Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-03-01 / 9. szám
70 EVANGÉLIKUSOK. LAPJA 1931. istentiszteletek (keresztelés és úrvacsora), szimbolikus istentiszteletek (konfirmáció, házasságkötés megáldása, lelkész-szentelés, püspökszentelés). A teljes vasárnapi istentisztelet rendjében a hirdetések az ároni vagy apostoli áldás után következnek; nagyon helyes -az adakozásra való felhívás mint állandó elem; ezenkívül van katechizáló v. vasárnap délutáni istentisztelet és hétköznapi istentisztelet (bibliaolvasással); alkalmi istentiszteletek a lelkipásztor beiktatása, a templomszentelés, továbbá más egyházi elöljárók felesketése és beiktatása, A keresztelés rendes helye a templom, ideje rendszerint az istentisztelet végén az áldás és az utolsó ének közt, lehetően a szülök és a keresztszülők jelenlétében. Az egyházkelést pótolja, ha az anya gyermeke keresztelésekor megjelenik Isten előtt hálaadásra. Keresztelési formula a nem revideált Károli-formula. Keresztszülők csak keresztyének lehetnek. Van még beteg kisded keresztelése és felnőttek keresztelése. Az Úrvacsorát a templomban legalább hatszor évente a gyülekezet jelenlétében és részvételével kiosztani; mindig bűnbánati hét előzi meg; templomon kívül is kiszolgáltatható pld. betegeknek, foglyoknak és halálra ítélteknek; a kenyér és a pohár felmutatása hálaadással szokásban van; az urvacsorai bort külön kelyhekben is ki lehet szolgáltatni; legvégül a lelkipásztor veszi a szent jegyeket. Házasságkötésnél, ha az egyik jegyes nem ref. val- lásu, a lelkész törekedjék elérni, hogy áttérjen; a rever- zálisadás kérdését elmulasztani nem szabad. Temetési szertartás lelkész nélkül, nem végezhető; a szertartás háromféle: prédikációs, orációs és lekciós; a temetési szertartás a temetőben ér véget; az ú. n, búcsúztató tilos. A temetés Istentől rendelt alkalom az evangéliom hirdetésére, Krisztusba és az örök életbe vetett hitünk megvallására. Az istentisztelet bibliai és hitvallási alkotó részei: a tízparancsolat, a Miatyánk, a feltámadás hirdetése (1 Kor. 15), a keresztség és az úrvacsora keresztelési igéi, apostoli köszöntések és az apostoli hitvallás, továbbá a Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté tanításai a szentségekről. A példatárban (III. rész) a homiliás istentiszteletekre nincsenek, de sákramentomos és a szimbolikus istentiszteletekre vannak részletesen, beszéddel, kidolgozott példák; házi istentiszteletekre is. — Az imádságokat tartalmazó IV. részben hétköznapi (reggeli és estéli), bűnbánati hétre való és vasárnapi imádságok vannak, végül alkalmi imádságok. A vasárnapi imádságok igehirdetés előttiek és utániak, továbbá ünnepnapiak; vannak ádventi imádságok, de böjti időszak nincs; ünnepek: karácsony, óév, újév, virágvasárnapi nagypéntek, husvét, áldozó csütörtök, pünkösd, reformáció; vizkereszt és Szentháromság vas, nincs. Különösen itt, a IV. részben, az imáknál, tapasztaljuk nagy hátrányát annak, hogy a reformátusok liturgiája nem ismeri az egyházi esztendőt; itt lett volna a helye annak, hogy a mű felölelje az egyház gazdag liturgiái ima-kincseit, ha már a „sákramentomos istentiszteleteknél“ vonakodna is attól. A liturgikus imáknál ápolhatta volna az egy, közönséges keresztyén anyaszentegyház lelki közösségét. Általában azt mondhatjuk, hogy a vasárnapi és ünnepnapi imádságok nem szoros értelemben vett liturgikus imádságok. -Ezen a téren a református egyház istentisztelete remélhetőleg még liturgikus irányban tovább fog fejlődni. Az V. rész a különböző istentiszteletek sorrendjét, programmját adja. A VI. rész a Lectionarium (bibliaolvasásra kiszemelt bibliai részek) és Textuárium (az igehirdetés alapigéjéül használható textusok). A bevezetés kiemeli, hogy itt nem valami ref. perikopa-rendszer megalkotásáról van szó, a lelkipásztor ennek a résznek használatában szabad. A homiliás istentiszteletekre ajánlott textusok közül 32 ótestámentomi, 117 újtestámentomi textus, A perikopa-rendszerröl nem akarok vitatkozásba elegyedni; de mégis megjegyzek annyit, hogy az evangélikus egyházakban használatos perikopa-rendsze- rek (epistola, evangéliom, ótestámentom), amelyek mellett egy-egy év szabadon választható textusok alapján mehet, hozzávéve az ádventi és böjti időszakok hétköznapi igehirdetését s a katechizációs istentiszteleteket, nem hiszem, hogy bármelyik igehirdetőnket is igehirdetői szabadságában nagyobb mértékben korlátozzák, mint amennyit megkíván egyrészt az igehirdetésnek az egyház részéről meglevő és tiszteletben tartandó szabályozási joga, másfelől az a fontos érdek, hogy az igehirdető ne egyéni hajlandósága vagy részrehajlása szerint válogassa ki azokat a részeket, amelyekről legjobban tud vagy szeret prédikálni. Kritikai észrevételeim nem a nagyjelentőségű munka református egyházi szempontból elbírálandó nagy értékét akarják csorbítani, hanem csupán rá akartam mutatni arra, hogy az Istentiszteleti Rendtartás összeállításéban milyen 'nehézségeket és hiányokat okoz a keresztyén liturgia egyes lényeges alkotó részeinek elmellőzése. Egyébként szívből kívánom, hogy a magyar református egyházon ez a mű legyen áldás! HÍREK. Bibliaolvasóknak. A Szentlélek gyümölcse. Gál. 5, 22. szerint. 3. Békesség. — Márc. 2., hétfő: Békesség a kiengesztelés alapján. Róm. 5, 1. 2.; És. 53, 1—8. — Márc. 3., kedd: Az istentelenek nyughatatlansága. És, 57, 11— 21. — Márc. 4., szerda: Jézus hagyatéka a békesség. Ján. 14, 23—31. — Márc. 5., csütörtök: Hogyan lelt békességet egy bűnös nő. Luk. 7, 36—50. — Márc, 6., péntek: A békesség erős vár. Fii. 4, 5—13. — Márc. 7., szombat: Békesség a nyomorúságban. Ján. 16, 25—33. — Márc. 8., vasárnap: Törekedjünk békességre! Róm. 14, 16—23. — Böjt 3. vasárnapja (Oculi) Ep. Efézus 5, 1—9: Intés szent életre; evang. Luk, 11, 14—28: Jézus néma ördögöt űz ki. — Emlékeztető: 1674. márc, 5: Evang. lelkészek megidéztetése a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé. — 1831. márc. 6: Bodelschwingh Frigyes született. — 1804. márc. 7: Britt és külföldi Bibliatársulat megalapítása. Lelkészi jubileum. Perl János keszőhidegkuli lelkész most ünnepelte meg lelkészi működésének 25 éves jubileumát, Keszőhidegkut anya- és Belecska leányegyházközségek díszközgyűlés keretében ünnepelték lelkipásztorukat, akit elsőnek Mechwarth Ernő gyülekezeti felügyelő, kormányfőtanácsos üdvözölt.