Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-04-17 / 15. szám
114, ______________________EVANQEUKUSOK LAPJA___________________________1932. t örvény ilyen lelket kíván. Ahol ez a lélek nincs a szívben, ott megmarad a bűn, a kedvetlenség és az ellenségeskedés a törvény iránt, amely pedig jó, igaz és szent. Szokd tehát meg azt a beszédet, hogy egészen más valami a törvény cselekedeit tenni, mint a törvényt betölteni. A törvény cselekedete mindaz, amit az ember szabad akaratából és saját erőiből a törvényt illetően lesz vagy tehet. Minthogy azonban az ilyen cselekedetek mögött és mellett a szívben megmarad a törvénnyel szemben a kedvetlenség és a kényszer, azért mindezek kárbaveszett és hiábavaló cselekedetek. Erre érti Szent Pál 3, 20, ahol így szól. A törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg Isten előtt. Ebből látod, hogy a vitatkozók és szólisták (tudósok) félrevezetnek mikor azt tanítják, hogy cselekedetekkel készítsük magunkat a kegyelemre. Miként tudná magát cselekedetekkel a jóra elkészíteni az, aki egyetlen jócselekedetet sem csinál anélkül, hogy a szívében kedvetlenség és berzenkedés ne volna? Hogyan gyönyörködjék az Isten olyan cselekedetben, amely kedvetlen vagy makrancos szívből származik? Ellenben a törvényt betölteni annyi, mint a törvény cselekedeteit kedvvel és szeretettel csinálni, és szabadon, a törvény kényszere nélkül istenesen és helyesen élni, mintha se törvény se büntetés nem volna. A szabadon cselekvő szeretetnek ezt a hajlamát pedig a Szentlélek oltja a szívbe, ahogyan 5, 5 mondja. A Szentlélek pedig nem másként, hanem csak a Jézus Krisztusba vetett hitben, hittel és hit által adatik, ahogyan az előszavában mondja. Viszont a hit nem támad másként, hanem csakis az Isten igéje vagy az evangéliom által, amely Krisztust prédikálja, hogy Ő Isten Fia és ember, érettünk meghalt és feltámadott, miként 3. 25; 4, 25; 10, 9 szól. Innen van, hogy egyedül a hit tesz igazzá és tölti be a törvényt. Mert a hit hozza a Szentleiket Krisztus érdeméből. A Szentlélek [vedig felszabadítja a szívet, amely azután kedveli azt, amit a törvény megkövetel. Ilyenformán tehát a jócselekedetek magából a hitből fakadnak. így érti Pál 3. 31, miután a törvény cselekedeteit elvetette, ami úgy hangzik, mintha a hit által meg akarná szüntetni a törvényt. Távol legyen! (így szól), mi a törvényt megerősítjük a hit által, vagyis mi a törvényt betöltjük a hit által. Bűnnek nevezi a Szentírás nemcsak a külső testi cselekedetet, hanem mindazt a dolgot, ami vele együttjár és a külső cselekedetre indít, t. i. a szív mélyét minden erőivel, úgyhogy az a kifejezés: »bűnt cselekedni < azt jelenti, mikor az ember egészen beleesik vagy belekerül a bűnbe. Mert a bűnnek semmi külső cselekedete nem történik anélkül, hogy az ember egészen, testestől- lel késtől bele ne kerülne. S a Szentírás főleg a szívbe s minden bűnnek gyökerére és kútfejére néz, ami nem más, mint a hitetlenség a szív mélyén. Tehát ahogyan egyedül a hit tesz igazzá s a hit ád lelket és kedvet a külső jócselekedetre, épenúgy egyedül a hitetlenség vétkezik s kelti fel a testet s támaszt kedvet a külső rosszcselekedetre, amint ez Ádámmal és Évával történi a Paradicsomban (1 Mózes 3). Ezért nevezi Krisztus egyedül a hitetlenséget bűnnek, amikor Ján. 16, 8. 9 azt mondja: A Szentlélek megfeddi a világot bűn tekintetében, hogy nem hisznek énben- nem. Ugyancsak ezért, mielőtt a jó vagy gonosz cselekedetek, mint jó vagy romlott gyümölcsök létrejönnének, megelőzőleg a szívben kell legyen hit vagy hitetlenség, mint minden bűnnek gyökere, nedve és lóereje, amit azért a Szentírás a kigyó fejének és a régi sárkány fejének is nevez, melyet az asszony magva, Krisztus, kell hogy eltaposson, ahogyan Ádámnak megigértetett, 1 Mózes 3, 15. (Folytatjuk.) A reverzális és az ifjúság Egész bizonyosan nagy örömmel olvasták lelkészeink a lap hasábjain megjelent cikkeket és hozzászólásokat a reverzális kérdéséről. Ha ennek a kérdésnek a felvetése sem tudta volna felkelteni az érdeklődést s egy kicsit megszurkálni a lelkiismereteket, akkor már csak a hivatalos komünikét kellene várnunk egyházunk életképtelenségéről. De hála Isten nem így van, legalább is a jelek nem erre mutatnak. Én nem akarom a vitát tovább folytatni, hanem csak egy dologra akarok rámutatni, amely orvosság lehet erre az egyházunk számára kínosan égő sebre. Hallottunk már több megoldási tervezetet. Mindegyikben van igazság. Kell fegyelem a gyülekezetekben. Az első keresztyén gyülekezetekben, bár az egymáshoz tartozan- dóság érzése nagy volt, mégis azt lehet mondani a fegyelem is nagyon erős volt. Akik tehát a fegyelem ellen tiltakoznak az Ige tanításával nem egyező tényt akarnak szentesíteni. De a fegyelem mellett ott van az első gyülekezetekben a hitéletnek a csudálatos mélysége. Fegyelemnek csak ebben az esetben lehet meg a kívánt eredménye. De csupán a fegyelem nem hozhatja meg azt az eredményt a reverzális ellen. Ennek csak egy orvossága van, az, ha ifjaink, leányaink maguk nem akarnak és nem tudnak reverzá- list adni. Lehet-e azon csudálkozni, ha a
