Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-02-22 / 8. szám

62. evangélikusok lapja 1931.

Jézus — az ugyanaz !

Zsidók 13, 8.

Christanandának a Missziói Egyesület 1930 julius ltí-án Budapesten a Régi képviselőházban rendezett vallásos estélyén tartott előadása nyomán.

Pál ezen szavakban mélységes lelki tapasztalatáról ad számot. »Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.« Nem mond egyebet. Nem tér ki Jézus életének részeleteire. Az örökkévalóság szempontjából semmi sem fontosabb, mint az, hogy Jézus folyton ugyanaz. Nem behunyt szemű ember mondja ezt. Pál bőven beletekintett az emberi bölcseségbe is. Nem talált nagyobbat Jézus Krisztusnál, azért ezzel a bizonyságtételével bejárja az egész világot. Nemcsak minden nép, de minden idők számára is hirdeti a Krisztust. Ez szent kényszer. A Krisztus nélküli világot felakarja emelni Krisztushoz Krisztus által. Hogy ezt megérthessük, teljes figyelmünket egyéni életünk s az egész világ legnagyobb szükség- hűére kell összpontosítani.

Minden ezen fordul meg: felismerjük-e, hogy legnagyobb szükségleteinket csak Jézus elégítheti ki. A Krisztust nem ismerő világ azt kérdi: »Honnét tudjátok, hogy Jézus a legnagyobb szükségletek kielégítője? Erre a kérdésre felelni kell. Felelni azonban csak az jogosult, akinek tapasztalatai vannak. Pál tapasztalta, hogy Jézus élő valóság. Legyen áldott az Isten, hogy ma is tapasztalhatjuk, hogy Jézus élő valóság, hogy Jézus az igazság .Három hely kínál erre alkalmat: a természet világa, a biblia, s a személyes tapasztalat.

Ha egy gyermektől azt kérdeznénk, van-e szive, tüdeje, — csodálkoznék. A hívőnek ép ilyen bizonyossága van arról, hogy az élet Krisztus. Minden lélek, amelyiknek nincs kapcsolata Krisztussal, halott. Ha a szántóföldbe nem jut mag, holt terület marad. Élet csak Krisztustól jön. Ezt sok küzdelem közt tapasztalja meg az ember, de ezek felséges küzdelmek. A sátán tudja, hogy lehetséges számunkra Krisztus dicsőséges megtapasztalása, azért meg akarja ezt akadályozni. Nemcsak Jézus Krisztus, de a Sátán is ugyanaz. Minden reggel láthatjuk a világosságot. Nem csodálatos, hogy a naprendszer ma is ugyanaz, mint Jézus korában. A természetben is minden megy a maga útján. Ott is mindenfelé egyetemes igazságok érvényesülését látjuk. Az ember ma sem a kezén jár, nem a szemével hall s nem a fülével lát. Az okozatok vonalán a kép változatlan, az okok síkjában is a változatlanság kell hogy uralkodjék. Még a természetben is vannak végérvényes igazságok.

A biblia feltárja, hogy Istennek milyen volt a bűnös emberiséggel szemben a megigazító munkája. India messze esik Magyar- országtól, de ugyanaz a napunk van s a napról ugyanazon tapasztalatokat tesszük, így van a benső világban is. Az életnélküli mag sem itt, sem ott nem plántál életet. Aki Istenhez el akar jutni Krisztus nélkül az sem Indiában, sem Magyarországon nem ér célt. Itt is, ott is csak Jézus Krisztus elégítheti ki a lélek égető nagy szükségleteit. Ennek felismerésére jutottam el 12 éves koromban. Isten kegyelme volt ez. Ugyanazt a Jézus Krisztust ismertem meg, akiről Pál szól s akiért közületek is soknak ég a szíve. Amikor a Himalájában jártam, az a tapasztalat izmosult meg bennem, hogy az Ur Jézus erő és hatalom az én életemben a Sátán és szenvedés ellen. Ez nem csupán az én érzésem és vélekedésem volt. Nem is én termeltem ki. Tudjuk, hogy a villanyt nem a gépek csinálják, azok csak a meglevő erőket felfogják. Sokan Isten elrejtőző természetéről panaszkodnak. Igen, Isten a maga trónján számunkra megközelíthetetlen, de ereje egyéni életünkben a kellő mértékben megtapasztalható. Sok azt gondolja: »Mit ér, hogy egyéni életünkben Krisztus megtapasztalható, ha a világ képe attól nem változik meg.« Ám ha rajtunk ö segíthet, akkor a világ számára is segítség Ő. Csak kell, hogy szívem laboratóriumában dolgozzam ebben az irányban. Az élet legkülönbözőbb eseteiben ugyanazt a Krisztust kell megtapasztalnunk.

Az apostolok is csupán ezen alapon tehettek bizonyságot. Kitalálni ők se találhattak ki Isten felől semmit. »Nyertek Szentjeiket és lesztek nekem bizonyságaim.« Ezt a tapasztalatot mindenki megteheti. Ha ezt a tapasztalatot megtettem, akkor hirdethetem Krisztust én is a világnak. Hirdetem először a magam lelke Jeruzsálemjének, azután megyek Júdeába a legközelebbi hoz- zámtartozóimhoz, majd Samáriába és végül minden népekhez. Ha ez a tapasztalat ben nem felfejlődhetik, akkor az átformálja lényemet. A lényem lesz bizonyságtétel a világ számára. Életem Jézusban van s rajta kívül már nem is találok életet. A gyermek megsajnálja a halat, hogy nem szívhat levegőt és kiveszi a vízből. Mit tesz ezzel? Halálra Ítéli a halat. Ugyanez az eset a lélekkel is. Jézuson kívül halál vár reá. Az okszi- gén Jézus jelenléte. Elszakadni Krisztustól. — ez széndiokszid a lélek számára. Ez a széndiokszid magyarázza meg a világ minden nyomorúságát. Más segítség nincs, csak az, hogy mindig Jézusban legyek. Karomat is addig használhatom, amíg váílcson- tomban van. Ha kificamodik, teher lesz az, amivel terheket szoktam hordozni. Miért