Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-07-26 / 29. szám

230. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931. árak esése miatt katasztrofális anyagi helyzetbe jutott lellkészi kar, az értékegységek magas megállapítása miatt nagy kárt szenvedő felekezeti tanítóság sérelmeit a kor­mány mielőbb orvosolja s őket a múltra nézve is kár­talanítsa. Jelezte, hogy az állami költségvetés tárgyalá­sánál e kívánságának az országgyűlésen is kifejezést adott. Lelkes éljenzéssel fogadott szavai után Zongor Béla esperes válaszában a kérés támogatására, annak si­kere érdekében szükségesnek tartotta a protestáns or­szággyűlési képviselők egységes fellépését és pártfogását. Foglalkozott a közgyűlés a véleményezésre leküldött tár­gyak közt az egyházfegyelmi szabályzattal, amit kisebb módosításokkal elfogadott. Az egyetemes lelkészválasz­tási szabályrendelettervezetet általánosságban elfogadta, szükségesnek tartotta azonban, hogy azt a gyülekezetek is letárgyalják s a gyülekezetek beérkező véleményeit az egyházmegyei elnökség vezetése alatt álló szükebbkörű bizottság fogalja egységbe. Az esperesi jelentéssel kap­csolatban az időközben megüresedett állásokat betöltötte a közgyűlés és az eljárást Ábrahám Gyula tanító ügyé­ben megszüntette. Majd az egyes bizottságok jelentéseit tárgyalta a közgyűlés és azokat elfogadta. Ezek kapcsán örömmel vette tudomásul az egyházmegye gyülekezetei­ben végzett élénk belmissziói munkásságot s az iskolaügy és hitoktatás kedvező állapotát. A vallástanítási tanter­vezetet kisebb módosításokkal elfogadta. A veszprémi egyházmegyéből kiinduló, az elemi iskolai oktatás ered­ményesebbé tételére irányuló azon javaslatot, hogy a to­vábbképző iskola szűnjön meg s helyette a meglevő tan­termekben, a meglevő tanerők munkájának jobb beosztá­sával vailósíttassék meg a 7 osztályú elemi iskola, a köz­gyűlés elvet tte azzal, hogy rövid, pályázat útján megírt tankönyvben foglaltassák össze a továbbképző iskola anyaga s ebbe vétessék föl a vallástani anyag is, így a továbbképző maradjon meg. Kívánja a közgyűlés azonban a 8 osztályú népiskola mielőbbi teljes megvalósítását. A közgyűlés, többi folyóügyének letárgyalása után, dél­előtt 11 órakor az esperes imájával ért véget. ,J$\ ÍREK. A- ___ — Lapunk legközelebbi száma augusztus 9-én je­lenik meg. — Kérjük az előfizetések beküldését! — Óceán-repülőink. Endresz György és Magyar Sándor július 16-án szálltak le Bicske közelében, mi­után 25 óráig voltak a levegőben s 5600 kilométert tet­tek meg Amerikától hazáig. Örömmel és büszkeséggel tölti el szivünket a két magyar repülő gyönyörű, világra­szóló teljesítménye. Megemlítjük, hogy Szalay Emil, az óceánrepülés pátrónusa, evangélikus ember, rokonsága van Győrött s ő maga is a győri gyülekezetnek jólte- vője; Endresz György szintén evangélikus, Magyar Sán­dor pedig református. — Tanítóválasztás. A debreceni ev. egyház f. évi június hó 28-i közgyűlése a Polster Adolf igazgató-tanító nyugalombavonulásával megüresedett tanítói állásra a Sopronban ezidén képesítőzött Povázsay Lászlót válasz­tott meg segédtanítói minőségben. Az igazgatói teendők ellátásával Elefánty Sándor bízatott meg. — Tótkomlóson f, évi június hó 21-én iktatta be tisztébe Kovács Andor esperes, kormányfőtanácsos Zeman Mihály lelkészt. A beiktató beszédet az esperes magyar és tót nyelven tartotta. — Az Apologetikai Szeminárium ezévi október hó 5—15. Helmstedtben tartandó kurzusának napirendjén a következő előadások szerepelnek: D. Stange Károly göt- tingeni egyetemi tanár: ,,A halálfélelemről“ (3 óra); D. Seeberg Erik berlini egyetemi tanár: „Lutheri történet- filozófia" (3 óra); D. Hempel János göttingeni egyetemi tanár: „A profetizmus lényege" (3 óra); D. J. de Zwaan leideni egyetemi tanár: „Az Újszövetség szociális üzenete" (3 óra); D. Köberl A. bázeli egyetemi tanár: „Modern természet- és sorsélmény az evangéliomi világnézet meg­világításában" (4 óra); D. Sehomerus hallei egyetemi tanár: „Beszélhetünk-e az evangéliomi elbeszéléseknek a Buddha-legendától való függéséről?" (4 óra); D. Riemer wittenbergi eforus: „Az újszövetségi hivatás-gondolat jelentősége" (3 óra); Dr. Jessen göttingeni egyetemi m.- tanár: „A szociálpolitika nemzetközi problémái" (2 óra): Dr. Stein heidelbergi egyetemi m.-tanár: „Betegségfelfogás és betegtörténet" (3 óra); Lie. Grimm hannoveri lelkész: 1. „Az istentelenek propagandája" és 2. „Egyházellenes nacionalizmus" (2 esti előadás); a konferencia rendező­sége ezenkívül egy egyházi hangversenyt rendez, valamint elviszi a konferencia tagjait a braunschweigi opera egy‘ előadására, kirándulást rendez Königslutterbe és Bad Helmstedtbe (mindezeknek a költsége a részvételi díjban benne foglaltatik). A konferenciára vonatkozólag felvilá­gosítással és útbaigazítással szolgál Lie. Dr. Karner Károly, egyet. ny. rk. tanár, Sopron, Csengery-u. 45. — A békési ev. egyházmegye lelkészei f. hó 2-án tartották Orosházán értekezletüket. Előadók voltak: Szlan- csik Pál p.-földvári és Jancsó András kardoskúti lelké­szek. Előbbi „A protestantizmus hanyatlása hazánkban" cím alatt tartott előadást, utóbbi pedig Bodelschwing Frigyesről elmélkedett. — Felvetette az esperes a szabad­király választási jog és a celibátus kérdését. Az első kér­désre nézve magáévá tette az értekezlet az esperes állás­pontját, vagyis azt a felfogást, amely szerint a legszéle­sebb körben szükséges annak a hangoztatása, hogy a sza - bad királyválasztás joga visszaszállott a nemzetre. Szük­ségesnek tartja az értekezlet is a nemzetnek ez ősi jogá­ról való felvilágosítást s hangsúlyozását annak, hogy mihez van e fontos kérdésben joga a nemzetnek és hogy mi ma Hazánkban e tekintetben a törvényes állapot. — A celibátussal, bár azt a nemzetre nézve az értekezlet károsnak tartja s azt egyéb szempontból is elítéli, be­hatóbban foglalkozni nem kíván. Reméljük: nincs messze az idő, hogy ez a kérdés világszerte szőnyegre kerül. — Az értekezlet még több fontos kérdést vitatott meg, töb­bek között a zsinattartás kérdését is. Annak mennél előbb történő összehívását szükségesnek tartja. — Érthetetlen kérelem. Az egyik református egyház­megye közgyűlése azzal a kérelemmel fordult a püspöké­hez, hogy a tervezett egyházlátogatást a súlyos gazda­sági helyzetre való tekintettel jobb időkre halassza el. — A püspöki egyházlátogatások anyagi részére igen kedve­zőtlen fényt vet, hogy ilyen kérelemmel kell előállani. Nem hallottuk, hogy a róm. kath. püspököket arra kér­ték volna, hogy a bérmaútjokat jobb időkre halasszák.

Next

/
Thumbnails
Contents