Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-01-03 / 1. szám

2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932 nek egyik oldala fog megpróbáltatni a legdön­tőbb és legmesszehatóbb módon. És hogy a vi­lág hogyan kerül ki ebből a válságból, az nagy­részt attól függ, hogy mennyire lesz mindenütt vezetőszerepe annak a keresztyén egyháznak, amely megtalálta a megújulás útját a maga szá­mára. így hát arra kérjük keresztyén testvéreinket, hogy mindenütt, nyilvánosan és titkosan, imád­kozzanak az 1932. esztendő első teljes hetében az Egyház és a világ megújulásáért; hogy gon­dolják végig, mit jelent a megújulás a maguk számára és a nagy keresztyén közösség ama tagja számára, melyhez tartoznak, belső életükben és a világhoz való viszonyukban egyaránt. Azután, amint előre vezető út lépésről-lépésre megvilá­gosodik, menjenek át bátran az imádkozásból a cselekvésre, mivel a megújulás csak így követ- kezhetik el. A keresztyén imádkozás mindig elő­készület a keresztyén cselekvésre. És ennek a cselekvésnek hány külön-külön útját foglalja magába a megújulás útja. Ha az elmúlt években imádságainkat csalódás követte, nem azért volt-e, mert vonakodtunk, hogy mi magunk kezdjük el reájuk a válaszadást? ,,Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát csele­kedvén, elnyerjétek az Ígéretet.“ (Zsid. 10:36.) A megújulás éve ílyképen nemcsak az imád ságnak, hanem a vállalkozó szellemű tevékeny­ségnek az éve is lesz. És meghallgatott imádsá­gaink eredményei közt olyanok is lehetnek, ame­lyék közülünk egyeseket megdöbbentenek, sőt aggodalomba ejtenek majd. Ez az Istennel való együttműködés fizetsége. ,,Mert nem az én gon­dolataim a ti gondolataitok és nem a ti útaitók az én útaim, így szól az Ür.“ (Ézs. 55: 8) Olyan dolgok, amelyeket ma elvek gyanánt becsülünk, a megújulás folyamán lehetséges hogy előítéle­tekké fognak lefokoztatni. Krisztus szelleme az újszövetségben, ez a mi változhatatlan mértékünk és a keresztyén meg­újulás előfeltétele az, hogy újonnan elmélyüljünk az ő szellemébe és' szándékaiba, a folyton vál­tozó emberi tapasztalás által adott minden új világosságra fogékony szemekkel. És megvan az ígéretünk az Ő Leikéről, hogy az ,,az Övéből vesz és megjelenti nékiink“ (Ján. 16: 15.), ha csak­ugyan vágyunk rá, hogy az ő szemeivel lássunk. Mindössze arra az ihletett bátorságra van szük­ség, hogy kimenjünk, nem tudván, hova megyünk (Zsid. 11:8.). A múlt minden nagy előre irányuló mozgal­mában egyes egyének voltak a döntő tényezők, a maguk köré gyűjtött kis csoportokkal együtt. Hi­hetőleg így lesz ez a mi napjainkban is. A lelki haladás egysége mindig az egyén. Világ-megúju­lás úgy jön el, ha egyének elfogadják az isteni megújítást és ihletett emberek bátorságával cse- lekesznek. Legyünk a reménységgel vegyes ve­szedelmeknek ezekben a napjaiban ,,ne a meg­hátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.“ (Zsid. 10: 39.) És az Egyetemes Imahét, melyre most felhívunk ben­neteket, legyen mindenütt a praeludiuma olyan keresztyén tevékenységnek, amely nyilvánvalóvá teszi a bennünk való jelenlétét annak, aki ,,min­dent újjá tesz“ (Jel. 21: 5.). Testvéri szeretettel a Krisztus Evangéliumá­nak Közösségében (aláírva a világ összes protes­táns egyházainak és missziói társulatainak veze­tőemberei) . Szocializál us és kereszténység. Szeder Ferenc, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt titkára azt gondolom nemcsak ne­kem, de más lelkészi hivataloknak is megküldte a párt agrárprogrammjának ,,Mit akarunk?“ cí­men megjelent magyarázatát. A 2 ív terjedelmű fűzet megérdemli, hogy elolvassák mindazok, akik a magyar falu életében vezetőszerepre van­nak hivatva. Mert, ha a jelek nem csalnak, s a falusi nép a gazdasági nyomás alatt a radikális politikai propagandának továbbra is ilyen ked­vező talaja lesz, azoknak a gondolkodása is a szociáldemokrácia befolyása alá kerül, akikre eddig az avval ellentétes irány mint biztos támo­gatókra számíthatott. Értem az ú. n. kisgazdákat, akik egyházunknak zömét képezik. Ezek maguk sem tűdják még, hogy mitől várhatják sorsuk­nak jobbra fordulását, s ma olyan hangulatban vannak, hogy a változásoktól, akármilyen irányú legyen, rosszabbat nem várnak, sokan közülök sorsuk javulását remélik. Egy új irányú politikai és gazdasági programm tehát úgyszólván nyitott ajtókat talál a falun. Annak a programúinak vi­lágnézeti hátterével s világnézeti következmé­nyeivel nem számolnak és nem törődnek. A keresztyénség szempontjából minket ter­mészetesen közvetlenül érint a szociáldemokrata párt agrárprogrammjának ez a világnézeti hát­tere és kisugárzása. Nekünk nem csupán azt kell vizsgálnunk, hogy ez az agrárprogramm mint ilyen helyes-e vagy nem, tehát hogy annak célki­tűzéseit magunkévá tesszük-e, vagy elutasítjuk. Hanem észre kell vennünk azt is, hogy ha ezt a programmot a szociáldemokrata párt valósítja meg, akkor azzal együtt jár népünk egész gon­dolkodásának, ideológiájának, világnézetének az átalakulása. A szociáldemokrácia elsősorban vi­lágnézet és pedig teljesen materialista világnézet, amely a keresztyénség alól a talajt elmossa, ha erőszakkal nem támad is ellene. A világháború, miként általánosan el van ismerve és a nagy világpolitikai eseményekből látható, átalakította az európai népek uralma alatt élő ázsiai és afrikai népek gondolkodását; politikai öntudatra ébresztette őket s a nemzeti öncéluság eszméje kicsirázott, megizmosodott. Nagyon tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy egyedül a magyar nép kivétel a szabály alól. S bizonyára sok minden másként történt Volna, másként lenne, ha nem tettünk volna úgy, mintha

Next

/
Thumbnails
Contents