Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-01-11 / 2. szám
14. EVANGÉLIKUSOK LAPJA nak nem lehet az a feladata, hogy olyan Krisztust hirdessen, amelyin az indiaik jelenlegi gusztusának épen megfelel. A Krisztus élő Krisztus, és nem kételkedhetünk abban, hogy a „nyugati keresztyénség" sem a Krisztus nélkül állott elő és áll fenn, A misszionáriust éppen úgy nem tartom feljogosítottnak arra, hogy figyelmen kívül hagyja az egyházat, amelyben Krisztus él, s igéjével és szentségeivel jelenvan, ahogyan nem tartom feljogosítottnak az itthoni igehirdetőt. Amint nem tartom Krisztushoz méltónak azoknak a lélekhalászatát, akik azzal gyűjtik a híveket, hogy nálunk kevesebb lesz az egyházi teher, úgy nem tartom helyesnek azt sem, ha valaki a Krisztusnak azzal akar híveket toborozni, hogy a Krisztus egyházának tagjai iránt érzett ellenszenvet nem a tűrő szeretetnek és az alázatosságnak a hirdetésével és követelményével iparkodik megszűntetni, hanem elfogadja azt az indiaiak szempontjából kényelmesebb, s a misszió szempontjából talán rövidebb, de nem evange- liomi megoldást, hogy Krisztus és a Keresztyénség nem azonosak, tehát ne törődjetek a keresztyén népekkel, hanem ragadjátok meg a Krisztust, Bővebben reámutattam a kérdésnek erre az oldalára, mert úgy érzem, hogy Jonesnak ebben a felfogásában az a veszedelem rejtőzik, hogy a Krisztus neve alatt a keresztyénségből kiszedjük a csontokat, megtagadjuk a történelemben működő Krisztust, s az egyházról azt a felfogást keltjük, mintha az egykettőre, két-három tojásból összekeverhető rántotta volna, tetszés szerint borssal vagy paprikával. Egyébként azonban Jones könyvéből nagyon sokat lehet tanulni az itthoni munka tekintetében is. Lapunkban már közöltünk néhány részletet. Ide az nem tartozik. A könyv áttanulmányozását a legmelegebben ajánlom, más csak azért is, hogy lássuk mit köszönhet a keresztyénség a missziónak, milyen nagy áldással jár a kül- misszió a misszionáló egyházra s hogy rájöjjünk, menynyit vesztettünk azzal, hogy a külmissziót elhanyagoltuk. A MEKDSz-nek hálával tartozunk, hogy ezt a művet kiadta, s szívből kívánom, hogy annak elterjedése és jó hatása legyen méltó jutalma vállalkozásuknak. A Jtönyv ára 3.80 P, Bartos Pál: Ez az, Katica! Mai alföldi történet dalokkal, 3 felvonásban. Szarvas, 1930, Bajkay Katica és Gombos István házasságának, szomorúságának, végül is boldogságuk megtalálásának története, A darab eleven menetű fordulatos. A szereplő személyek találóan vannak jellemezve. Alföldi levegő, gőg, könnyelműség, szociális ellentét és lappangó harc. Nem hiányzik a jóízű, egészséges és ártatlan humor sem. Műkedvelői előadásokra is igen alkalmas és ajánlható. Lelkipásztor. Januári számában Teke Dénes, Dr. Csengődy Lajos, Vitéz Balogh Ernő, Duszik Lajos prédikációit, Pálmai Lajos esketési beszédjét találjuk. Kiss István vallástanár elmélkedést írt ebbe a számba, Gáncs Aladár „Csalódások a lelkész életében", Kiss Samu „A prédikációra való előkészülés" címén tanulmányt. Tú- róczy Zoltán Dr. Gaudy Lászlónak A gyakorlati theoló- gia című könyvét ismerteti behatóbban. Sundor Singh Bizonyságtételei. Hollandból ford, Dr. Ferenczy Károly. A Bethánia-Egylet kiadása. Budapest, 1930. Sundar Singh arcképével. — A 64 oldalas füzetben 1931. hét irásmagyarázatot találunk az indiai keresztyénség kimagasló képviselőjétől. Rövid beszédek ezek, amelyeket sok-sok egyéni élmény tesz elevenné, színessé. Ezek az élmények bizonyságot tesznek Sundar Singh önfeláldozó szolgálatairól s őszinte, mélységes hitáről. Szavai, tanításai ellenállhatatlanul belopják magukat az olvasó szívébe, mert mögöttük egy vonzó, szelíd, Krisztusnak teljesen átadott életű ember, hivő keresztyén áll, A beszédekben megvan az indiai zamat, de a helyi szín mindenhol beleolvad Krisztus szeretetébe, úgyhogy mindig ő a központ. Az egyetlen ismert Isten. Az egyetlen ismert Isten a kijelentés Istene, és ez a Jézus Krisztusban megtestesült Isten. ,,Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.“ ,.Akit ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.“ A Bibliában bőséges bizonyságát találjuk annak, hogy Krisztus és az Isten egy. A keresztyén egyháznak legelső, legfőbb, állandó és jellemző kötelessége, hogy nagyrabe- csülje azt a megbizatást, amely szerint megmutatja az emberiségnek az egyetlen ismert Istent, mert ő az egyetlen Isten, akit megismerhetünk. Errevaló az evangéliom hirdetése. Ez az egyháznak a rendeltetése, s minden más célkitűzés másodrendű. Az egyház nem lexikon, nem a gazdaságtannak, a politikának, a szociológiának magyarázója. Az egyház nem örökségosztó bíró, sem a föld kincseinek kutatója vagy feltárója. Az egyház nem filozófus, nem is természettudós. Arra van megbizatása, hogy az embereknek beszéljen Jézusról és ezáltal megmutassa nékik, hogyan lehet megismerni Istent. Ha őt megismerték, akkor a többi mind megadatik nékik. Az egyháznak ezt a funkcióját kell a világgal megismertetni, hogy ezt. vegye igénybe. A vegytan, a régi templomok, a kiásott régi kövek és felíratok nem adnak felvilágosítást I tenről. A parancsolatok betöltése, a lelkiismeret vizs- gálása, a lélek tanulmányozása nem mutatja meg Istentó A sárban ne keressünk csillagot, a tengerben ne keressünk búzaszemet. Minden ott található meg, ahol van. Nem ott, ahol lehetne. Ottsem, ahová az árnyéka esik. Az Isten a Jézus Krisztusban van. őbenne található meg. Az egyetlen ismert Isten a Jézus Krisztusban megtestesült Isten.
