Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-09-11 / 29. szám
1932. EVANÜÉL1KUSOK LAPJA 191. fontosabb mozzanatokat emelhetjük ki, hogy magyar olvasóközönségünk is tudomást szerezzen arról, melyek is voltak ezen konferencia munkájának a főirányai A keresztyén igazságok centrumába vezettek be az első héten nevezetesen D. Geismar kopenhágai és D. Nygren lundi professzorok előadásai, akik Krisztus müve értelmét és jelentőségét vizsgálták: az a kérdés, amelynek megvilágítására a keresztyén theologia megindulása óta mind a mai napig legjobb erőit áldozta, ezen előadások folyamán a reformátori igazság-felismerés világításában. imádságos áhítattól átitatott theologusok előadásában szólalt meg úgy, hogy minden hallgatónak éreznie kellett: itt nem elvont, a keresztyén gyakorlati élettől idegen theo- logiai tudományról van szó, hanem éppen a gyakorlati keresztyénség számára égető problémáról Ugyanebbe az irányba mutatott D. Aulén lundi professzor előadása is, aki ugyanezen kérdés megvilágításába állította az egész keresztyén tanfejlödés történetét Más szempontból világította meg Istenhez való viszonyunk végső kérdéseit D. Runestam uppsalai professzor rendkívül finom pszichológiával és éles megfigyelésekkel dolgozó előadása, amelynek tárgya >a boldogság lélektana« volt: az előadó azon tételből indult ki hogy nem az erényes ember boldog, hanem a boldog ember cselekszik jót és így világított rá a reformáció alapvető felismerésére és átélésére, hogy t i. az Isten előtt megigazult és ezért boldog ember erői szabadulnak fel új, nem önös céloktól átfűtött, hanem szol- gálatszerü és ezért a szó tulajdonképeni értelmében veendő egyéni és" szociális építő munkára. Keresztyén istenhitünk végső problémái elevenedtek fel D. Dr. Pröhle Károly soproni professzor előadásában, amely a keresztyén istenhit háromságszerü alkatának kialakulását és belső szükségszerű jellegét a Szentháromság titka előtt meghajtó mélységes imádattal és világos meggyőző erővel fejtette ki. Más előadások folyamán is ismételten, de kiváltképen ezen előadás alatt a hallgatóság úgy érezte, hogy a szentek szentjében áll. Ha ezen előadások az isteni kegyelem megmentő erejét állították a konferencia résztvevőinek a szeme elé, úgy viszont D. Köberle baseli professzor mélyen járó fejtegetéseiben feltárult a bűn életrontó hatalmának az irtózatossága minden olyan emberi kísérlettel szemben, amely a bűnt az adott világrend szerves tartozékaként igyekszik odaállítani és ezzel is minden életet megölő erejét eltakarni törekszik Viszont D. Stange Károly göttingeni professzor előadásai, amelyek a konferencia előadássorozatát lezárták, a nála megszokott felülmúlhatatlan világos és szemléletes okfejtéssel elevenítették meg Luther új felismerését halálra, Ítéletre és örök életre vonatkozólag; minden olyan kísérlettel szemben, amely természetes feltételekből igyekezik a halált maradék nélkül megmagyarázni és ezzel egyúttal rettenetességét legyőzni, ezen előadásból meggyőző világossággal tárult a résztvevők elé Luthernek az evangéliom igazságában gyökerező örök modernsége, amely feltétlenül meghajlik Istennek a bűn felett a halálban mondott Ítélete előtt és lesz éppen ezen az úton osztályosává megmentő, új életet teremtő kegyelmének Ebbe a gondolatkörbe illeszkedett bele D. Her- mann greifswaldi professzor előadása is, aki Augus- tinust és Luthert állította egymással szembe. Viszont az őskeresztyénség viszonyaira irányította a figyelmet D. Tomi kopenhágai professzor finom vonásokkal megrajzolt előadása, amelyben az álnév alatt reánk származott iratok bonyolult lélektani problémáira mutatott reá Helytelen volna azonban azt gondolni, hogy a konferencia előadásai a gyakorlati egyházi feladatoktól idegen és elvont magasságokban járó tudományos fejtegetések voltak: a szigorúan tudományos gondolatmenetekben is sokszor meglepő elevenséggel állottak a résztvevők elő a legaktuálisabb problémák és az egyházi élet legégetőbb napi kérdései De voltak olyan előadások is, amelyek kimondottan gyakorlati jellegű problémákat világítottak meg így mindenek előtt D. Iliméin szászországi püspöknek a konferencia munkáját megnyitó előadása: »Mimódon kell a megigazulást, kiengesztelést és megszentelést prédikálnunk * Az előadás mélyen belevilágított a gyakorlati igehirdetés problémáiba és a megoldást genuin lutheri alapokon kereste Hasonlóan égető gyakorlati kérdéseket szólaltatott meg D. Jörgensen Alfréd kopenhágai professzornak és a dán belmissziói intézmények vezetőjének az előadása »Egyén és közösség« címén Az egyéni, valamint a családi, társadalmi és állami életnek nagy problémái mind szóbakerültek benne és találtak tiszta lutheri szellemtől átitatott, sokszor meglepő megvilágításra Az összes előadásokat megbeszélések követték, melyeken ml magyar résztvevők is ismételten felszólaltunk Ugyancsak a legaktuá isabb egyházi problémákat világították meg azon munkaközösségek, amelyek az aktuális liturgiái, valláspedagógiai, diaszpóra-munkabeli és külmissziói kérdéseket tárgyalták meg Ezeknek a kiegészítésére szolgált Bahlburg Abesszíniában a galla-négerek közt működő misszionáriusnak munkájáról tartott előadása Nagy érdeklődést váltott ki Dr. Lochte göttingai orvosprofesszornak az előadása, mely az egészségnek és erkölcsi életnek kapcsolatait világította meg és mélyen belenyúlt a legaktuálisabb problémákba Nagy hálával fogadták a konferencia résztvevői Dr. Tilfr weimari országos levéltári igazgatónak az előadását és az azzal kapcsolatban rendkívül gazdag anyaggal rendezett reformációtörténeti kiállítást: a különféle eredeti kéziratokban (pl Luther Jeremiás-fordításának az eredeti kéziratában!) megelevenedett a reformáció kora, éppen úgy, mint azokban a kirándulásokban, amelyeket a konferencia vezetősége meglepően olcsó áron Eislebenbe, Eisenachba és a Wartburgra, Erfurtba és Weimarba, valamint a kies fekvésű Sto’bergbe rendezett A fentebb említett reformáció történ éti előadásnak és kiállításnak egyik érdekessége volt, hogy szóba került Luther végrendelete is és az a mind a mai napig eldöntetlen vitakérdés, hogy annak budapesti példánya az eredeti kézirat-e vagy pedig másolat. Külön is meg kell említeni azt a megtisztelő figyelmet, amelyet a konferencia vezetősége, nevezetesen a magyarok iránti szimpátiájáról ismeretes D. Stange a magyarokkal szemben tanúsított Még az Akadémia megnyitása előtt D Stange a lipcsei magyar fökonzu-
