Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-02-16 / 7. szám

1930.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

55

lekezetének, mint az egyháznak ügyeit. Ezt a .'Szervet« visszafejleszteni igazán nagy hiba lenne és kérnem kell a zsinatot, hogy ha összeül, gondolja meg jól, micsoda lehetőségektől és eszközöktől fosztja meg az egyházat akkor, amidőn az egyházközségi közgyűlés hatáskörét csorbítja. Egyházunk vezető embereit pedig arra kérem, hogy fontolják meg, nem lehetne-e minden zsinati törvényhozás bevárása nélkül is az egyházközségi közgyűléseket egyházi életünk erőforrásává tenni azáltal, hogy programmot adnak nekik, és beszámolást kérnek tárgyalásaikról. Bömjéni.

Nyilatkozat.

A római pápa a hivatalos »Os servato re Romano« szerint 1Ü29. december 8-án udvartartása és számos vendég jelenlétében többek közt ezeket mondta: »A katholicizmus fényes világosságban ragyog, ellenben a protestantizmus romlásból romlásba sülyed olyan mértékben, hogy számos lélekben, akik nem zárkóznak el az igazság elöl, mind élénkebb lesz a vágy a katholikus egyházba való üdvösséges visszatérés után. Ez a visszatérés egyre észrevehetőbb lesz.«

Ugyanazokban a napokban Faulhaber bíboros, müncheni érsek, a bajor püspöki kar nevében egy iratot nyújtott át Pacellinek, a távozó berlini nunciusnak, amelyben többek közt ez áll: »Szellemi felsőbbsége és személyes előkelősége által a fortiter in re et suaviter in modo által excellenciád a pápaság tekintélyét Németországban olyan magaslatra emelte, amely a reformáció szülőhazájára kegyelmet jelent.« Az »Osservatore Romano« itt azt az éles kifejezést használja: »az álreformáció hazájára«.

Behatóbb vizsgálat alatt a pápai nyilatkozat önmagában összeomlik. Vele szemben rámutatunk a katholikus egyháznak a müveitek és a munkások köreiért való gondterhes harcára és megállapítjuk, hogy a protestantizmus, egyebekről nem szólva, az áttérések és a vegyes házasságok felekezeti statisztikájában lényegesen kedvezőbb képet mutat. Mindenekelőtt azonban a legélesebben tiltakoznunk kell a protestantizmus felett .mondott felületes, nem tárgyilagos és hangjában is sértő pápai értékítélet ellen. A német protestantizmus és a világprotestantizmus ezt a nyilatkozatot becsületsértő támadásnak érzi s a nyilatkozat a felekezeti békének annál komolyabb megzavarását jelenti, mert ez a támadás a legmérvadóbb helyről jött.

Vallási vonatkozásánál fogva még nagyobb mértékben áll ez Faulhaber bíboros nyilatkozatára. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy miként előre megmondtuk, a Poroszországgal létrejött úgynevezett konkordátumot a római katholicizmus a világ nyilvánossága előtt a római kúriának a porosz állam és a német protestantizmus felett aratott diadalnak érzi és ünnepli. Egyébként pedig olyan kegyelem, amelyben a pápai tekintély emelkedése által részesülnénk, evangélikus keresztyének számára nincsen. Mi csak azt a kegyelmet ismerjük el, amelyet Isten Jézus Krisztus által jelentett ki nekünk, és amelyet a reformáció, amely a történelem itélószéke előtt a római egyház számára sem volt álreformáció, újra hirdet.

Berlin-Lund, 1930. január 4. Az Evangélikus Szövetség központi választmánya. — A protestantizmust védő és erősítő nemzetközi Szövetség választmánya.

HÍREK.

A Luther Társaság Bethlen Gábor- ünnepe. A Magyar Luther Társaság febr. 7-én ünnepi diszgyiiléssel hódoli Bethlen Gábor emlékének. A gyűlésen jelen voltak többek között: D. báró Radvánszky Albert egyet, felügyelő, D. Raffay Sándor evangélikus püspök, Soltész Elemér protestáns tábori püspök, Józan Miklós unitárius püspöki vikárius, Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, vitéz Sárkány Jenő és vitéz Raics Károly ny. altábornagyok; Rásó Lajos és mások. Pékár Gyula, a társaság világi elnöke, mondotta a megnyitó beszédet. Bethlen Gábor fejedelem — úgymond — Erdélyt országgá tette és Magyarországgal együtt nemcsak Európa egyik döntő hatalmasságává emelte fel, hanem a két malomkő, a német és a török között meg is mentette. Amikor meghalt, azt mondták, meghalt Bethlen Gábor, oda Magyarország. Agyu- dörgésként zeng felénk a nagy fejedelem szava: e nemzetet annyiszor megmentettük századok alatt, volt már e hon földjén a zsebrákoknál hatalmasabb erő elég, de az igazságért harcol Isten katonája... Csak aki Istenben hisz, csak az maradhat rjteg az Istentől rendelt hazában, higyjetek, mint ahogy én hittem és akkor igazságtok is erősebb leszen, Isten malma lassan, de biztosan őröl, a polyva kihull s az igazság magva itt marad. — Rugonfalvi Kiss István debieceni tanár szabad-előadást tartott az egyházi rend közjogi helyzetéről és Bethlen Gábor fejedelem kiváltságleveleiről. A három nemzet és a négy befogadott felekezet hazájában a papok nemesi jogokat élveztek, de kezdetben a jobbágyszármazású papok özvegyeit és árváit ismét adófizetésre és szolgálatokra kötelezték. Bocskay külön oklevelekben mentette fel az erdélyi és tiszamclléki papok özvegyeit cs árváit Erdélyben Bocskay intézkedését tiszteletben tartották, de Magyarországon csak három vármegye fogadta el és hirdette ki a fejedelem kiváltságlevelét, a többiben a földesurak ellenál- lottak. Bethlen Gábor ezután további kiváltságokkal ékesítette az erdélyi papokat. Különösen kiemelte az előadó a székely papok részére adott Bethlen-féle kiváltságlevelet. Kovács Sándor egyetemi tanár, főtitkár, »Bethlen Gábor szól« címen régi magyar egykorú népéneket mutatott