Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-01-03 / 1. szám
2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932 nek egyik oldala fog megpróbáltatni a legdöntőbb és legmesszehatóbb módon. És hogy a világ hogyan kerül ki ebből a válságból, az nagyrészt attól függ, hogy mennyire lesz mindenütt vezetőszerepe annak a keresztyén egyháznak, amely megtalálta a megújulás útját a maga számára. így hát arra kérjük keresztyén testvéreinket, hogy mindenütt, nyilvánosan és titkosan, imádkozzanak az 1932. esztendő első teljes hetében az Egyház és a világ megújulásáért; hogy gondolják végig, mit jelent a megújulás a maguk számára és a nagy keresztyén közösség ama tagja számára, melyhez tartoznak, belső életükben és a világhoz való viszonyukban egyaránt. Azután, amint előre vezető út lépésről-lépésre megvilágosodik, menjenek át bátran az imádkozásból a cselekvésre, mivel a megújulás csak így követ- kezhetik el. A keresztyén imádkozás mindig előkészület a keresztyén cselekvésre. És ennek a cselekvésnek hány külön-külön útját foglalja magába a megújulás útja. Ha az elmúlt években imádságainkat csalódás követte, nem azért volt-e, mert vonakodtunk, hogy mi magunk kezdjük el reájuk a válaszadást? ,,Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az Ígéretet.“ (Zsid. 10:36.) A megújulás éve ílyképen nemcsak az imád ságnak, hanem a vállalkozó szellemű tevékenységnek az éve is lesz. És meghallgatott imádságaink eredményei közt olyanok is lehetnek, amelyék közülünk egyeseket megdöbbentenek, sőt aggodalomba ejtenek majd. Ez az Istennel való együttműködés fizetsége. ,,Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok és nem a ti útaitók az én útaim, így szól az Ür.“ (Ézs. 55: 8) Olyan dolgok, amelyeket ma elvek gyanánt becsülünk, a megújulás folyamán lehetséges hogy előítéletekké fognak lefokoztatni. Krisztus szelleme az újszövetségben, ez a mi változhatatlan mértékünk és a keresztyén megújulás előfeltétele az, hogy újonnan elmélyüljünk az ő szellemébe és' szándékaiba, a folyton változó emberi tapasztalás által adott minden új világosságra fogékony szemekkel. És megvan az ígéretünk az Ő Leikéről, hogy az ,,az Övéből vesz és megjelenti nékiink“ (Ján. 16: 15.), ha csakugyan vágyunk rá, hogy az ő szemeivel lássunk. Mindössze arra az ihletett bátorságra van szükség, hogy kimenjünk, nem tudván, hova megyünk (Zsid. 11:8.). A múlt minden nagy előre irányuló mozgalmában egyes egyének voltak a döntő tényezők, a maguk köré gyűjtött kis csoportokkal együtt. Hihetőleg így lesz ez a mi napjainkban is. A lelki haladás egysége mindig az egyén. Világ-megújulás úgy jön el, ha egyének elfogadják az isteni megújítást és ihletett emberek bátorságával cse- lekesznek. Legyünk a reménységgel vegyes veszedelmeknek ezekben a napjaiban ,,ne a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.“ (Zsid. 10: 39.) És az Egyetemes Imahét, melyre most felhívunk benneteket, legyen mindenütt a praeludiuma olyan keresztyén tevékenységnek, amely nyilvánvalóvá teszi a bennünk való jelenlétét annak, aki ,,mindent újjá tesz“ (Jel. 21: 5.). Testvéri szeretettel a Krisztus Evangéliumának Közösségében (aláírva a világ összes protestáns egyházainak és missziói társulatainak vezetőemberei) . Szocializál us és kereszténység. Szeder Ferenc, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkára azt gondolom nemcsak nekem, de más lelkészi hivataloknak is megküldte a párt agrárprogrammjának ,,Mit akarunk?“ címen megjelent magyarázatát. A 2 ív terjedelmű fűzet megérdemli, hogy elolvassák mindazok, akik a magyar falu életében vezetőszerepre vannak hivatva. Mert, ha a jelek nem csalnak, s a falusi nép a gazdasági nyomás alatt a radikális politikai propagandának továbbra is ilyen kedvező talaja lesz, azoknak a gondolkodása is a szociáldemokrácia befolyása alá kerül, akikre eddig az avval ellentétes irány mint biztos támogatókra számíthatott. Értem az ú. n. kisgazdákat, akik egyházunknak zömét képezik. Ezek maguk sem tűdják még, hogy mitől várhatják sorsuknak jobbra fordulását, s ma olyan hangulatban vannak, hogy a változásoktól, akármilyen irányú legyen, rosszabbat nem várnak, sokan közülök sorsuk javulását remélik. Egy új irányú politikai és gazdasági programm tehát úgyszólván nyitott ajtókat talál a falun. Annak a programúinak világnézeti hátterével s világnézeti következményeivel nem számolnak és nem törődnek. A keresztyénség szempontjából minket természetesen közvetlenül érint a szociáldemokrata párt agrárprogrammjának ez a világnézeti háttere és kisugárzása. Nekünk nem csupán azt kell vizsgálnunk, hogy ez az agrárprogramm mint ilyen helyes-e vagy nem, tehát hogy annak célkitűzéseit magunkévá tesszük-e, vagy elutasítjuk. Hanem észre kell vennünk azt is, hogy ha ezt a programmot a szociáldemokrata párt valósítja meg, akkor azzal együtt jár népünk egész gondolkodásának, ideológiájának, világnézetének az átalakulása. A szociáldemokrácia elsősorban világnézet és pedig teljesen materialista világnézet, amely a keresztyénség alól a talajt elmossa, ha erőszakkal nem támad is ellene. A világháború, miként általánosan el van ismerve és a nagy világpolitikai eseményekből látható, átalakította az európai népek uralma alatt élő ázsiai és afrikai népek gondolkodását; politikai öntudatra ébresztette őket s a nemzeti öncéluság eszméje kicsirázott, megizmosodott. Nagyon tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy egyedül a magyar nép kivétel a szabály alól. S bizonyára sok minden másként történt Volna, másként lenne, ha nem tettünk volna úgy, mintha