Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-01-25 / 4. szám

1931. EVANQEUKUSOK LAPJA otthonokban és hoszpicokban 9, a városi misszióban 2, a veszélyeztetett leányok otthonában 5. Ezenkívül vannak diakonisszák a konyhán, a kertben, a varrodában, a ház­tartási iskolában, az irodában, a pékmühelyben. Ebből a felsorolásból kitűnik, hogy milyen sokféle az a munka, amit a gallneukircheni diakonisszák végeznek, az a szol­gálat, amit teljesítenek. Felhívjuk olvasóink szives fi­gyelmét arra, hogy a gallneukircheni diakonissza-anya- házban szívesen látnak vendégeket, akik a német nyel­vet is' elsajátítják azonkívül, hogy csekély költségen üdülnek. Magyarországról is mindig vannak az intézetnek vendégei. Az intézet naponta 600 ember ellátásáról gon­doskodik. Anyagi fedezetet nyújtanak erre az ápolási stb. dijak, az intézet gazdaságának jövedelme és a sze- retetadományok. — Hammitzsch György missziói fel­ügyelő Indiáról tartott eláedást. Indiának 320 millió la­kosa, van; a földön minden ötödik ember indiai. Az in­diai nép a világ legvallásosabb és igen tehetséges népe. De a pogány vallás rettenetes átkát semmi sem bizonyítja jobban, mint az indiai nép élete; két szóval lehet jelle­mezni az indiai vallásosságot: félelem és bizalmatlanság. A félelemre jellemző, hogy éjszaka idején még felnőtt ember sem mer egyedül kimenni a házból, mert odakünn a sötétben a gonosz szellemek tanyáznak. Az indiai nép nem ismeri a felebaráti szeretetet. Évszázadokon, évez­redeken keresztül nem épült Indiában egyetlen kórház sem. Épültek kórházak, de nem beteg embereknek, hanem beteg majmoknak és beteg teheneknek (ez az utóbbi In­diában szent állat). A beteg emberben isten dolgozik, s nem szabad a betegséget okozó istent munkájában há­borgatni Hammitzsch felügyelő ismertette azután az in­diai keresztyén gyülekezetek életét, istentiszteletét. — Ugyanaznap D. Saul külön előadást tartott a győri evang. szeretetházi diakonisszáknak; Hammitzsch pedig vetített­képeket mutatott be Indiáról a szeretetházi gyermekek­nek. Bibliaolvasóknak, Szent harc. — Jan. 26., hétfő: Uram, nem bocsátlak el! 1 Mózes 32, 22—32. — Jan. 27., kedd: Harcold a hitnek harcát! 1 Tim. 6, 12—16. — Jan, 28., szerda; Nézz a vezérlő fejedelemre, Jézusra! Zsidi 12, 1—4. — Jan. 29., csütörtök: Meríts erőt a ke­gyelem eszközeiből. Ap, CseL 2, 42—47. — Jan. 30., péntek: Légy bátor tanúja Jézusnak! Ap. Csel. 17, 16— 34. — Jan. 31., szombat: Hű mindhalálig! Ap. Csel. 6, 8—15, 7, 55—59, — Febr. 1„ vasárnap: A földi harc és szenvedés njiennyei jutalma. Luk. 6, 20—35. Értesítés. Az Ágostai Hitvallás jubileuma alkalmá­ból az evangélikus hittományi kar által kiadott „Hitval­lás és Tudomány" című könyv előfizetési ára, miként azt az előfizetési felhívás is jelzi, csak 1930. december 15-ig volt 4 P, illetőleg bérmentes küldés esetén 4 P 40 f. A könyv mostani ára már a bolti ár, tehát 6 P, illetőleg bérmentes küldés esetén 6 P 40 f. A keraenesaljai lelkészek gyűlése. A kemenesaljai egyházmegye lelkészegyesülete január 7-én Celldömöl- kőn gyűlésezett Molitorisz János esperes elnöklete alatt. A gyűlés foglalkozott a lelkészek anyagi helyzetével s a következőkben látja a segítés útjait: 1. A lelkészi kon­gnia szempontjából az az összeg, melyre az állam a lei- készfizetést kiegészíti, ma már nem lehet 1600 aranyko­31. róna; minimálisan 2400 aranykoronára egászíttessék ki a lelkészi javadalom. 2. A lelkészi korpótlék ne 50%-ban, de 100%-ban adassák meg a lelkészeknek; ezt törvény biztosítja. 3. Rendezze az állam a terményfizetések ügyét a lelkészi karral szemben is a tényleges helyzetnek meg­felelően. 4. Az Evangélikusok Lapja adjon helyet ily kér­dések tárgyalására. 5. Kéressék fel a MELE. elnöke, hogy a MELE. vegye kezébe a lelkészek anyagi helyze­tének megjavítása ügyét. — Az egyesület az egyház­megye egy kisfizetésű, három gyermeket taníttató lelké­szének segélyezésére 6 hónapra havi 36 pengő segítséget szavazott meg, mely összeg fedezésére az egyházmegye lelkészei fejenként havi 3 pengőt fizetnek be az egyház- megyei pénztárba. Zwingli-jabileum. Svájcban nagyszabású ünnepségek lesznek Zwingli Ulrik halálának (1531. október 11.) 400 éves fordulója alkalmából. Zwingli születéshelyén, Wild- hausban otthon létesítését vették tervbe, amelyben az ifjúság az evangeliom befolyása alá kerül. Szeged. A szegedi evangélikus egyház 19 pályázó közül vitéz Magyar János nemesszalóki (Veszprém m.) tanítót választotta kántor-tanítójává. — A szegedi evan­gélikus Nöegylet az elmúlt 1930. évben 1543.— P-t adott ki szegényei segélyezésére, amely összeget gyűjtés utján teremtette elő. Ezenkívül 60 kg. lisztet, 10 q kokszot és 13 q fát osztott ki egyes családok részére. E segélyt fő­leg december hó 20-án tartott karácsonyfa ünnepély al­kalmával osztotta ki, amely alkalommal is 180 evangéli­kus egyén részesült pénz, ruha. élelem stb. segélyben. — A vallás és közoktatásügyi miniszter úr elrendelte, hogy a Szeged-alsótanyai népiskola a szegedi evangélikus gyü­lekezet érdemes felügyelőjének nevével: „Kiss Ferenc- iskola"-nak neveztessék. Kiss Ferenc nevéről már egy erdőt neveztek el Szeged környékén, tekintve, hogy az alföldi erdősítés évtizedes szívós és eredményes mun­kája Kiss Ferencnek a müve. A Misszióegyesület a budapesti belmissziói egye­sületek és egyházrészek összejöveteleinek felhasználá­sával missziói estélyeket fog rendezni Budapesten. Az első missziói estély febr. 8-án délután félötórakor lesz a Fébé evangelizáló órája keretében az egyetemes egyház üllői-úti székházában (VIII., üllői-út 24). Előadást tart Németh Károly, a Misszióegyesület egyházi elnöke. A budapesti ev. kér. ifj. egyesület (KIÉ.) az Üllői- úti imaházban január 18-én ifjúsági estélyt tartott. A megnyitót dr. Scholtz Oszkár elnök mondotta. Schulek Tibor a magyar evang. ifjúság feladataival foglalkozott. Gáncs Aladár Bibliát magyarázott. Szerepeltek még Hajdú Anna énekmüvésznő, Hegedűs István és a Pest- erzsébeti Ev. Ifj. Egyesület tagjai. A hegyaljai egyházmegye Lichtenstein László fel­ügyelő és Tóth József alesperes elnöklete alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott. A Nemes Károly föesperes el­halálozásával megüresedett főesperesi tiszt betöltésénél az érvényes szavazatok egyenlő arányban estek Tóth József alesperesre és Duszik Lajos miskolci lelkészre. Az egyházmegyei felügyelő javaslata a közgyűlés elé az volt, hogy az E. A. 102, §. értelmében az érvényesen leszavazott gyülekezetek lélekszáma döntse el a válasz-

Next

/
Thumbnails
Contents