Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-04-17 / 15. szám

1932. EVANOELIKUSOK LAPJA 119,, szóljunk az eperjesi, a pozsonyi vértörvényszékek bor­zalmaihoz s a protestáns gályarabokon elkövetett em­bertelen kegyetlenségekhez? Emlitsük-e az 1731. már­cius 31-én megjelent Carolina Resolutiot, mely egy fél évszázadnál tovább tartotta rabságban a magyar protestánsokat. A tények ellen hiába küzd gyűlölet és ármány. A magyar reformáció borzalmainak a felsorakoztatá­sával hiába fenyegetőzik bárki, senki sem lehet any- nyira naiv, hogy a törvények és törvénytelen intéz­kedések egész sorával elnyomott protestantizmus el­követett borzalmait elhigyje. A »Magyar Kultúra« név is bitorlás. Hisz magyar vagyok én is és velem együtt 2' * millió protestáns, sőt vannak más hiten levő magyarok is. kik a maguk kultúráját egy pillanatig sem azonosítják a Magyar Kultúra kultúrájával. Tehát már a homlokán viselt cim is füllentés. De még az is bitorlás lenne, ha u Katholikus Kultúra nevet venné fel. Mert a magyar katholikus egyház igaz hitet élő s Krisztus szeretetét szivükben hordozó fiai azt a vallási türelmetlenséget, sőt gyűlöletet nem ismerik, amit a Magyar Kultúra lehel magából. A magyar katholikusok kultúrája nem azonos a Magyar Kultúra kultúrájával. Tehát mi lenne legméltóbb neve? Jezsuita Kultúra. E név a lénye­get takarná. E név alatt azonban nem mer megje­lenni, mert e név rossz fémjelzés volna számára, mindenki idegenkedve fordulna el tőle. hanem kalóz­hajó módjára idegen lobogót használ és igv csalja tőrbe a gyanútlan olvasót. Kéri János Hogyan tanítunk evangéliumot ? (Wie lehren wir Evangelium ?) (Folytatás.) Nem volna jó, ha az éreti buzuszemek akármilyen körülmények között kihajtaná­nak. Mi lenne akkor a gabona rakományok­kal a hajók fenekén és a raktárakban?! — Nem volna jó, ha a lélek ereje alkalmatlan körülmények között, a kárhozat irányában, az Isten ellen úgy léphetne fel. ahogyan Is­ten mellett csodákat is művelhet. A léíek ere­jét semmiféle pjatiletka soha nem fogja ha­talmának a szolgálatába állítani. Sót a lé­lek inkább működésbe sem lép, inkább fel sem ébred, ha nem érzi, hogy az Ur dicsősé­gében fényeskedhetik. A lélek nélküli élet önmagát emészti fel négy nemzedékben, mert nem is vehet lelket, az istenfélő élet ezer nemzedékig virul, mert vesz lelket. Az em- bertömegek látva látnak és nem ismernek, hallva hallanak és nem értenek. A hit nem tömegjelenség, csakis egy személy és Isten között fennálló viszony. A lélek az egyes em­berben szunnyad, vár, amint a buzaszem csi­rája szunnyad és vár a viruláshoz alkalmas körülményekre. A lélek az egyes ember lé­nyének a legfenekén mintha pikkelyforma szelepekkel le volna zárva. Ahol pedig a szél fű, otl a pikkely^clcpek meglazulnak, az él­tető meleg-, eső- es levegőtől a lélek utat ta­lál és élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. A gyermekiélek vallásossá nevelése ab­ból áll. hogy a gyermeket olyan körülmé­nyek közé vezetjük, ahol a lélekbimbó kifa­kadhat. virágozhatik és gyümölcsöt terem­het. Nem is kell ügy fogalmaznom, hogy val­lásos körülmények közé kell vezetni, hogy a gyermek vallásos lehessen. Nem, mert a lélek máshol ki sem bontakozik, csak iste­nes életben. Itégi tapasztalat ez. Egyházunk ama nemzedéke, mely most a nyomorgaIta­tások közepette is hii, a lélek erejét úgy nyerte el. hogy az iskolában szerzett vallási ismereteket és érzéseket az akkori családi életben átélte. A gyülekezeti élei |>edig ha nein építette is. de legalább nem rombolta az ifjúság lélektemplomát. Pfennigsdor! ez új nemzedéket evangé­liumi életkörülményekbe vezeti bele. Egy- egy tanítással is nem tananyagot akar a gyermekfejbe elraktározni, hanem a gyer­mek egész életéi befolyásoló és irányító él­ményben akarja a gyermekeiket részesíteni. Amit a tanító a tanításban nyújt, ismeret ugyan de a gyermekre nézve a tananyag nem ismereti mivoltánál fogva fontos, mert minden tanítás épp úgy érinti a gyermeket, ahogyan érinti az. mikor az édesapja ezt mondja neki: kijöhetsz velem vasárnap dél­után nagyanyádhoz a tagra, aztán elhozha­tod a kis nyulat. Ebben a felhívásban benne van ismeret, érzelem, akarat, képzelet, cse­lekvés, szóval a teljes élet. (Folyt, kőv.) HÍREK. Halálozás. Scherer M. G. G., az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyháznak 1918-ban történt meg­alakulása óta titkára, március 9-én New-Yorkban meghalt. Scherer mint hivatalos kiküldött résztvett a stockholmi és a lausannei konferenciákon. Több amerikai lutheránus egyesületnek volt az elnöke. Szeged. Március hóban született 3 gyermek, meghalt 3 egyén, házasságot kötött 2 vegyes-pár. Adományok március hóban: Gyülekezeti lapra 51 P, egyházi és iskolai célokra 406 pengő, diakonissza­szoba berendezésére 337 pengő, diakonissza fenn­tartására újabban 24-en jelentették be havi hozzá­járulásukat. Az évi hözciyiilés új adókulcsot foga­dott el, amelyben legkisebb adó 1 P (30—50 P havi jövedelem után), a legnagyobb 500 pengő (1600 pengő havi jövedelem után). Múlt évi bevétel 34.227.60 P. kiadás 33.860.04 P. A költségvetés szükséglete 22.297.56 P, fedezete 20.057.56 P. Adósság 30.465 P (az iskolaépítés következtében). — A lelkészt, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents