Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-12-27 / 46. szám

362. _____ _____ EVANOELÍKUSOK LÁPJA_______ I93Í. E gyetemes Luther-akadémia Sondershausenban. A mostani válságos idők egymást érő szomorú jelei között nagy örömmel és bizakodással tölthet el bennün­ket az a nagyjelentőségű vállalkozás, amelynek célja egy egyetemes Luther-akadémiának felállítása Sonders­hausenban. Az erre vonatkozó emlékiratok mostanában küldötte még alulírottnak a vállalkozás mozgató lelke Karl Stange hírneves göttingeni professzor, akit az 1925. évben Pécsett tartott theológiai konferenciáról is isme­rünk, mint egyházunknak és hazánknak egy lelkes barát­ját. Méltó dolog, hogy erről a nagy vállalkozásról az emlékirat kapcsán megemlékezzünk. Az emlékirat a jelenkor világnézeti válságának meg­döbbentően markáns rajzából indul ki. Megállapítja azt. hogy a világválság magva a lelki, a szellemi élet körében rejlik. „A belső élet körében az utolsó évtizedek során szinte ijesztő gyorsasággal haladt előre a bomlási folya­mat. Az a borzasztó veszedelem, mely bennünket fenye­get, legkiáltóbb módon abban a szervezett atheista pro­pagandában nyilatkozik meg, amely tudatosan és tervsze­rűen igyekszik kiirtani a tisztelet és a kegyelet minden érzését s ezzel aláássa minden emberi társaséletnek a végső alapjait. De kérdés, nem még veszedelmesebb-e a vagyonos és müveit köröknek minden vallástól való nagy­mérvű elidegenedése. A műveltek és a vagyonosok ma­guk hintették el annak a vetésnek a magvait, amely a kommunizmusban és bolsevizmusban felnövekedett és ha­mis felvilágosodásuk következtében saját belső életük annyira üressé vált, hogy a forradalom rohamának el- lenállani nem képesek. Azt gondolják, hogy a belső élet, mivel nem látható, kevésbbé fontos, mint a külső törté­nés és nem gondolják meg, hogy a belső élet az a funda- mentom, amelyen a külső élet felépül. De épen ez a fundamentom manapság annyira meglazult, hogy legott össze kell törnie, mihelyt kívülről valami erősebb lökés éri. Az egyetlen hatalom, amelytől a fenyegető összeom lás elhárítását méltán várhatjuk, a keresztyénség. Amint az elmúlt két évezredben újra meg újra bebizonyította roppant életerejét, úgy a jelenben is újra őt illeti a döntő szó, hiszen életereje még távolról sem merült ki, sőt egész teljessége és jelentősége szerint még csak isme­retessé sem lett. Korunknak egyik legörvendetesebb re­mény tkeltő jele az, hogy a jelenkori forradalmi eszmék­kel szemben a keresztyénség belső és szellemi fölényessé­géhez való bizodalom világosan észrevehető módon és ál­landóan növekszik. Azért nem lehet számunkra fontosabb feladat mint az, hogy a keresztyénség számára az utat szabaddá tegyük, hogy életerőit akadálytalanul kifejt­hesse s korunk beteg nemzedékét meggyógyíthassa, Az a nagy hatás, amelyet a reformáció a jelen kor világnézeti eszmélkedésére kifejt, legnagyobbrészt termé­szetesen Luther személyének fölényesen kimagasló világ- történelmi jelentőségében gyökerezik. A történelmi kuta­tás fokozott mértékben elismerte Luther páratlan világ­történelmi állását. De a reformáció keresztyénsége Luther geniális személyiségének keretén túl is alapvető jelentő­ségre jutott az újkor világnézetének a kialakulására nézve. A szellemi élet összes alakulásait a jelenkorig megmagyarázhatjuk a reformáció életszükségleteiből s azért nem alaptalan a reményünk, ha az emberiség tör­ténelmi életének jelenkori nagy feladataira nézve is döntő hatásokat várunk Luther életmunkájától.“ Ebbe a gondolatkeretbe illeszti bele az emlékirat a jelen kor ökumenikus mozgalmainak, különösen is a lutheránus világgyűlése törekvéseinek ismertetése után a Luther-akadémia tervét, Az 1909-ben alapított wernigerodei apologetikai sze­minárium, amely az újabb években rendszerint Helmstedt- ben tartotta theológiai konferenciáit, újabban mindin­kább egyetemes evangélikus jelleget öltött. Most arról van szó, hogy ez az apologetikai szeminárium feladat- és munkakörének kibővítésével, egyszersmind ökumenikus jellegének intézményes kidomboritásával egyetemes Luther-akadémiaként alakuljon újjá. Evégett természete­sen olyan elhelyezésre is van szüksége, amely erre a ki­bővítésre módot ád. Valósággal szerencsének mondható az a tény, hogy a tervezett Luther-akadémia számára a türingiai államkormánytól sikerült igen előnyös feltéte­lek mellett bérbevenni a Schwarzburg-Sondershauseni hercegek egykori sondershauseni kastélyának egyelőre egyik szárnyát 30 helyiséggel. Stange professzor szíves­ségéből 1930. szeptemberében a helmstedti konferencia folyamán nekem is Karner kollégával módomban volt a Luther-akadémiának ezen jövendő helyét megszemlélnem. A Németország közepe táján, Eisenautól és Weimártó! északra, gyönyörű vidéken, vasúti fővonalak közelében, de amellett csendesen fekvő volt hercegi székváros kasté­lyával és parkjával minden tekintetben alkalmasnak lát­szik arra, hogy az egyetemes Luther-akadémia itt nyerjen elhelyezést, A Luther-akadémia három szakosztályra oszlik. A?, első abban kreesi feladatát, hogy nyaranként egy hó­napra összegyűjtse az összes lutheránus országok, ill. egyházak érdeklődő lelkészeit, theológusait a lutheri keresztyénség tudományos megértésébe való elmélye désre. Ennek a célnak a szolgálatában fognak állani az augusztusi konferenciák. A második szakosztály az apolo­getikai szeminárium munkáját folytatja s úgy mint eddig, október hónap folyamán tartja konferenciáit. A harmadik szakosztály mindenféle munkaközösségek és közös el - mélyedésre való összejövetelek létrehozására céloz, első­sorban arra, hogy olyan fiatal bel- és külföldi tudósok akik Lutherre és a lutheri egyházra vonatkozó munka feladatokkal foglalkoznak, itt időnként egy professzor vezetése mellett egymással eszmecserét folytatva, együtt dolgozhassanak. Ezen célok eléréséhez szükséges lesz egy olyan könyvtár, amely lehető teljességgel öleli fel lassanként a Luther és a lutheri egyház tanulmányozására vonatkozó irodalmat. Tervbe van véve továbbá, ami kü­lön is figyelemre méltó, egy olyan ökumenikus múzeum, amely az egyes országos egyházak szerint külön-külön helyiségekben elrendezve foglalná magában mindazt, ami a Luther hatása alatt álló egyházi kultúra megismerésé­hez és tanulmányozásához szükséges. önkénytelenül is azt mondjuk: gyönyörű terv! De hála Istennek, most már többről, mint puszta tervről van szó. Stange rendkívüli ügybuzgalmának időközben már sikerült az ügyet annyira előbbre vinnie, hogy ha Isten is úgy akarja, a jövő év augusztusában már meg lehet tar-

Next

/
Thumbnails
Contents