Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-04-05 / 14. szám

1931. EVANQELIKUSOK LAPJA 109. Bünbánat. Kirándulás Emmausba. I Minden szentföldi zarándok szerette volna meglá-l togatni azt a helyet, ahol az első húsvéti beszélgetés le-I folyt; de egészen az újabb időkig igen kétes volt, hogy hol feküdt Emmaus. Artus, Coloiyeh és más helyek is szóba kerültek. A tudósok legnagyobb része azon a vé­leményen vaui, hogy El Kubebeh nevű kis falu, a Jeru­zsálemtől észak-nyugatra emelkedő dombok között az ój testamen tömi Emmaus. Pontosan hatvan futamatnyira van Jeruzsálemtől; ezt a távolságot adja meg Lukács evangélioma is; igen kedves hely, beleillik az evangéliomi elbeszélésbe. Kocsiút nem visz Emmausba s akik oda akarnak jutni, vagy gyalog mennek .vagy szamárháton, legalább is az útnak egy részén. Én a jeruzsálemi Amerikai Koló­nia néhány tagjával tettem meg az utat. Korán reggel felkerekedve a Szentvárosból, szamarakon indultunk el, meglehetős sik vidéken keresztül; Nebi Samwil messzire ellátszó tornya felé igyekezve. Rendkívül érdekes hely ez, mert Sámuel húsz évig itt bíráskodott Izraelen. Egy­általán utunkat emlékezetessé tette a sok bibliai neveze­tességű hely, amelyeket érintettünk. Hamarosan eljutottunk a Jeremiásnál említett Holt­testek Völgyéhez s itt megtekintettük a Bírák Sírjait. Ez egyike a legjellemzőbb kősziklába vájt siroknak, amelyek a környéken találhatók. A faragott portale, a tágas tor­nác, a sirkamrák sok fülkével igen érdekesek. Az ut most igen goromba és köves lett, s némely helyen csak egyes sorban tudtunk előrehaladni. Utunk meredek hegyoldalakon vitt felfelé, minden kopár és zor­don, de fenséges és tiszteletgerjesztő. Egy utolsó, nehéz kaptató s ott voltunk a Nebi Samwil romjai közt. A kör­nyékben ez a legmagasabb hegy, körülbelül 900 m. a tenger színe felett s a világháborúban Jeruzsálem leg­fontosabb stratégiai pontjának tekintették. Sok kemény csata színhelye volt s a harcok nagy ijedelemben tartot­ták az alig 10 kilométerre levő Jeruzsálem lakosságát. A kereszteslovagok ezt a helyet az öröm Hegyének nevezték, mert innen pillantották meg először Jeruzsále­met Sámuel próféta sírja felett mohamedán mecset épült; Sámuelt a keresztyének, a zsidók és a mozlimok egyaránt A Böjt sajnos, arra a sorsra jutott, hogy ezekben a hetekben piheni ki a keresztyén világ a farsang „fáradalmait“, s iparkodik helyreállí­tani a farsangi bálozások és egyéb mulatozások költségeitől félrebillent háztartási egyensúlyt Nemannyira penitenciatartás, mint inkább lelki manikür azoknak a böjtje is, akik még. valami­vel komolyabban fogják fel a böjti napok jelen­tőségét. Igen kevesen akadnak olyanok, akik megalázkodva a szent Isten előtt, megszaggat­ják szívüket és a Krisztus keresztjére nézve ön­megtagadással vállalják és hordják keresztjüket, akik a Szentlélek megvilágosításánál megvizsgál­ják életüket és lelkűket, s alapos nagytakarítást rendeznek, keresve, kérve a megújulást. A Böjt a legtöbb keresztyén embernek az egyházi esztendő olyan szakasza, amelyben va­lamennyire elcsöndesedik körülötte a világ, s amikor apró-cseprő szórakozásoktól és élveze­tektől megfosztja magát. De nem kellene-e bűn­bánattal és töredelmes szívvel imáinkba foglalni a világnak és benne önmagunknak nagy, végzetes bűneit és mulasztásait? Itt van millióknak rettenetes anyagi és er­kölcsi nyomorúsága. Itt van a gazdagoknak tel - hetetlensége és felelőtlensége. Itt van a munka- nélkülieknek óriási tömege. Itt van az egyházak­nak egymással való versengése és marakodása. Itt van a faji és nemzeti elvakult gőg. helyes. Bizonyára a legolcsóbb és legeredménye-j sebb módja a szegénygondozásnak. Jótékony Nőegyleteink nekünk is vannak, amelyek ado­mányokat gyűjtenek a szegények segélyezésére. Kisebb falukban a szegénygondozás nem igényel valami különösebb szervezést. De nagyobb fi­gyelmet kell rá fordítani, mint eddig általában tettük. Városokon pedig a Szegénygondozó Nő­vérek intézményének megfelelően diakonisszákat kell beállítani a munkába s az egri norma meg­érdemelt térhódításával karöltve városi gyüleke­zeteinknek azon kell iparkodniok, hogy evangé­likus szegényeinket a norma keretei között a mi diakonisszáink gondozzák, amint az például Győrött történik. Az egri norma felhívás egyházunknak arra, hogy a diakonisszaügyet fejlessze áldozatok árán is. N. K. s prófétának tisztelik. Ez az óstestamentomi Mispa (1. |Kir. 15, 22). Bementünk a mecsetbe és felmászva a rozoga lép­csőn, kiléptünk az erkélyre, ahonnan hatalmas kilátás f yílik — Kelet felé Moáb hegyei, a Szentváros majdnem lábunk alatt, az Olajfák hegye, azután Bethlehem és .még távolabb nyugatra Jaffa és a Földközi tenger. Innen egy órai lovaglással eljutottunk célunkhoz, jaz újtestámentomi Emmaushoz, El Kubebeh-be. Vonzó |kis falu, fák és gyümölcsösök közt, éles ellentétben a kör- |nyező dombok kopárságával. A jóságos páterek nagy ven­dégszeretettel fogadtak bennünket a szállodában. Épüle­tük egy magas domb oldalában van s a ferencrendi szer­zetesek bebizonyították, hogy mit lehet produkálni eze­ken a terméketlen hegyeken, terraszokat csináltak és ^beültették őket fákkal és kertekkel. Az új templom a ke­resztes lovagok régi templomának még egészen jól lát­ható alapjain épült. Amint belépünk, balra néhány lépcsőfok visz le egy ■kápolnába, amelyben oltár van. Állítólag ezen a helyen p volt Kleofás háza, az a hely, ahol a feltámadott Krisztus I megáldotta és megszegte a kenyeret a két tanítvány sze- meláttára. A szép márványpadlózaton állva gondolataink visszaszállnak az első Husvétra. Maga a templom magas, nagyszerű és megragadó; méltó ahoz a csodálatos törté­nethez, amelynek emlékezetére épült. Néhány pompás festménnyel dicsekedhetik, amelyek Kleofásnak és tár­sának úti jeleneteit örökítik meg. Mennyire más volt az ő útjuk, mint a mienk! Shepstone.

Next

/
Thumbnails
Contents