Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-03-09 / 10. szám
I <>30 EVANOELIKUSOK lapja adománya 75. sodrába és azt kívánni tőlük: most pedig úsz- s/atok? A repülésre született sasfiókot jogunk van-e pihés szárnyakkal és azzal a tanáccsal lelökni a szikláról: most pedig repülj? Az istenes életet gyakorolni kell. A keresztyénségnek hősei és szentjei bizonyítják ezt. Ha ébredést akarunk egyházunkban, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a lelki életnek, a vallásos és istenes életnek törvényeit. A tejnek italával kell táplálni azokat, akik a kemény ételt még el nem szenvedhetik, mígnem eljön számukra is az az idő, hogy Istennek amaz elrejtett bölcsességét is fel tudják fogni. A aagyar evang. egyház hőmérője. Piciny jószág a hőmérő. Egyszerű higany- oszlop piciny számok mellett. L)e nagy szolgálatot végez. Megméri az ember belső melegét és betegségeket állapit meg. Egyhá/történelmi inegállapitás az, hogy valamely egyházban a Krisztus szerelmének szorongató hősegét s a csontokba rekesztett tűznek hőfokát az illető egyház külmissziói érdeklődése méri meg Kezembe került nemrégiben az evang. külmissziói mozgalom hivatalos lapjának, a »Misz- sziói Lapokénak az előfizetői jegyzéke. A legtöbb lap üzleti titokként kezeli az ilyen könyvet, de ennek a jegyzéknek a szemléléséből oly tanulságok szűrődnek le, amelyek kikivánkoznak az emberből. 700 előfizetője van az egyetlen magyar evang. külmissziói lapnak, amely egyben a legolcsóbb magyar egyházi lap is, mert egy egész évre egy pengőbe kerül. Ez a szám azt jelenti, hogy a magyar ev. egyházban a hivek 0.14<yo-a érdeklődik a külmisszió iránt egy pengő erejéig Brr! Hideg van! Nem csodálnám, ha még a hőmérő higanya is megfagyna ezen a sarki hőmérsékleten. Érdekes a gyülekezetek sorrendbeli elhelyezkedése is az előfizetők száma tekintetében. Sopron vezet 117 előfizetővel. Igaz, hogy ebből 00 előfizető a theologiára esik. Utána jönnek Szarvas 108, Budapest 74, Győr 69, Kiskőrös 66 előfizetővel. Ezután nagy zuhanás s igy következik Dabrony 28, Boba 21 előfizetővel. Különösen elkezd kellemetlenkedni a hőmérő akkor, ha az ellentéteket mérjük le vele. Képzeljük csak el: A 30.000 lelkes Békéscsabáról 2 előfizető van, ellenben a kb. 10 lelkes túrái szórványból 3, a 18.000 lelkes Orosháza 1 előfizetővel szerepel, mig közvetlen mellette a kis Pusztaföldvár 5 lapot járat, a 15.000 lelkes Nyíregyházáról 12, a sopronmegyei kis farádi gyülekezetből ellenben 14, a 3000 lelkes Miskolcról 3, ellenben a százlelkes Tokajból 5 járatja a lapot. A másfélezres Békésből egy előfizető sincs evang., ellenben előfizet a lapra a békési baptista vasárnapi iskola. Csak találomra említem meg, hogy például mig a magyar Hódmezővásárhely nem tartja szükségesnek az előfizetést, addig a megszállott Kassa igen, amig Cegléd egy előfizetőt sem küld, addig a nagy- károlyi ref. bibliakör előfizet a lapra. Nem akarom részletezni, bár nagyon érdekes volna, a/ előfizetők foglalkozásbeli megoszlását, már amennyiben az adatok erre felvilágosítást nyújtanak. Csak megemlítem, mint feltűnő dolgot, hogy például a körülbelül 40 személyes budapesti ev. lelkészi gárdából mindössze négy fizet elő a lapra, ebből is két lelkész és egy vallástanár hivatalosan van érdekelve a Missziói Egyesületnél Aki szereti Krisztust, lehetetlen, hogy ne akarná teljesíteni az utolsó parancsát, a nagy missziói parancsot (Máté 28. 18 -20). Aki szereti a felebarátját, lehetetlen, hogy el tudja nézni a pogányságban való elpusztulását a másik embernek, amikor neki hatalmában állna a segítség Aki értékeli valamire a keresztyénségét, lehetetlen, hogy ne akarná azt propagálni. Vagy náíunk a lehetetlen is lehetséges? Nézd meg, mit mutat nálad a hőmérő s ne haragudj a hőmérőre. Okos ember tudja, hogy a higanvoszlop magasságát nem a hőmérő szabja meg, hanem a hőmérséklet. Tyn. Lelkészképzésünk és a nyelvek Irta: D Strántr Vilmos. II. Egészen más lapra tartozik s igv külön megítélés alá esik a német nyelv, még pedig nemcsak általános tudományos, hanem speciálisan theologiai, nevezetesen evangélikus theo- lógiai szempontból. Erről is érdemes egy kissé gondolkozni. Első sorban tehát az általános tudományos s/cmpontból. Néhány évvel ezelőtt a Humanisztikus Gimnázium Híveinek Egyesülete a hazai egyetemek és főiskolák összes professzoraihoz körkérdéseket intézett, amelyek közül egyike a legfontosabbaknak a következő: »Mik az utóbbi esztendők tapasztalatai az ifjúság általános szellemi szintjét, tudományos munkára való alkalmasságát és modern nyelvi ismereteit illetően?« Az erre a kérdésre beérkezett tanulságos válaszoknak »irányát és szellemét, nagy vonásokban«, igen érdekesen ismertette annak idején »Ifjúságunk és a tudomány« cimen Balogh József, a Budapesti Hirlap 1927. március 27-iki (70.) számában. E szerint az összefoglalást nagyban megkönnyítette a válaszok nagy többségének egységes fölfogása«, amennyiben »az elmondottak a válaszadó egyetemi tanárok 90<>/o-ának fölfogását tükrözik«. Ami főleg a nyelvtudást, a
