik a könyvhöz írt kísérő szavakban a magyarországi hittestvéreknek. Szeretettel fogadjuk mi is ezt az építő iratot. Bepillantást nyerünk belőle a finn vallásosságba és kegyességi irodalomba. Van benne bizonyos kiélezett- ség és egyoldalúság (pl. a Kísérletek a bűnmardosás legyőzésére című fejezetben), amit nem mondhatunk egészen evangéliomszerünek. Igen figyelemre méltó, amit a gyónásról olvashatunk. Kitűnő és nagy életismeretről tanúskodik az „Isten békességének ellenségei" cimü fejezet. A szerzőnek igaza van az Előszóban, „Ez a kis könyvecske csak azoknak az embereknek való, akik roskadoznak bűneik miatt, vagy akik azt akarják, hogy könnyítsenek mások bűnterhein". Ez a mondat egyúttal mutatja, hogy a fordító maga is finn ember, Evangelizáló iratokra égető szükségünk van. Dr. Pietlä könyvecskéjével a Harangszó Könyvtár evangelizáló, hitéletet mélyítő munkát akar híveinek nyújtani, Szűkebb körben bizonyára meglesz nagy áldása. Szélesebb terjesztésre azonban olyan iratok kellenek, amelyek a lelki és vallásos életnek mélységeit járva, könnyedébb nyelven tárgyalják ugyanazokat a dolgokat, amelyeket itt találunk. Minden esetre köszönettel tartozunk Viljanen Pálnak ezért a „lelki kenyérért“, s reméljük, hogy a finn vallásos irodalom még sok kincset és értéket nyújt nekünk magyaroknak, s munkálja irodalom utján lelki ébredésünket. Ára 80 fillér. Rezik J.: Az eperjesi vértörvényszék 1687-ben, A „Tranoscius" egylet, a szlovákiai evangélikusok könyvkiadó vállalata kiadta Rezik Jánosnak, az evangélikus rendek eperjesi kollégiuma egykori hírneves tanárának „Theatrum Eperiense anno 1687. erectum seu Laniena Eperiensis" („Az 1687. évben felállított eperjesi vérpad vagy az eperjesi vérfürdő") c. latin müvét az eredeti latin szövegében és magyar fordításában. Az eddigi kiadatlan kézirat a Magyar Nemzeti Muzeurn birtokában van Budapesten. A latin szöveget a kéziratból lemásolták, lefordították és sajtó^alá rendezték Gömöry János, az eperjesi ev. kollégmrn nyug. igazgatója és Pogány Gusztáv sárosi esperes. A kiadvány közöi különböző pótlásokat is. A mű nagyon gondosan van szerkesztve. Talán felesleges említeni, hogy igen jelentős egyháztörténeti s egyúttal általános és nemzeti történeti munka. Feltárja azokat az eszközöket, amelyeket a reformáció letörésére a hazának és az evangéliomnak bestiális ellenségei elkövettek. Egyenként ismerteti a vértanuk utolsó napjait és óráit. Megírja a reformáció ellen dühöngőknek későbbi sorsát. Különösen részletesen és több' helyen szól Radvánszky Györgyről és fiáról Jánosról, egyetemes felügyelőnk őseiről, A vértanukat olyan az állatinál förtelmesebb kínokkal gyötörték, hogy az oroszországi bolsevisták, az Istennek és a vallásnak nyílt ellenségei, az ítélet napján védekezésül rámutathatnak Lipót császár „keresztény" priébékjeire. A mű ára 4 pengő. Kapható: Benka Györgynél Békéscsabán, Luther-u, 4. A Protestáns Tanügyi Szemle 7—8. összevont számában többek közt Böhm Dezsőnek cikkét találjuk a készülő leányközépiskolai reformról. Panaszkodik, hogy az „alkotó miniszter" letünte óta az illetékesek sem nézik valami barátságos szemmel az egyetlen leánykollégiumot, mely valahogy nem talál a tanügyi rendszer egységébe". Javaslata az, hogy a jelenleg 3 típust képviselő 3 leányközépískolánk (Nyíregyháza, Kőszeg, Budapest) az alsó négy osztályban egységes tanterv szerint dolgozzék. Kifogásolja, hogy a kollégiumi érettségi után újra érettségit kell tenni a tanulóknak teljesen ugyanazon tárgyakból. — A Ref. Tanárok Gyermekeiknek Nevelési Alapja tíz év alatt 100.000 pengő fölé emelkedett; sajnálattal állapítja meg a Szemle, hogy a Ref. Egyetemes Konvent az igazgatókat felhívta, hogy indokolt esetben a tanulóktól az Alapra szedett díjat, vagy a járulék felét elengedhessék. A cikkíró ezen úgy siránkozik, mintha a taníttató szülőknek semmi, csak a tanároknak volna rengeteg baja. — Ötletes a megjegyzések rovatban a tanári címekről ez a javaslat: oklevél nélküli tanár: segédtanár; oki. helyettes tanár: altanár; a IX. fiz. o.-ban: tanár; a VIII.-ban: főtanár; a VII.-ben: tanámagy (vagy aligazgató); a VI,-ban helyettes igazgató (vagy: aligazgató); az V.-ben: igazgató. Küiönösen az altanár és ta- nárnagy elnevezések vallanak arra, hogy a javaslattevőben a tudatküszöb alatt erős komikai véna hömpölyög -- A Megjegyzések rovata egyébként mutatja, hogy milyen érzékenyek és idegesek lettek a tanárok. Az államsegélyek csökkentése néhány felekezeti középiskolát a tönk szélére juttatta. Sajnos itt sem kapunk összefoglaló számbeli adatokat. — Az új református középiskolai tantervről írva az egyik cikk egyetlen középiskolai típust akar, amely csak a felsőbb osztályokban ágazna el; kívánja a délutánok szabaddá tételét, a heti óraszám csökkentését. Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY. Nyomtatott a Győri Hírlap nyomdai mfiintézet gyorssajtóján Győr. Czuczor Gergely*. 15 szánt. — (Vezető Ligeti István) —Telefon 219. 3224