Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-11-09 / 37. szám
292 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930 A lelkek megnyerése. Az eredményes evangélizáció akkor marad hü egyházunk sajátos szellemiéhez, ha a tevékenységi központja a gyülekezet. lAzokért a lelkiekért, akik nem élő tagijai az egyháznak, a gyülekezet viseli a felelősséget. Az evangélizá- ciónak akkor lesz sikere, ha a gyülekezet életének kifolyása. Szükséges, hogy az evangélizálás minden gyülekezetnek állandó lés megszakítás nélküli programmja legyen. Minden gyülekezet három dolgot tartson folyton szem előtt: 1. megtartani azokat, akik az egyházban vannak; ,2. visszaszerezni azokat, akik az egyháztól elidegenedtek; 3. miegnyerni azokat, akik az egyháznak nem, tartoznak. Ez a három dolog kölcsönösen kiegészíti egymást és együttvéve alkotja az evangélizálás teljes Programm j át. Avégből, hogy tényleges tagjainkat megtartsuk, ezeket a tényezőket kell teljesen hasznosítani: a családot, a vasárnapi iskolát, a ka- techizációt. A gyülekezet fordítson gondot arra, hogy ezek a tényezők Jelkleg; elevenek 1 egyénék. Avégből, hogy visszaszerezzük azokat, akik az egyháztól elidegenedtek, ,ezek ,a tényezők: bírnak fontossággal: minden egyes gyülekezeti tagnak személyes munkája; határozottan evangéli- zációs célú sajátos gyülekezeti istentiszteletek; a rendes istentiszteletek evangelizációs színezetűi prédikációkkal. A végiből, hogy megnyerjük azokat, akik nem tagijai Krisztusnak és egyházának, a föntebb említett tényezők szintén felhasználandók, s ezekhez járulnak még olyan iratok, amelyeket úgy a nem-tagoknak, mint a felnőtt kate- chuménusoknak kezébe lehet adni. Az uj tagok oktatása, úgy a konfirmáció előtt, mint a konfirmáció után, nagyon fontos s csak ezen az utón nyerhetünk hű és jól informált egyház- tagokat. Minden gyülekezet számára jó jelige: «Az egész gyülekezet egész éven át munkában a lelkekért«. A lelkészek és az egyháztanácsok ismételten tegyék tanulmány tárgyává az evangé- lizálás ügyét. Erre a célra rendezett külön kurzusokon kellene munkásokat tanítani és begyakorolni az cvangélizálásra. Az egész gyülekezetét a Krisztustól való bizoniysájg|tételre kell lelkesiteni. Az egyháznak adott Szentleiket úgy kell felhasználnunk, ahogyan az (első tanítványok felhasználták. Az egyházban lakozó isteni erőt alkalmaznunk kell az emberek mély lelki szükségleteire. Advent, Vizkereszt, Böjt, a Husvét utáni és a Pünkösd utáni időszakok azok a különleges részei az egyházi esztendőnek, amelyekben az egyház isteni Lelke és ereje működésbe hozandó a lelkek megmentésére. (Az amerikai luth. legyház evangélizációs bizottságának jelentése alapján.) , j , Meghívó. A Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület az egyetemes közgyűléssel kapcsolatban f. évi november 20-án, csütörtökön délelőtt kilenc órai kezdettel Budapesten a Deák-téri disz- teremben évi rendes közgyűlést tart, a következő sorrenddel:-|1. Közének; 2. I rá smagyarázat s ima. Sz. Nagy Lajos fő- esperes ; 3. Elnöki megnyitó; 4. Elnöki jelentések; 5. Kötelességünk az egyházi sajtóval s iroda lóimmal szemben. Dr. Kiss Jenő egyet, tanár; 6. A C. E. berlini konferenciája. Marcsek János lelkész; 7. A tanuló lelkészgyermiekek segélyezése. Elnök; / 8. A régi nyugdíjas lelkészek s lékészözvegyek ügye. Németh Károly esperes, alelnök; 9. Pénztári jelentés. Blatniczky Pál főespe- res, pénztáros; 10. Indítványok. Erre a közgyűlésre ev. Egyházunk összes lelkészeit s lelkészi jellegű hivatalnokait, valamint mindenrendü felügyelőit, tanárait és; tanítóit testvéri szeretettel meghívom. A kedvezményes vasúti jegyek iránt Kuthy Dezső egyetemes irodaigazgató úrhoz méltóz- tassanak fordulni. Netáni indítványokat szíveskedjenek idejekorán hozzám eljuttatni. Előzetes megbeszélésekre szívesen állok rendelkezésre a gyűlést megelőző estén Budapesten, az lErzsébet-szálló étkezőtermében. Midőn a lelkésztestvérieknek minél nagyobb számban való s a tanácskozási idő rövid voltára való tekintettel, minél pontosabb megjelenését kérném, vagyok Nyíregyházán, 1930. nov. 1. igazi szeretettel Paulik János elnök. Az isten igéje, valahányszor prédikálják, vidám1, feltárt, határozott lelkületeket csinál, mert a kegyelemnek,,a bocsánatnak beszléde, s hozzá jó és határozott beszéd. De ha emberi igét prédikálnak, az szűk, szomorú, reszkető Ielkületet csinál önmagában. Mert ez a törvénynek, a haragnak, a bűnöknek a beszéde, azt mutatja meg, amit az ember nem cselekedett meg, holott mégis,cselekednie kellene. Luther. Aki a békességet más utón keresi, tudniillik a benső érzés-élmény révén, Istent kísérti s a békességet érzékileg ,akarja bírni, nem hitben. Luther.
