Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-08-28 / 27. szám

If 32. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 175. lemmel tudják fenntartani. — A pénzügyi ne­hézségek mellett azonban a szellemi bajok is vi­lágosan kidomborodtak a jelentésekből. Milyen nehéz feladatok várnak megoldást a munkanél­küli fiatalság csüggedtségével és kétségbeesésé­vel kapcsolatban! Mennyire számolni kell a misz- sziónak az elvilágiasodás szellemével, amely minden országban erőre kap! Sőt, az egész vilá­gon növekedik a bolsevizmus befolyása. Ülése­zéseink közben kaptuk a híradást, hogy kinai kommunisták megint elfogtak és elhurcoltak né­hány amerikai misszionáriust — az idők kiáltó jele! De mit jelent ez a mi munkánkat illetőleg? Egyre nagyobb mértékben kell a felelősséget a fiatal missziói egyházakra ruházni. Meg kell ta- nulniok, hogy gyülekezeti életüket maguk tart­sák fenn. Azonkívül szükséges volna, hogy azok­nak a távoli országoknak a keresztyénségében is felébredjen a missziói szellem. E tekintetben ör­vendetes, hogy a jelentésekből idevágólag több jó hirt hallottunk. Indiában a teluguk földjén erős mozgalom indult meg. A nép középrétegei­ben is, amelyek eddig nagyon tartózkodók vol­tak az evangéliommal szemben, az egyház felé fordulás tapasztalható. Japánban Dr. Kagawa. az ismert munkásvezér, aki szociális ügyekben a kormány bizalmi embere, az egész országra ki­terjedő evangelizációs hadjáratot kezdeménye­zett és indított meg, amelyet tisztára japán ke­resztyének vezetnek és végeznek. A nehéz idők — sajnos nem terjeszkedhetem ki bővebben — a fiatal keresztyéneket a porondra szólították. Ezek felelőseknek érzik magukat az evangéliu­mért. Emellett természetesen a misszió is dolgozik s egyáltalán nem vált feleslegessé. Ezt hangoz­tatták a benszülött keresztyénség képviselői is. Természetesen szükséges, hogy a misszió felis­merje a maga sajátos feladatát. Első sorban a régi egyház szellemi örökségét kellene átültetni a fiatal gyülekezetbe. Ennélfogva a missziónak legfontosabb teendője a vezetőképzés. Ha min­denhol másutt erős megszorításokat kell is ten­nünk, ezen a ponton nem szabad takarékoskodni, különösen a lelkészek és tanítók kiképzésénél^ nem. Mert hiszen előreláthatólag majd a jövő­ben ők lesznek a további fejlődés pillérei. Ahol az egyes missziók külön-külön nem képesek ezt a szolgálatot ellátni, ott sürgősen ajánlották több társulatnak együttműködését. Másrészt magában az evangelizációban is eddiginél nagyobb tevé­kenységet kellene a misszionáriusoknak kifej­teni, hogy a fiatal keresztyéneket magukkal ra­gadják. Á herrnhuti ülések erre a pontra is nagy súlyt helyeztek. Több itthoni egyház aggódott, hogy a Nemzetközi Missziói Tanács a szociális feladatokat és a nevelésügyet túlságosan a kö­zéppontba helyezte. Herrnhutban kitűnt, hogy a felelős vezetők tudják, hogy mindezek a dolgok csupán eszközök a célhoz. Végeredményben min­den arra való, hogy a Krisztusról szóló üzenet hirdettessék. — A világban mutatkozó fenyegető jelenségekkel szemben ismételten hangsúlyozták, hogy a fiatal keresztyéneknek s velők együtt a misszionáriusoknak készen kell lenniök arra is, hogy az evangéliomért elviseljék ellenséges ha­talmak nyomását. Sőt éppen ezzel a bizonyság- tétellel tartozunk a világnak, hogy a szenvedé sekben való kitartással mutassuk meg az evan- géliom páratlan voltát. Mikor ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, a történelmi emlékekben gazdag herrnhuti Brüder­gemeinde múltja ékesszólóan beszélt hozzánk. A misszionáriusoknak milyen nagy serege került ki ebből a kicsiny egyházból! Mekkora áldozato­kat hoztak a misszionáriusok és a gyülekezetek! A kézzelfogható eredmény látszólag sokszor nem állt arányban az erőfeszítéssel. Azonban a történelemre visszapillantva mégis azt kell mon­danunk, hogy egészen hatalmas áldás árad ki az egyházakra a legkülönbözőbb földrészeken. Fel­álltak az Angliából, Amerikából, az északi or­szágokból és a missziói mezőkről jött kiküldöt­tek és tanúsították, hogy milyen indításokat kap­tak gyülekezeteik Hermhuttól! így például a Brüdergemeinde hatása befolyásolta az angliai egyházi életet s az ottani nagy missziói társula­tok keletkezését. Mindezek a megemlékezések pedig áldozathozatalra és bizonyságtevésre ser­kentettek bennünket, mert mutatták, hogy a hit szolgálata végeredményben nem lehet kárbave- szett. óhajtjuk és reméljük, hogy ezek az erős indítások, amiket Herrnhutban kaptunk, tovább hassanak a missziókban és odakünn a munkame­zőkön is. De szívből kívánunk minden jót Herrnhut- nak is, amely bennünket oly vendégszeretettel fogadott. Augusztus 22-ike az a nap, amelyen a Brüdergemeinde megemlékezik a 200 év előtti első kiküldésről. Ezt a jubileumot hálás öröm­mel ünnepelheti. Éppen a Nemzetközi Missziói Tanács ülése világosan megmutatta: Hermhut még él és áldozatokban gazdag élete még ma is sokaknak lehet áldás. Adassék meg a gyüleke­zetnek továbbra is ez az erő! Áradjon ki belőle tovább is a hatások tömege széles e világra! Ez a mi jubileumi óhajunk. — Ev. Luth. Missionsblatt. — Lelkészbeiktatások. Gubcsó Andrásnak, a bodzás- ottlakai egyházközség újonnan megválasztott lelkészének beiktatása augusztus 28-án lesz a pusztaottlakai templom­ban. — Pass Lászlónak, a debreceni egyházközség újonan megválasztott lelkészének beiktatása szeptember 4-ikén lesz; a templomi istentisztelet keretében történő beiktatás után egyházi közgyűlés a vármegyeháza dísztermében. — Csillag Ferencnek, az ösküi gyülekezet újonnan megvá­lasztott lelkészének beiktatása augusztus 21-én volt. Ugyanakkor ment végbe Obetkó Vilmos egyházközségi felügyelő beiktatása. Az iktatást Takács Elek esperes végezte.

Next

/
Thumbnails
Contents