Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-10-02 / 32. szám
1932. EVANOEUKUSOK A svéd ev. egyház új érsekének pásztorlevele. II. Kegyeletes szavakkal ír mindazokról, akiknek részük volt abban, hogy ö eljuthatott az érseki székig, tehát az Isten országa szerény munkása számára elérhető legmagasabb földi méltóságig. Itt emlékszik meg áldott emlékű szüleiről és tanító mestereiről, lmádságos és hálát adó lélekkel írja le, mi mindent köszönhet nekik. Az eddig ismertetett rész tulajdonképen bevezetésnek mondható. Amolyan magát megismertetni akaró személyes vallomás. A pásztorlevél 23—57. oldalain mélyen szántó elmélkedést találunk Fái apostolnak a kolossebeliekhez irott levele 3. részében a 3. versben található ezen bibliai ige alapján; .........a ti éltetek el van rejtve együtt a Kriszt ussal az Istenben". A többes szám második személy helyett azonban többes szám első személyt használ, 'lehat: „...a mi életünk el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben". Saját bevallása szerint ez az ó legkedvesebb igéje, amelynek tartalma különben is ceutrális jelentőségű a keresztyén vallás szempontjából. Ezeken a lapokon mutatja meg igazán önmagát: a Szentirás mélységes tartalmában alázatosan elmerülő tudós exegétát, a hivő keresztyén embert, akinek minden vágya és törekvése, hogy életének egyetlen középpontja a Krisztus legyen. A megfeszített és feltámadott Krisztus, aki ma is él. „A mi életünk el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben". Olyan hitvallásnak mondja ezt az igét „... amely a bezárt ajtójú kamrában van leginkább otthon", amely „ ... nem háztetőről való prédikáció ... ", amely az u. n. „bennső élet fivérei és nővérei" számára a legkedvesebb mindenek előtt. A fenti igét részeire bontva először „az Istenben" kifejezés fölött meditál. Mit jelent az, hogy „az Istenben" van elrejtve a mi életünk. „Nemcsupán azt, hogy a mi életünk az Isten-töl ered, hogy célja az Isten-hez mutat, hogy középpontja az Isten-ben van, hanem azt, hogy minden felől az Istentől határolt. Mintha térbeli jelentése lenne e kifejezésnek „az Istenben". Élni „az Istenben" ellentéte annak, hogy „élni a világban." Bizonyos kockázat van e kifejezésben. Könnyen félrema- gyarázzák. Hamar rámondják mintegy elitélöleg, hogy ez mystikum. Két és féloldalon át foglalkozik ezzel kapcsolatban a mysticizmus kérdésével. Röviden érinti a különféle vádakat, amelyekkel a mysticizmust illették. Mintegy védelmére hozza fel, hogy a reformáció egyházai sem vetették azt el radikálisan. Hivatkozik az unio mystica hitére. Pálnál és Jánosnál is találkozunk mysticizmussal. Nem hive annak a rendszernek, amely bizonyos purizmus elve alapján ki akar irtani a vallás területéről olyan elveket, amelyeknek értéke vitán felül áll. Rámutat a mysticizmus három veszedelmére: az egoizmusra, az exkluzivitásra és a naturalizmusra. Megállapítja azonban, hogy Pál apostolnál a fenti kifejezéssel kapcsolatban más természetű mysticizmussal találkozunk. Nála „az Isten-ben" kifejezés pregnáns kifejezése a vallásos bennsöség viszonyának, amely Isten és ember közt létrejön. Ez bizonyos unio mystica. „Az 219. Istenben jelenti: minden, kivétel nélküi, Istentől van, akarat és cselekedet egyformán. „Az Istenben" jelenti: semmi, egyáltalán semmi, nem fog elválasztani minket az Isten szerelmétől, „az Istenben" jelenti: a békét annak, aki teremtettségénél fogva mindig békétlenségben él, nyugalmat az e világban állandóan nyugtalan szívnek. „Az Istenben" az örömüzenet teljességét jelenti: Az Atya kitárta karját és szorosan szivéhez szorítja elveszett fiát." (Folyt, köv.) Bibliaolvasás. (Okt. 3—okt. 9.) Hálaadásom jusson elődbe! — Okt. 3. Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal. 65. Zsolt.; 1. Móz. 8, 18—22. — Okt. 4. Mily számtalanok a te müveid, Uram! 104. Zsolt. 24—35. — Okt. 5. Örökkévaló a te kegyelmed! 136. Zsolt. — Okt. 6. A mi Istenünk a szabadításnak Istene! 68. Zsolt. 4—21. — Okt. 7. Te, Uram, a nyomorultak kővára vagy. 9. Zsolt. 1—13. — Okt. 8. Áldjátok népek a mi Istenünket! 66. Zsolt. — Okt. 9. Hálával áldozzál az Istennek! 50. Zsolt. — Okt. 9. Szenthár. után 20. vasárnap. Epistola: Ef. 5, 15—21: Énekeljetek az Urnák! Evangé- liom: Máté 22, 1—14: A királyi menyegző. — Imádság: Mindenható és kegyelmes Isten! Jóságod óvjon bennünket minden ártalomtól. Tégy készekké testben és lélekben, hogy jókedvvel tegyük mindazt, amit parancsolsz. A Jézus Krisztusért a mi Urunkért. Ámen. — Történelmi emlékeztető: Okt. 3. Assziszi Ferenc mh. 1226. — Okt. 4. Id. Cranach Lukács (Luther arcképe) szül. 1472. — Okt. 8. Wittenbergi egyetem alapítása 1502. Luther-Társaság alapítása 1884. HÍREK. A dunántúli egyházkerület közgyűlésekor Pápán lakást igénylők újból felkéretnek, hogy igényüket a pápai lelkészi hivatalnál érkezési idejük megjelölésével legkésőbb október 5-ig bejelentsék. Lelkészegyesület. Nagytiszteletü Lelkész urak! Régi szokásunkhoz híven orsz. Lelkészegyesületünk őszi konferenciáját ezidén is szándékozom összehívni és pedig az Egyetemes Közgyűlést megelőző napnak (1932. nov. 17.) a délelőttjére. Ennek a konferenciának főtárgya — a kisebb hivatalosjellegü bejelentéseken kívül — az evangélikus liturgia kérdése lenne, mint amely kérdés tudvalévőén régóta vajúdik már egyházunkban s amely kérdést a múlt őszön tartott liturgiái bizottság ülése orsz. Lelkészegyesületünk konferenciája elé utalta szé- lesebbkörü megbeszélés végett. Ezen a konferencián, amelyet ezidén kivételesen az üllői-uti imateremben tartanánk meg, ahol oltár és orgona is van, én bemutatnám a liturgiának általam ismert s a magyarhoni ev. gyülekezetek egy jókora részében használatos alakjait, hogy akik nem ismerik, azok ismerjék meg azokat a magok zenei megjelenítésében s úgy alkothassanak azokról ma-