Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-01-04 / 1. szám

6.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1931.

kérdés mint kérdés érdekli csupán. Persze vannak Barthnak nagyon értékes és jnegszívlelendő gondolatai is. Általában azonban nekem az az érzésem, hogy az ilyen, gondolatokkal tornászó, theológia gyökerében véve a dekadenciának, az összeomlásnak a körébe tartozik, jelentősége gyorsan tovatűnik. Aki járatos a keresztyén theológia gondolattartalmábaa és ismeri annak műszavait, problémáit, s hajlandó arra, hogy kiválasztott vesszőparipákra ülve önmagát agyonhajszolja, s mindezen felül még úgy tud írni, hogy nehezen érthető s amellett mégis poéntirozott és hullaszagu legyen, az nagyjában hamarosan összetákolhat egy-egy ilyen gondolat-rendszert, amelybe még esetleg néhány lesújtó kritikát és az új környezetben meglepően csillogó régi igazságot spékel. Barth komolyan vesz sok olyan keresztyén vallásos igazságot, amit talán itt-ott elfeledtek, vagy elmellőztek, de nem hiszem, hogy azt, ami Barthnál jfy máshol, s főleg a Szentirásban, nem lehetne jobban és könnyebben megtalálni, Barth egyoldalúságai és tornászati mutatványai nélkül, akrobatái kifejtések és görögtüzes megvilágítások nélkül. Gáncs Aladár igen szépen, érthetően és élvezetes, szemlélhető nyelven ismerteti Barth gondolatait, s levonja azt, ami Baríh-tól tanulható. Azt hiszem azonban, hogy Barth nem áll olyan közel Otto-hoz, mint Gáncs Aladár gondolja. Otto divat volt. Barth egy másik divat. Egyik sem kenyér, mindegyik csak keksz.

D. Raffay Sándor: Amit az Ur üzen. II. Karácsonyi beszédek. Budapest, 1930. Scholtz Testvérek kiadása. Tizenkét beszéd az 1888—1929. esztendőkből. Kettő közülök a karácsony utáni vasárnapra, a Példabeszédek könyvéből vett textus alapján a jövendő bizonytalanságát és az isteni igazságszolgáltatást fejtegeti. A tiz karácsonyi beszéd újszövetségi igéken épül fel s a karácsonyi témakört dolgozza fel. Különösen figyelemre méltók az 1917., 1918., és 1919. évi karácsonyi beszédek, amelyeknek azon esztendők történelmi eseményei adnak színt és mélységet. Érdekes, hogy a béke éveiben a püspök még azt mondja (1910.) »mindig csak az álmok boldogítanak«, és: »De nem álom-e mindez? Legyen bár álom, óh’ csak boldogítson!« Míg a világháború után (1923.): »Rajtunk ma nem álmok, hanem csak igazságok segítenek«, amit a szükségessel kiegészít az 1927. évi beszéd alapigéje: »Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme!« A püspök a karácsonyi beszédeiben is inkább ádventi igehirdetőnek bizonyul. Ostorozza a társadalom ferdeségeit, bűneit, a felekezeti torzsalkodásokat: »Nem volt igazi világosság az egyházak egymásnak ellentmondó hitrendszere«; »a keresz- tyénség csinál magának felekezeti Krisztusokat, akiket balgatagul szembeállít egymással« (1924.) »A máj kor ismét a válogató osztályuralom kora, ez a kor ismét a protekciók kora« (1927.)

Hitvallás és Tudomány. A hittudományi kar tanárai az Ágostai Hitvallás 400 éves jubileuma alkalmából adták ki ezt a 274 oldalas kötetet, amely az Ágostai Hitvallásnak D. Dr. Prőhle Károly által latinból fordított magyar szövegén kívül a fakultás tanárainak nyolc értekezését foglalja magában. Az értekezések nagyobbára a Sopronban július havában tartott konferencián elhangzott előadások, öt értekezés az Ágostai Hitvallást tárgyalja: Prőhle K. Keresztyénség és protestantizmus az Ág. Hitv.-ban; Stráner Vilmos Az Ág. Hitv. és az evang. istentisztelet; Karner Károly Az egyház lényege az Ág. Hitv szerint; Báró Podmaniczky Pál Az Ág. Hitv. egyháza és a misszió; Payr Sándor Az Ág. Hitv. története Magyarországban címek alatt. Kovács Sándor a magyar evangélikusság földrajzát és néprajzát ismerteti; Kiss Jenő a szociális kérdést tárgyalja az Uj Szövetségben; Deák János a keresztyénségnek az Ótestamentomhoz való viszonyával foglalkozik. Igen kívánatos volna, hogy ezek az értekezések a lelkészi konferenciákon megbeszélés tárgyát képezzék, mert szükséges, hogy Hitvallásunk keresztyén igazságai a különféle összefüggésekben és különböző szempontok alapján megvilágítva és kidomborítva az igehirdetés révén átmenjenek a gyülekezetek köztudatába és hitbeli meggyőződésébe. A könyv értéke nem olyan természetű, hogy csupán a jubileum alkalmából tarthatna számot, érdeklődésre és tanulmányozásra. Igen alkalmas eszköz lehet a sokat és sokszor ferdén hangoztatott »felekezeti öntudat« ápolására. Remélem, hogy lesz alkalmam az Evangélikusok Lapjában az értekezések gondolataival foglalkoznom. A könyv ára bérmentes küldéssel 4.40 P.

HÍREK.

Mai számunkhoz postatakarékpénztári csekklapot mellékelünk. Kérjük az előfizetések megújítását és a hátralékok rendezését. Előfizetési dij egy évre 6 pengő 40 fillér.

Olvasóinknak Istentől megáldott ujesztendőt kívánok. Szerkesztő.

— Bibliaolvasóknak! Bibliai otthonok. — Január 5., hétfő: Történelmi otthon. Luk. 2, 42—52. — Jan. 6., kedd: Jószivek otthona. Luk. 10, 38—42. — Jan. 7., szerda: Bánatos otthon. Luk. 7, 11—17. — Jan. 8., csütörtök: A gyűlölet otthona. Eszter 5, 9—14. — Jan.

9., péntek: Nyájas otthon. Ruth 1, 1—18. — Jan. 10., szombat: A mennyei otthon. Ján. 14, 1—10. — Jan. 11., vasárnap: Fészekrakás. Ján. 2, 1—11.

— Tisztujitás a budai egyházközségben.

December 14., 15. és 16-án folyt le a budai egyházközség tisztujitó közgyűlése. Felügyelő Demel Aladár, a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet ügyvezetőigazgatója, másodfelügyelő Valkay Bertalan miniszteri osztálytanácsos lett.

— Hitbizományok Magyarországon. A Magyar Statisztikai Évkönyv adatai szerint a hitbizományok száma 1929. végén 59 volt, összes területük 833.000 kát. hold, szemben az 1920. év elején 1.1 millió kát holdat kitevő állománnyal. A hitbizományi birtokok túlnyomó része, összesen 620.000 kát. hold a dunántúli dombos vidéken van.