Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-11-22 / 41. szám

324.

evangélikusok lapja

1931.

Tovább is megmaradva a papoknál, mert őróluk akarok írni, énbennem már sokszor megelevenedett az a kérdés, mit csinál a pap a hétnek hat napján keresztül? Ezt én még a prédikáció szempontjából is fontosabbnak tartom, mint magát a prédikációt. Lehetséges, hogy a prédikációjára készül. Nagyon jó, ha mindjárt az előző vasárnap elkezd dolgozni a következő vasárnapi prédikáción. De hogyan kell azt kidolgozni? Kommentárokból csupán? A textuson való elmélkedésből csupán? Ha a hét folyamán magával a lelkésszel nem történik semmi, ha a lelkészben nem mennek végbe változások, ha ő nem tesz lelki és személyes tapasztalatokat, akkor a prédikációja nem vág elevenbe. Amikor híveivel itt-ott összejön s elbeszélget velük az időjárásról, a termésről, a politikáról, »intelligensebb« körökben esetleg az irodalomról, vagy a szinházról, moziról és társadalmi eseményekről, s közben iparkodik mindenkinek a kedvében járni, senkit meg nem sérteni, nehogy elmaradjon a templomtól, a prédikációról és beálljon a papfalók közé, ilyen konvencionális nyájasságokkal nem szerezhet tapasztalatokat.! Ajánlanám a papoknak, hogy egyszer elméi-: kedjenek el azon, hogy a hat hétköznapon! mivel voltak elfoglalva, milyen gondolatok] és érzelmek töltötték el őket, mire használ-* ták fel idejüket és akkor azután tépelődje-j nek azon, hogy miért mutat fel olyan kevés- eredményt a munkájuk.

— A pap élete az önvizsgálat tükörében] nézve a legjobb ösztöke a papnak. Azt szokták mondani, hogy a papiak falai üvegből] vannak. S hogy a pap viselkedjék úgy, hogy] amit a gyülekezet az üvegfalon keresztül lát] az a gyülekezetnek épülésére legyen. Helyes.i De elsősorban maga a pap vizsgálja meg,! hogy mi történik az ő életének üvegfalain! belül.

A vasárnap tulajdonképpen a papra! nézve is szünnap kellene hogy legyen ahhoz! képest, amit dolgozik és tesz, amig hétköz-l ben a prédikációra előkészül. A papnak a| munkanapja is kellene, hogy legalább is! napi nyolc órai munkaidőt jelentsen. Hal a pap nem hiszi maga sem, hogy az ő mun-j kája olyan nagy és nehéz, hogy naponkénti nyolc órát teljesen leköt, akkor ne csodál-l kozzék, hogy a gyülekezet sem tulajdonít! valami nagy fontosságot a pap munkájának.! S viszont önmaga se csodálkozzék, hogy! munkájának értéke a saját megítélésében isi csökken s annak eredményességében kétel-| kedni kezd.

Mondhatom, hogy gyülekezeteinknek,! egyházunknak nem tökéletes papok kelle-| nek, hanem olyanok, akik napról-napra megfojtják önmagukban a régi embert és napról-napra újjászületnek. Akiken meglátszik,|

hogy napról-napra újulnak, életük fejlődik, gazdagodik. Semmi sem akadályozza és hátráltatja annyira a papi munkát mint az, ha a pap marad a régi, sőt mindig régibb, avul- tabb és elvásottabb lesz. Az még nem pótolhatatlan baj, ha a gyülekezet nem értékeli a pap munkáját; Krisztus ennél többet mondott: Ne csodálkozzatok, ha gyűlöl titeket a világ. A baj az, ha maga a pap érzi a maga munkáját kevés értékűnek és önmagát érzi feleslegesnek. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a pap elsősorban önmagára visel gondot: a saját istenes életére. Akkor rájön arra, hogy az ő munkája minden más emberi munkánál fontosabb, életbevágóbb a világra, az emberekre s gyülekezetére nézve is és akkor élete, munkája megtelik élettel, elevenséggel s Krisztus hűséges szolgájaként forgolódik az életben. Diakónus\

hírek.

— Meghívó. Az Országos Luther Szövetség ezévi rendes közgyűlését az egyetemes egyházi közgyűléssel kapcsolatban tartja Budapesten, november hó 25-én IVall órakor. A közgyűlés helye az evangélikus leány- kollégium díszterme (Budapest, IV., Sütő-utca 1. II.) [Tekintettel a közgyűlés rendkívül fontos tárgyára: a ] Luther-szövetségi munkaprogramm új irányban való kidolgozására, tisztelettel kérjük úgy a lelkészeket,

f.jmint a világi érdeklődőket, szíveskedjenek minél na- Jgyobb számban megjelenni. — Elnökség.

— Az Ag. Hitv. Ev. Misszióegyesűlet közgyűlése.

I Misszióegyesületünk, szakítva azzal a hagyományos

1 szokással, hogy az egyetemes közgyűléssel kapcsolatban tartotta gyűléseit, az idén attól külön, november 7-én tartotta meg rendes közgyűlését Buda Ipesten, az Üllői-úti imateremben, dr. Molnár Gyula és Németh Károly elnöklete alatt. Az 1930. évi bevétel 13907 P, a kiadás 3803 P volt; a Lipcsei Missziónak [az előző évi 1711 pengővel szemben 1857 pengőt [küldött. A közgyűlés általános tisztújítást hajtott I végre. Tiszteletbeli elnöknek megválasztotta a misz- jszióügy régi érdemes munkását, az Egyesületnek sok |éven át volt elnökét, a Missziói Lapok alapítóját, |Scholtz Ödön ágfalvai esperest; a tisztikarba beválasztotta elnököknek dr. Molnár Gyula kir. táblai jbirót és Németh Károly esperest, jegyzőnek a lemon- Jdott Marcsek János helyébe Gáncs Aladárt, pénztárosinak Broschko G. Adolfot, ellenőrnek Rimár Jenőt; [megválasztotta a 16 tagú missziói tanácsot; elhatározta, hogy alapszabályát úgy módosítja, hogy tanács- jkozási joggal póttagok is legyenek választhatók, s az [egyetemes egyházi közgyűlés jóváhagyásának remé- Jnyében a tervezett 10 póttagsági hely közül kilencet jbe is töltött. Elfogadta a közgyűlés a tanácsnak azt [a javaslatát, amely szerint a Magyar Evangéliomi [Kér. Missziói Szövetséggel közös bizottságot létesít, [amelybe mindegyik egyesület 10—10 tagot küld ki: [ebbe a közös bizottságba a 10 tagot meg is választotta. Köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy