Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-11-08 / 39. szám
310. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931. az út a Quirinálba. A pápai döntések sem változha- tatlanok. A pápák is, ha kell, feladják a »Non possumus« álláspontját. Tempora mutantur et nos mutamur in illis — mondotta már a IX. században I. Lothár német császár. Közli: Sincerus. A soproni evangélikus líceumot ezidén már harmadszor keresi fel a halál, amely Rosta Ferenc tanár és Hollós János igazgató után most az intézet nyugalmazott igazgatóját, Gecsányi Gusztávot ragadta el az élők sorából. A most elhunyt igazgató még a háború előtt, 1913-ban ment nyugalomba s azóta visz- szavonult életet élt, régi tanártársai s egykori tanítványai azonban tisztelettel vették körül az érdemekben megöregedett pedagógust s megilletődéssel veszik szik most halálának hírét. Gecsányi Gusztáv 1857-ben született Selmecbányán. Az ottani evangélikus líceumnak volt a tanulója, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti és a jénai egyetemen végezte s Budapesten szerzett tanári oklevelet. Katonai szolgálatának teljesítése után a sélmecbányai líceumnál nyert alkalmazást s onnan két év múlva a soproni líceumhoz került mint a természetrajz és földrajz tanára. 1901-ben az egyház kerület bizalma az igazgatói székbe emelte s mint igazgató ment 31 évi buzgó és eredményes működés után nyugalomba. Gecsányi Gusztávot tanártársai és tanítványai egyaránt szigorú tanárnak, pontos és kötelességtudó igazgatónak s kiváló szakembernek ismerték. Szaktudományát szerette s késő öregségéig tovább képezte magát benne, tanítványait pedig lelkesen nevelte a természet ismeretére és szeretetére. Sok és értékes adaggal gazdagította a líceum természetrajzi szertárát. Ifjabb éveiben pedig nagyobb utazásokat is tett {tülföldön. így részt vett egy egyiptomi tanulmányúton is s tapasztalatairól egy nyomtatásban is megjelent tanulmányban számolt be. Éveken át tagja volt a város törvényhatósági bizottságának s ebben a minőségben is becsülettel kivette részét az önzetlen közéleti munkából. Élete végén súlyos betegség látogatta meg s szenvedéseitől okt. 23-án hajnalban váltotta meg a halál. Felesége, valamint nevelt fia, aki honvédszázados s egy férjnél levő nevelt leánya siratja az elhunytat. Temetése bírt. 25-én délután volt az evangélikus temető halottas csarnokából. " Hanzmann Károly lelkész a tanítványi szeretet meleg szavaival búcsúztatta. Németh Sámuel igazgató a líceum nevében siratta el az utolsó gárdáját annak a tanári karnak, mely a millenáris években oly magas színvonalon tartotta ősi intézetünket. A sírnál Ziermann Lajos lelkész kormányfőtanácsos mondott az elköltözöttnek megható Isten-hozzádot. — Lelkészavatás. D. Dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök október hó 26-án a budapesti Deák- téri templomban Faragó Lajos, Urbán Ernő és Zsem- berovszky János lelkészjelölteket lelkészekké avatta. A szent szolgálatnál Broschko G. A. esperes és Bez- zegh Sámuel püspöki titkár segédkeztek. Az Ur áldó kegyelme legyen ifjú lelkésztestvéreinkkel!-- Lelkészválasztások. A pécsi egyházközség Takó Istvánt, a győrszemerei egyházközség Egyházy Jánost, a bük: egyházközség Fülöp Dezsőt, a sárvári egyházközség Gáspár Lászlót választotta lelkészének. — Halálozás. Sárvári Landgraf János nyug. föld- mív. h. államtitkár október 24-én elhunyt; a pesti egyházközségnek nagyérdemű, munkás tagja volt. — Gecsányi Gusztáv a soproni líceum nyug. igazgatója 31 évi tanári s ebből 9 évi igazgatói működés után történt nyugalombavonulásának 18-ik, életének 74-ik évében október 23-án Sopronban elhunyt.- Nyugalombavonuló lelkészek. Nagy Jenő ösküi és Eősze Zsigmond tolnanémedi lelkészek november 1-vel nyugalomba vonulnak. — Sántha Károly síremlékének felavatása. Az evangélikus agyház költőpapjának az éneklő gyülekezetek hálája síremléket emelt a budapesti farkasréti temetőben. A síremlék felavatása október 29-én ment végbe D. Kapi Béla és D. Dr. Raffay Sándor püspökök valamint a Deák-téri és budai egyházak vegyeskarának közreműködésével. Az ünnepély keretében D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő az egyetemes egyház nevében koszorút helyezett a sírra. A művészi síremlék Keviczky Hugó szobrász- művész alkotása. — »Belmissziói Munkaprogramra az 1931/32. évre.« Kiadja a Dunántúli Luther-Szövetség. Nyolcadik évfolyamában jelenik meg ezzel a 211 oldalas könyvecskével a dunántúli egyházkerület gyülekezeteinek életében olyan sok áldást jelentő belmissziói útmutató és kézikönyv. A népiskolai tanulókkal való lelkipásztori foglalkozáshoz Kiss Samu állított össze a Cselekedetek könyvéből 20 arcképet és jellemrajzot, bepillantást nyújtva az őskeresztyén egyház küzdelmeibe és győzelmeibe; emberek szívébe, Istennek terveibe. Az ifjúsági egyesületek s a diákszövetségek azonos munka- programmját Fábián Imre dolgozta ki; a vallásos nevelés alapjául a Szentírás szolgál, főként a Hegyi Beszéd és Jézus példázatai; az erkölcsi nevelés Isten akaratához igazodik: az értelmi nevelés tárgya az emberiség válsága és annak megoldása; a tematikus bibliatanulmányozás középponti témája a keresztyén hívő ember világossága; ebben a szakaszban találunk történeti emlékeztetőt is. A felnőtt egyháztagok gyülekezeti gondozása cím alatt találunk először öt előadásból álló reformáció heti sorozatot: Melanchton Fülöp; A négy választó fejedelem (D. Kovács Sándor); Zwingli Ulrik (Dr. Révész Imre); Gusztáv Adolf (Dr. Wiczián Dezső); II. József (D. Kovács Sándor); azután vallásos estélyek anyaga következik: Megtérés (Zon- gor Béla); Bűnbánat (Lukács István); Nagyhétre hét áhitat — vázlat az emberről (Turóczy Zoltán); Sajtóvasárnap (Szabó József); Külmisszió (Dr. Báró PodHÍREK. Gecsányi Gusztáv 1857 1931.
