Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-05-15 / 18. szám

1932

EVANOEUKUSOK LAPJA

141.

megtakarítani, mit jelentene ez az összeg két részre osztva két diakonissza intézet támogatására. Az a kérdés, megvalósít ha tó-e e terv. He megmozdulna az egész evangélikus társadalmunk és mint valamikor kultúrintézményeinket nagylelkű mecénások adományai tartották fenn, úgy most ezen behnissziói intézeteinket is az evangélikus társadalom áldozatkészsége felvirágoztathatná. Az evangélikus áldozatkészség még a nyomorúság mai nehéz napjaiban sem merült ki. A napokban egy mosónő jelent meg hivatalomban, aki egy pengő adományt hozott azon megjegyzéssel, hogy ezt a most szerzett napszámából adja. Ma egy özvegyasszony, — nyugdíjas vasutas özvegye — azon megokolással, hogy neki elég a havi 40 pengő nyugdíj, egész vagyonát, egy fél házat, három hold földjét és összes ingóságait a békéscsabai Bethánia diakonissza anyaháznak adományozta. Népünk mélységes hite, áldozatkészségé az a forrás, amelyből egyházunk átszervezéséhez szükséges erőt merítenünk kell. Ebből az erőforrásból remélhetjük meríteni azt a megújhodást, amely egyházunkat az elkövetkezendő nehéz időkben meg £ogja védelmezni. Azt hiszem, hogy el fog jönni az idő, mikor az evangélikus szeretetmunka jelentőségéről nem fog kelleni beszélni, annak fontosságát érvekkel alátámasztani, hanem annak áldásos hatása minden evangélikus előtt nyilvánvalóvá lesz.

Dr. Szeberényi Gusztáv.

Hogyan taiitnk evanélimt ?

(Wie lehren wir Evangelium?)

(Folytatás.)

A belső látás biztosítása kedvéért nekünk is fel kell majd egyszer áldoznunk a skrupulusainkat, melyek a tanítási anyagközlés, a szöveg nyelvezete és a szöveg számonkérése tekintetében széltében-hosszában uralkodnak és amelyek egyenesen megakadályozzák a vallásos lelkek kibontakozását. A bibliatörténetet először szószerint elmondani, aztán részletekben tárgyalni, magvarázni, ez sehogysem felel meg a vallásos <Mct természetének. A legközvetlenebb mesél és hangján belevezetjük a gyermeket a bibliai történésbe, hogy a gyermek ott érezze magát Jákob kütjánál Sikár előtt, a tolongó csőcselék között a Golgota felé menő úton stb. Ha aztán a Hatásban előáll az érdeklődés és az érdeklődés élesíti és mélyíti a szemet , akkor nem lesz elvont semmiféle tárgya a vallásoktatásnak. Még a káté szavai is észrevétlenül meghíznak kövér fogalmakká, érzésekké és elszánásokká. Enek- versek, bibliai mondások gyöngyökként kezdenek fényleni. Az az ellenvetés, hogy nem érünk rá sokat részletezni, színezni, a mai viszonyok között érthető. De ha e téren az akadályokat el nem hárítjuk az életteljes vallásoktatás elől, item is várhatunk igazán

viruló egyházi életet. Hégi nyelvezettel kockáztatni az Ország dolgainak közvetlen meglátását — valósággal bűn. Történetek elmondására szószerinti szövegtanulást követelni, — hozzá még egyesek ízlése szerint fogalmazott szövegeket, — ez merénylet és lélekgyil- kolás. Néma gyermek is lehet hívő, holott szólni sem tuoT *A keresztyén hit számára a Krisztus szemlélete, az 0 lényének és szellemi fenségének a képe az, amiből a hit táplálkozik. A hit maga lélekben való látás.« Hogyan kerül ide a szövegelemzés problémája, hiszen az a nyelvtan és fogalmazás körébe tartozik. Ismertem egy diákot, ki a főgimnáziumban hittanból jelest kapott és aki ugyanazzal a kézzel, mellyel a hittan magolásakor a könyvéi fogta, ugyanazzal a saját apját arcul öklözte. — Nyilvánvaló, hogy elemzésből, azaz olvasásból, fogalmazásból, vágj* mondjuk magyarból jelest érdemelt, de hittanból! — talán jelest mégsem érdemelt.

Az értékelési fokozatban többek között az a feladata a hitoktatásnak, hogy az evangélium és annak javai iránt folyton új és új értékelésekre segíti a növendékeket. Van individuális és szociális értékelés. Fontos az értékelésnél a vallásos javakat az érzelemvilág lényeivel asszociálnunk.

A lelkiismereti elmélyítésnél 1. értékösszehasonlításokat kell végeztetni, 2. a hitélet javainak visszautasításából eredő következményekre utalunk. Az örökkévalóság komoly mivoltával kell a felelősségérzetet felkelteni és éleszteni. 3. Az értünk kínhalált halt és feltámadott Krisztus képét a növendékek szívében megdicsőítjük.

Az Isten komolyságától és kegyelmétől megragadott ember az életével lekötelezve érzi magát Istennek, tehát arra vár, hogy Isten szolgálatára felhívást kapjon. Pfennigsdorf 5. tanítási fokozata e felhívást és a növendékeknek a szolgálatra és cselekvésre való rásegítését tartalmazza. A növendékek cselekedtetésének módjaival a szerző több helyen foglalkozik könyvében. A tanításnak vagy Istenhez felemelő imádság vagy valamely életalakító cselekedet a befejezése. A templomi áhítat, az iskolai és családi áhitat. temetés, előadások, gyűjtések, szolgálat a családban, szolgálat a társaságban, betegek, elhagyottak felkeresése, ápolása, mind ezek olyan életműködései a vallásos életnek, ahol cselekvési alkalmak kínálkoznak. A kül- és bclmisszió, a gyámintézet a fejlettebb gyermekeknek működési terei, ahol szintén tudatossá lesz az evangélium ereje, a gyermekek személyes életéi döntően befolyásoló hatalomként.

Az ifjúkor tettvágyát minél többoldalú vonatkozásba kell hozni a gyülekezettel«, ez egyik főtörekvésünk. Hz eredményezi azt,