Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-12-06 / 43. szám
1931. BVANQEUKUSOK LAPJA 341. Az Országos Evangélikus íanitóegyesülel közgyűlése. Az Országos Ágostai Hitvallású Evangélikus Tanítóegyesület november hó 26-án Budapesten a Tanítók Háza dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen megjelent Pesthy Pál v. igazságügyminiszter, Kapi Béla dr. püspök, Molnár Imre a minisztériumhoz berendelt tábla- bíró, Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi tanár, Rad- vánszky Aliiért báró képviseletében, Rákos Ist- vár a Tanító Szövetség elnöke, továbbá az ország minden részéből az evangélikus tanítóság nagy számban. Krug Lajos elnök nagyhatású megnyitó beszédében az evang. * tanítóságot kitartásra és ideál izmusának a kerítő kísértések elleni védelemre buzdította. Az evangélikus tanítóság szemében — úgymond — egyházszeretet és hazafi- ság nem piaci portéka, nem idénycikk, nem csereeszköz, semmiféle feltételhez nem köthető és semmiféle valutával meg nem mérhető érték. Erre a hitvalló ősök példája tanítja az evangélikus tanítóságot. Ezekre szegezi most is tekintetét és tőlük nyer erőt mostani nyomorúságának elviseléséhez. Az ősök tisztelete és a tradíciókhoz való ragaszkodás tette egyházunkat le- győzhetetlenné. E szent hagyományoknak ápolása és megőrzése legfőbb tisztünk és kötelességünk. Ennek a kultusznak építsünk oltárt egyházunkon és hazánkon rajongó szeretettel csüggő szíveinkben és ezen gyújtsuk fel jövőbe vetett hitünknek magasra fellobbanó tüzét. Ennél a tűznél melegedjenek a sötét kétségek közt vergődő és didergő lelkek is. A mi hitünk legyen acélforrás szegény, keresztre feszített, porig alázott magyar népünknek. Ez a mi példaadásunk nem jelenthet áldozatot. Hiszen az elhivatottak azon szektájához tartozunk, akik nem csinálnak üzletet az ideálokból és eszmékből, akik nem élnek azokból, hanem ha kell, meghalnak azokért. Pesthy Pál lelkes szavakban üdvözölte az evangélikus tanítóságot és hazafias munkásságának csüggedetlen folytatására kérte. Kapi Béla püspök, majd Mágócsy-Dietz Sándor szintén bátorító és biztató szavakat intéztek a közgyűlés tagjaihoz. Azután Somogyi Béla terjesztette elő nagy gonddal összeállított titkári jelentését, amely úgy tartalmi gazdagságával, mint költői szépségeivel a közgyűlés élénk tetszését váltotta ki. Grieszhaber Henrik a tanítóság helyzetét tárgyalta. Határozati javaslatában kérte, hogy a búzaár értékegységét október 1-től szállítsák le a valóságos vidéki áraknak megfelelően 21 pengőről legalább 15 pengőre és a jövő évi költség- vetésbe vegyenek fel egy olyan összeget, hogy a tanítói, lévitai és kántori javadalom egy méltányos százalék szerint elkülöníthető és államsegéllyel kiegészíthető legyen. Kühn János tartott azután igen érdekes és tanulságos előadást az egyházi énekügy fejlesztéséről, melynek kapcsán a közgyűlési kántori szakosztály létesítésének szükségét mondotta ki. Molnár Gyula dr. táblabíró tartott azután nagy hitbeli meggyőződéséről tanúskodó gyönyörű előadást a külmissziói tevékenységről és Gáncs Aladár lelkész Nitschinger János idevonatkozó határozati javaslatát olvasta fel, melyhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. A tanítóság különböző sérelmeinek és kívánságainak szóvátétele után, elnök a közgyűlést bezárta. A közgyűlési határozattal kiküldöttek, azután Emszt Sándor kultuszminiszternél kívántak tisztelegni, aki azonban betegsége miatt nem fogadhatta a deputációt. Erre Pesthy Pál vezetésével a partementben Petri Pál államtitkárnál jelent meg a evang. tanítók küldöttsége, aki előtt Krug Lajos elnök, Pesthy Pál ajánló meleg szavai után, ismertette az evangélikus tanítóság sérelmeit és kívánságait. Petri Pál államtitkár megértő, meleghangú válaszában hangoztatta, hogy ismeri a sérelmeket, de a baj oka nem az államhatalom jóindulatának hiányában, hanem a mai lehetetlen helyzetben keresendő. A kormányzat szeretettel foglalkozik a kérdéses panaszokkal és amint módjában lesz, segít a tanítóság helyzetén. Tekintsék a mostani állapotot csak átmenetinek. HÍREK. A MELE közgyűlése. Az egyetemes lelkészegyesület Paulik János nyiregyházi lelkész, kormanyfötanácsos elnöklete alatt november 26-án tartotta idei közgyűlését Budapesten, a leánykollégium dísztermében. A közgyűlést megelőző áhítatot Kovács Andor orosházi esperes, konnányfőtanácsos tartotta (Máté 16, 24.). Paulik János elnöki megnyitója rámutatott arra, hogy a mai világhelyzet kihat egyházunkra is; világnézetek csatáznak egymással s az emberiség sorsának kialakulása nagy mértékben függ attól, hogy az Egyház milyen részt vesz a küzdelemben; mélyebben bele kell nyúlni a sok más kérdésnek is sarkpontját képező szociális kérdésbe. Az evangélikus papikar erőteljesen munkálkodik, de aggodalommal tölt el a lelkészek nagyfokú elszegényedése; több szolidaritás kell a lelkészi karba, mert különben elsodor bennünket az ár. Közel hatmillió aranykorona nyugdijintézeti alaptőkénk veszett oda. Az egyházkerületek és egyházmegyék összevonása hovatovább elkerülhetetlen lesz. Szomorú jelenség, hogy a képviselőházba egyetlen protestáns lelkész sem került be az utolsó választásoknál. A theológusoknak behatóbb gyakorlati kiképzésre volna szükségük, s azért üdvös lenne a theoló- giai szeminárium felállítása. Végül az elnök a jubilánsokat üdvözölte s a halottakat kegyelettel búcsúztatta. D. Ceduly Henrik püspök megköszönte a püspöki jubileum alkalmából róla történt megemlékezést. — Kiss Samu nagybarátfalui lelkész „Az evangélikus lelkész napjainkban" a Római levél 1, 1. alapján fejtette ki, hogy
